Szélerőműveket építene és több pénzt adna elektromos autók vásárlásához az MNB

A Polgári Kisgazdák és a Zöld Áramlat Alapítvány munkatársai – mely alapítvány a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés terén is szakmai háttéranyagokat készít a Kisgazda Polgári Egyesületnek – jelentős előre lépésnek látja az MNB programját hazánk versenyképességének javításában. Meglátásunk szerint ebben a programban kiemelt szerepe lesz a megújuló energiaforrásoknak és az energiahatékonyság javításának. (KPE)

Az energiagazdaságnak is fontos szerepet szán Magyarország kívánatosnak tartott versenyképességi fordulatában a Magyar Nemzeti Bank 330 pontból álló Versenyképességi programja, amelynek végrehajtásával a készítők szerint a magyar fejlettségi szint 2030-ra az osztrák fejlettség 80-90 százalékára emelkedhet. A program több érdekes új, konkrét javaslatot is tartalmaz, például 50 százaléka alá csökkentené az energiaimport arányát, növelné a szélerőművek és a geotermikus erőművek számát, 2030-ra a jelenlegi nem egészen 15 százalékról 30 százalékra emelné a megújuló energiaforrások arányát, valamint növelné az elektromos autók vásárlásához nyújtott állami támogatás mértékét és a támogatottak számának.

A terjedelmes anyag szerint a továbbra is szükségesnek tartott versenyképességi fordulatnak 12 kulcsterületen kell megvalósulnia, ezek egyike az egy területként kezelt modern infrastruktúra és (hatékony) energetika. A program számos olyan, evidenciának számító általánosságot tartalmaz, mint például hogy “a hatékony energiafelhasználás kulcsfontosságú ahhoz, hogy Magyarország gazdaságilag hosszú távon is versenyképes legyen”; ugyanakkor több konkrét, a korábbi hasonló kormányzati stratégiai dokumentumban nem szereplő célszámot is kijelöl az anyag néhány nagy téma köré csoportosítva.

Energiafüggőség csökkentése

A programjavaslat legfontosabb célja a nettó energiaimport 50 százalék alá csökkentése Magyarország teljes energiafelhasználásában 2030-ig.

Ez egyértelműen új elemnek tűnik, a konkrét számot tartalmazó importfüggőség-csökkentési cél a korábbi hivatalos kormányzati stratégiai anyagokban explicite nem jelent meg. Míg az 1990-es évek elején még 50 százalék alatt volt, a legutóbbi adatok szerint napjainkban 55 százalék körül alakul Magyarország energiaimport-függősége, ez alapján a feladat évtizedes távlatban nem tűnik megoldhatatlannak.

A kormányzat részéről mindeddig csak a tavaly valamivel 30 százalék feletti hazai villamosenergia-import megszüntetésére vonatkozó konkrét cél hangzott el, miközben a teljes magyar energiaimport zömét, mintegy háromnegyedét a fosszilis energiahordozók teszik ki. Az áramimport-függőséget a kabinet Lázár János korábbi kancelláriaminiszter 2018-as szavai szerint “tíz éven belül” számolnák fel, nem utolsó sorban a Paksi Atomerőmű bővítésével, illetve megújuló energiaforrások telepítésének támogatásával. A 2012-es kiadású, jelenleg frissítés alatt álló Nemzeti Energiastratégia több lehetséges forgatókönyvet tárgyalva a legnagyobb javulást e téren az atom-szén-zöld forgatókönyvtől várta, aminek megvalósításával az importfüggőséget a villamosenergia-termelésünk 14 százalékát kitevő export válthatja fel 2030-ra.

Az áramimport megszüntetése a Paksi bővítés, a régi blokkok üzemidejének meghosszabítása, valamint a kis és nagyobb naperőművek várható további terjedésével teljesíthetőnek tűnik a 2030-as évek elejére. Ebben kiemelt szerepe lehet a régi és új paksi blokkok párhuzamos üzemelésének, azonban a régi blokkok 2031 és 2037 közötti fokozatos leállításával további 2000 MW tűnik majd el a rendszerből.

