A KPE változatlanul azt vallja, hogy az a sajnálatos helyzet alakult ki, megalapozott, tudományos szintű ismeretek hiányában születnek olyan döntések, 20-30 évi távlatokra, amelyeknek a következményeit nem ismerjük.
Meggyőződésünk, hogy az a kormány álláspont helyes, amely a magyar emberek védelmét ezen a területen is az első helyre emeli. (kpe)
A klímavédelmi elképzelések megfogalmazása és az ambíciók emelése mellett most már e célkitűzések megvalósítási mechanizmusainak kidolgozására is szükség van – mondta kedden, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára.
A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint az energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta: a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésével egy időben kell alkalmazkodni a már folyamatban lévő klímaváltozáshoz, vagyis dönteni kell például arról is, hogy e folyamat kísérőjelenségeit – köztük az árvizeket, szárazságokat – milyen infrastrukturális beruházásokkal kell kezelni.
Az államtitkár szerint napirenden van mindemellett az a nagyon fontos kérdés is, hogy a kitűzött feladatok végrehajtásában elért haladást milyen számonkérési mechanizmussal, milyen mutatók alapján, hogyan és ki ellenőrizze.
Amíg ezek a mechanizmusok nincsenek meg, addig nagyon nehéz lesz ellenőrizni, hogy a világ tudja-e számszerűen teljesíteni a párizsi klímacsúcson tett kötelezettségvállalásokat – mondta Steiner Attila.
Kijelentette: a magyar álláspont is az, hogy törekedni kell a konkrét megvalósítási lépésekre, konkrét programok kidolgozására és konkrét intézkedések meghozatalára.
Ennek eredményeként Magyarország máris meglehetősen jelentős mértékben csökkentette széndioxid-kibocsátását.
Az ITM államtitkára nagyon fontosnak nevezte a lakossági ösztönzők alkalmazását, mivel szavai szerint elengedhetetlen, hogy a lakosság támogassa ezeket az intézkedéseket.
Hangsúlyozta: ez a támogatás akkor biztosítható, „ha odafigyelünk az árakra, az ellátási biztonságra, a versenyképességi kérdésekre”.
Steiner Attila az ösztönzési lehetőségek példájaként említette a lakossági napelemes pályázatot, amely a jövő hónapban indul 200 milliárd forint keretösszeggel, száz százalékosan vissza nem térítendő támogatási konstrukció formájában.
Az államtitkár szerint ez a program elősegíti, hogy azok is hozzáférjenek megújuló energiatermelési lehetőségekhez, akik egyébként nem tudnának megengedni maguknak ilyen drága beruházást. A rezsiköltségek csökkentésével egy időben ez a megoldás nagyon jelentős lépést jelent a fenntarthatóság felé – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.
Steiner Attila felidézte: Magyarország is vállalta, hogy 2050-re klímasemleges országgá válik és ezt törvényben is rögzítette.
Hozzátette ugyanakkor, hogy ez még 29 évnyire van és nagyon fontos, hogy legyenek köztes célkitűzések is. Az egyik ilyen fontos célkitűzésként említette, hogy Magyarországon 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százaléka teljesen mentes lesz a szén-dioxid-kibocsátástól. E cél megvalósítását Magyarország alapvetően az atomenergiára – ezen belül a paksi atomerőmű termelésének hosszú távú fenntartására -, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növelésére alapozza – mondta az ITM államtitkára.
Elmondta: ez utóbbi célkitűzés teljesítésének része, hogy 2030-ra több mint hatezer megawattnyi napelemes kapacitás legyen az országban. „Ez három paksnyi erőművi napelem-kapacitásnak felel meg” – fogalmazott keddi nyilatkozatában Steiner Attila.
Forrás: MTI, kormany.hu
