Súlyos kérdések merültek fel a South Pole, a világ legbefolyásosabb klímatanácsadójának zimbabwei erdőmentő projektje körül, amely mintegy 100 millió eurót (hozzávetőlegesen 40 milliárd forint) bevételt termelt a vállalatnak és partnereinek. A klímavédelmi projekt kapcsán a South Pole ígérete az volt, hogy a bevételekből nem csak a vállalat, de a helyi emberek is részesülni fognak. Az eredeti becslések alapján mintegy 40 millió eurós bevétellel számoltak 2011 és 2022 között, a Follow The Money (FTM) tényfeltáró riportja azonban kiderítette, hogy a zimbabwei kampány túlszárnyalta az előzetes bevételi becsléseket, azonban abból elhanyagolható pénzösszegek jutottak a helyiekhez. Emellett a programok eredményei javarészt csak a reklámfotókon léteznek.
A Die Zeit német lap, a svájci SRF műsorszolgáltató és a Follow the Money oknyomozó portál munkatársai egy be nem jelentett látogatást tettek a világ egyik legnagyobb erdővédelmi projektjénél: a Kariba projektnél. Ők voltak az első újságírók, akik alapos helyszíni vizsgálatot végeztek – kezdte beszámolóját a Follow The Money (FTM) júliusi riportja. Mint írták, a projektrégióhoz közeledve már a látvány is arról árulkodott, hogy a South Pole által felvázolt sikertörténettel valami nincs rendben.
„Az aszfaltozott szakaszok kátyúsak: a nyolcvanas évek eleje óta nem tartották karban őket. A környéken nincs mobilhálózat, sok házban nincs áram” – számoltak be a riporterek. Pedig az elmúlt években több mint 100 millió eurót termelő projekt bevételének nagy részét Kariba polgáraihoz kellett volna juttatni.
Sikeres üzleti modell
A South Pole a világ legbefolyásosabb klímatanácsadója és szén-dioxid-kibocsátási egységek kereskedője úgy tesz szert bevételre, hogy szén-dioxid-kibocsátási krediteket árul olyan nagy cégeknek, mint például a Volkswagen, a Porsche vagy a Gucci. Egy kredit egy tonna szén-dioxid kibocsátásának megelőzéséért felel, amelyet a South Pole például a zimbabwei Kariba-régió erdőinek megóvásával ér el.
A Kariba-projekt keretében a fakitermelés megakadályozásával előzték volna meg, hogy szén-dioxid kerüljön a légkörbe például a fa eltüzelésével. Az „elkerült szén-dioxid-kibocsátást” pedig értékpapír formájában árulják, amelyeket többnyire multinacionális cégek vásárolnak meg. Ezzel a nagyvállalatok a saját szén-dioxid-kibocsátásukat ellensúlyozzák. Az FTM azonban emlékeztetett:
„a Porsche például Kariba lakóinak fotóit használja marketingkampányában. A holland Greenchoice gázszolgáltató pedig úgy gondolta, hogy a 2016 és 2020 között eladott összes zöldgáz 40 százalékát fenntartható módon állította elő, amelyeket a South Pole-tól vásárolt e CO2-tanúsítványok felhasználásával igazolt.”
A kiszolgáltatottak átverése
Az FTM cikke kiemelte, hogy a South Pole zimbabwei programjának helyszínén mintegy 300 ezren élnek. Mivel ez a régió távol esik a fővárostól, a kormány sem fordít rá különösebb figyelmet. Az emberek szegénységben élnek:
sokan sárból épült nádtetős házakban laknak. Infrastruktúra híján a többség gyalogosan közlekedik, és az olyan alapvető szolgáltatások pedig, mint a víz, az oktatás és az egészségügy mind távol esnek a lakóhelyüktől.
Ebben a közegben látta meg a potenciált egy állítólagos jótevő, Steve Wentzel 2011-ben. A férfi új iskolákat, egészségközpontokat és veteményes kerteket ígért, cserébe a fák megóvásáért. A helyi földtulajdonosokkal, így a regionális szervezetekkel és a szafari társaságokkal kötött megállapodások révén pedig több mint 780 ezer hektáros terület került az ellenőrzése alá. (Az FTM becslése szerint ez nagyjából megfelel Puerto Rico területének, ami 13 791 négyzetkilométer – a szerk.)
A férfi azzal indokolta a klímavédelmi projektet, hogy veszélyben van a régió vadvilága. Az orvvadászat és az illegális fakitermelés mellett a helyi mezőgazdaságot is veszélyforrásként jelölte meg. Így a kukorica, dohány, gyapot és diófélék nagyüzemi termelését is az erdőpusztulás okozójának tekintette, ami helyett alternatív bevételi forrásokat ígért a közösségeknek. Mint arra a cikk rámutatott, az üzletember az állítólagos klímavédelem jegyében a helyi lakosokat állította be a környezetpusztítás felelőseinek.
Kellett egy partner
Az FTM cikke szerint Steve Wentzel az interneten bukkant rá a svájci South Pole klímavédő vállalatra. A kezdeti egyeztetések után megállapodtak, hogy Wentzel helyben koordinálja a projekteket, a South Pole a CO2-projektekre vonatkozó szabványokat meghatározó eljárást biztosítja, valamint nagyvállalati vásárlókat talál a szén-dioxid kreditekre. A bevételek megosztásának ígéretével a South Pole és Wentzel sikeresen meggyőzték a helyi hatóságokat is. Ennek értelmében a svájci vállalat megtarthatta volna a forgalom negyedét, a fennmaradó rész 30 százalékát Wentzel, a többit, azaz a teljes bevétel közel felét pedig az önkormányzatok kapták volna.