Az MNB versenyképességi programjának többi, energetikával kapcsolatos célja gyakorlatilag az importfüggőség csökkentésének célja alá tagozódik be, a megvalósításra vonatkozó konkrét javaslatokkal együtt, amelyektől egyéb járulékos előnyöket is vár tőlük a jegybank.

Energiahatékonyság javítása

Az importarány mérséklésének egyik legkézenfekvőbb módja a hazai fogyasztás pazarlások visszaszorításával megvalósítható csökkentése. A program felhívja a figyelmet, hogy a magyar gazdaság energiafelhasználása uniós összehasonlításban magas, elsősorban a hazai vállalkozások és háztartások elavult energiagazdálkodásának tulajdoníthatóan. Bár a gazdaság egészében csökkent az egységnyi kibocsátásra jutó energiafelhasználás 2005 és 2015 között, az iparban azonban nőtt az energiaintenzitás itthon, miközben az Unióban csökkent. A hazai épületállomány kétharmada energetikai szempontból továbbra is elavult. Ezért az MNB versenyképességi programja szerint több eszközzel is érdemes támogatni az energiahatékonysági beruházásokat a program szerint, amelyek között újdonságok is vannak a korábbi tervekhez képest.

Az energiahatékonyságot már a Nemzeti Energiastratégia és az Új Széchenyi Terv is a prioritások között említi, azonban az ebben megcélzott, az energiahatékonyság érzékelhető növelését szolgáló komplex lakásépítési, felújítási támogatási rendszer kialakítása továbbra is várat magára. Bár az elmúlt években több célzott program indult, az energiahatékonyság javítására összességében nem jutott elegendő forrás. Az egyik legjobb eszköznek tartott, egyebek mellett nyílászárócserét, utólagos szigetelést, napelemes rendszerek kiépítését támogató lakossági pályázatokra csupán aprópénz, szakmai vélemények szerint a szükségesnél rendre legalább egy nagyságrenddel kevesebb forrást biztosítottak.

Így nem igazán nevezhető váratlan fejleménynek, hogy az eredmények is elmaradtak. Az egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2015-ben Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet adott ki 2020-ig. A 176 oldalas anyag 2020-ra kitűzött célja a hazai primerenergia fogyasztás 1009 petajoule-ra csökkentése volt, ennek teljesítése azonban erősen kétséges, mivel 2017-ben Magyarország primerenergia-felhasználása 0,9 százalékkal 1115 PJ-ra nőtt. A magyar nemzetgazdaság energiafelhasználása uniós összehasonlításban továbbra is magas, ami elsősorban a hazai vállalkozások és háztartások elavult energiagazdálkodásának tulajdonítható. Habár Magyarországon 2005 és 2015 között 18 százalékkal csökkent az egységnyi kibocsátásra jutó energiafelhasználás, még ma is megközelítőleg kétszerese az uniós átlagnak.

Az energiahatékonyság növelésére javasolt új intézkedések:

  • A vállalati energiafelhasználás hatékonyságának növelése adókedvezményekkel
  • Az energetikai auditálás bevezetésének támogatása állami forrásokkal
  • Háztartások energiahatékonyságának javítása a felújítások állami támogatásának erősítésével
  • Szabályozott energiaárak további csökkentési lehetőségének folyamatos vizsgálata
  • A villamosenergia hálózat nagy kapacitású áramtárolókkal való kiegészítése
  • 50 milliárd forint szél és naperőművek támogatására
  • 25 milliárd forint a kkv-k környezetvédelmi célú beruházásainak támogatására
  • A víziközművek felújítása és felszerelése okosmérőkkel
  • A szennyvízelvezetési infrastruktúra bővítése a 2000 főnél kisebb településeken és a szennyvíztisztító üzemek számának növelése, rekonstrukciója
  • Az újrahasznosított hulladék arányának növelése és a betéti díjas rendszer bevezetése
  • Az elektromos járművek támogatásának erősítése

[…]

(portfolio.hu)