Van-e összefüggés az egészségesebb mezőgazdasági talajok, a mezőgazdasági biodiverzitás és az emberi egészség között? Erre keresi a választ egy nemzetközi kutatás.
A Louis Bolk Intézet, a Bac2nature Alapítvány és a Maastrichti Egyetem végez kutatást e témában. Ez a kutatás lesz az első, amely megvizsgálja az egészséges talaj, az élelmiszernövények és az emberi egészség közötti lehetséges kapcsolatot. Ehhez megmérik, hogy az elfogyasztott paradicsommal együtt milyen hasznos baktériumok kerülnek az emberbe. Erre a célra a Maastrichti Egyetemen mesterséges gyomor- és bélrendszeri modellt alkalmaznak, amelyben a talajban termesztett paradicsom baktériumait vetik össze a hidrokultúrákból származókkal.
Arra kíváncsiak, hogy
a szabadföldön termesztett paradicsom gazdagabb-e mikroorganizmusokban, mint a talaj nélkül nevelt, valamint hogy hozzájárul-e a paradicsomban található baktériumok sokfélesége a bélrendszer sokféleségéhez, és ezáltal az emberek ellenállóbb egészségéhez.
A kutatás kapcsolódik a hagyományos és bio almák és a szamócák mikrobiomkutatásáról szóló legújabb tudományos publikációkhoz. Ezekben a kutatók azt találták, hogy a baktériumok és gombák sokfélesége nagyobb a bioalmában és a bioszamócában, mint a hagyományosan termesztésből származókban.
Marco van Es, a Bac2nature alapítója szerint az ipari forradalom óta egyre kevésbé érintkezünk a természetben található baktériumok sokféleségével. Ez a mikrobiomunk kimerüléséhez vezet, és ezáltal megnő a (krónikus) gyulladásos betegségek kockázata. A Bac2nature elkötelezett amellett, hogy keresse a megoldásokat a természetben lévő baktériumokkal való érintkezés helyreállítására.
Ez az első olyan tanulmány, amely a talajban és az ott termesztett élelmiszerekben lévő mikrobiom-különbségek és ennek az emberi egészségre gyakorolt hatásának közvetlen összefüggését vizsgálja. Elsősorban a Louis Bolk Intézet által a holland Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszerminőségi Minisztérium megbízásából végzett irodalmi áttekintésen alapul. A résztvevő kutatók arra jutottak, hogy kevés vagy egyáltalán nem volt egyértelmű bizonyíték az ilyen kapcsolatra.
Egy modell segítségével meg lehet vizsgálni, hogy a talajban termesztett vagy a hidroponikus módszerrel termesztett paradicsomban jelen lévő mikroorganizmusok túlélik-e az emésztőrendszer kezdeti szakaszát és kölcsönhatásba léphetnek-e a vastagbél mikroflórájával, ami döntő fontosságú az egészség szempontjából
. Most még csak feltételezés, de úgy gondolják, hogy a különböző mikroorganizmusok nagy változatossága jobb védelmet nyújt, már pedig a talajban termesztett növények várhatóan több különböző típusú baktériumot (és esetleg gombát) tartalmaznak, mint a sterilebb közegben termesztettek. Ha ilyen módon tudjuk befolyásolni a társadalom egészségét, az természetesen fantasztikus lenne, nyilatkozta Maastrichti Egyetem egyik kutatója.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu, Rimóczi Irén