Tizenkét évvel később a projekt több mint 100 millió eurót hozott. Ebből a South Pole végül jóval több mint 43 százalékot tartott meg, a fennmaradó 57 millió eurót pedig Wentzel kapta. Az üzletember cége, a Carbon Green Africa (CGA) feladata lett volna, hogy az önkormányzatoknak járó részt, összesen 40 millió euró a rendeltetési helyére juttassa.
(Érdemes megjegyezni, hogy a svájci South Pole vállalat jelenleg is szerepel az Európai Unió intézményeinél lobbizó vállalatok adatbázisában − a szerk.)
Mit kaptak a helyiek?
Ahogyan azt az FTM megírta, a riporterek hat helyszínt látogattak meg a projekt régió szívében. Több tucat helybélivel készítettek interjút, köztük települési vezetőkkel, politikusokkal, valamint „a CGA által állítólag támogatott vagy alapított forrásokból támogatott iskolák és egészségügyi központok dolgozóival”.
„A közösség arra számított, hogy a pénzt az üzletember a közösségi számláira utalja, hogy azt a közösség támogatására fordítsák” – idézték az egyik falu vezetőjét. Azonban a bejárt helyszíneken megszólalók arról számoltak be, hogy látványprojekteken kívül semmilyen támogatást nem kaptak.
Egyes településeken Wentzel cégének legnagyobb hozzájárulása a közösség jólétéhez 2 kiló növénymagot és 5 kiló vegyszert jelentett. Máshol pedig a helyi önkormányzat által felépített egészségközpontba vásároltak bútorokat. A lakossági panaszok dacára a férfi cége azt állítja, hogy sosem érkezett hozzájuk hivatalos panasz.
A South Pole válasza
A Follow The Money megkeresésére a karbonsemlegességi krediteket árusító South Pole néhány bekezdésben kifejtette, hogy milyen fejlesztéseket valósítottak meg a Kariba-régióban. Mint írták, Kariba-projekt keretében 2012 óta 150 veteményeskertet, 230 iskolát és 100 egészségügyi klinikát támogattak. Állításuk szerint ezt független jelentések is megállapítják.
Az FTM azonban rámutatott, hogy például a 2016–2019-es időszakra vonatkozó jelentés alapján „a közösség legnagyobb bevétele” az emberek javát szolgáló helyi projektek megvalósítása volt. Állításuk szerint a lakosok 2016 és 2019 között 117 ezer dollárt kerestek „mezőgazdasági termékek értékesítésével”. Ez 300 ezer lakossal számolva évente 10 dollárcentet (35 forint) jelent személyenként.
Egy másik jelentés szerint 2019 és 2021 között a projekt keretében 101 047 dollárt fordítottak „általános tevékenységekre”, 15 ezer dollárból támogattak 46 iskolát, és 9 ezer dollárt fordítottak 17 klinikára. A Follow The Money emlékeztet, hogy ezt az állítólagos támogatást ráadásul abban az időszakban juttatták a közösségeknek, amikor a South Pole több mint 30 millió eurót keresett a projekten. A svájci vállalat azonban a zimbabwei önkormányzatoknak járó 40 millió euró kapcsán helyi partneréhez, Steve Wentzelhez irányította újságírókat.
Valamennyit kaphattak az önkormányzatok
Az oknyomozó portál felkeresésére a zimbabwei kivitelező, Steve Wentzel átküldött az újságíróknak néhány bizonylatot.
Ezek alapján 2021 szeptembere és 2022 augusztusa között több mint 3,5 millió eurót utaltak át a projektrégió önkormányzatainak, amelyek azonban csak a negyedét teszik ki annak, amire jogosultak lettek volna az adott időszakban.
Egy másik kimutatás alapján 2020 augusztusa és 2022 októbere között Wentzel alig 2 millió eurót költött a projekt régió közösségi tevékenységére. Mint írták, ez töredéke annak, ami jogosan megillette volna őket. Ráadásul olyan költségek, kifizetések és tranzakciók is voltak a kimutatásban, mint például több tízezer dolláros készpénzfelvétel a „közösségi alapoknál”.
A portálnak küldött iratok alapján a vállalkozó azt állította, hogy a közösségi alapba 2021-ben elhelyezett 2 millió dollárt, ami a projekt befejezését követő időszakban támogatná a helyieket. Mint írták, ez az eredetileg erre a keretbe szánt összeg fele, ráadásul nincs bizonyíték arra, hogy az átutalás megtörtént.
A portál arra is emlékeztetett, hogy a vállalkozó által küldött kiadási tételeket nem hitelesítette könyvvizsgáló.
Zimbabwe bekeményít
A Follow The Money tényfeltáró cikksorozatát követően a zimbabwei kormány május közepén előterjesztette a szén-dioxid-kereskedelem felügyeletének szigorítását az országban. Ezzel együtt pedig bejelentette jogosultsági szándékát az országban működő klímaprojekteket illetően a szén-dioxid-kibocsátási kreditekből származó bevételek 50 százalékára.
Mint arra a portál cikksorozata felhívta a figyelmet, a karbonsemlegességi kötvények értékesítésének legnagyobb problémája, hogy egy új, eddig szabályozatlan piacot hoztak létre. A jelentős pénzügyi visszaéléseknek mellett pedig a klímavédelmi célok is nehezen valósulnak meg, ha szén-dioxid-kibocsátási kreditek felvásárlása martekingeszközt jelent, nem pedig valós törekvést a környezetbarát eljárások megvalósítására a nagyvállalatok tevékenységében.
Forrás: hirado.hu
