A Jeges-tenger ma már tele van műanyagszeméttel. Jégtakarói olvadnak és ebben az évszázadban végleg eltűnnek. Ez messzemenő következményekkel lesz nemcsak a tengerszintre, hanem a halállományra, a globális csapadékosságra és végső soron élelmiszer-ellátásunkra. Létünk kerül veszélybe, ha nem óvjuk meg a Jeges-tengert.
Angolul Arctic Ocean, magyarul Jeges-tenger. Kisebb, mint az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai- és a Déli-óceán. Ugyan óceánként tekintenek rá, valójában tenger nagyságú. Az óceánok vízmennyiségének mindössze 1 százalékát tartalmazza és az óceáni területeknek alig 3 százalékát teszi ki, hatása azonban mérhetetlenül nagy. Ide fut be a nagy folyók vízének 10 százaléka. A száz leghosszabb folyóból húsz a Jeges-tengerbe torkollik. A Jeges-tengernél húzódik meg a világ partszakaszainak egyharmada. A világ kontinentális talapzatának 25 százaléka itt található. A Jeges-tenger az az óceánok közül, amelyik a leginkább ki van téve a klímaváltozásnak. 1979 óta nyári jégtakarója átlagos kiterjedése kevesebb, mint a felére csökkent, hétmillió négyzetkilométerről hárommillióra. Szakértők szerint ez a veszteség egyenlő a világ országának területével, ha nem számítunk bele 12 nagy országot.
A kép forrása: 24.hu
Miért baj a jégtakaró eltűnése?
A Jeges-tenger fontos hajtómotorja az óceáni szállítószalagnak, melynek köszönhetően működik a Golf-áramlat és az Észak-Atlanti áramlás. A Föld csapadékciklusa a melegebb tájakon kezdődik, az Egyenlítő magasságában, ahol a passzátszelek és a közép-szélességi nyugati szél mozgatja a levegőt. A csapadék-ellátást befolyásolja még a talaj domborzata, mely az északi-féltekén segít összegyűjteni a csapadékot. Ez összegyűlik azokban a folyókban, melyek a Jeges-tengerbe folynak. E folyók révén számottevő mennyiségű édesvíz áramlik a Jeges-tenger felsőbb rétegeibe, ami aztán ott jéggé fagy (legalábbis nagyobb hajlandósággal tette eddig, míg hidegebb volt). A megváltozott összetételű tengerben más a tápanyagok elérhetősége, amitől megborul a tápláléklánc eddigi egyensúlya. A Jeges-tenger visszaközvetíti a délibb régiókba a megváltozott klimatikus viszonyokat. Még nincs konszenzus arról, hogy ez utóbbi pontosan miként történik, de tudósok úgy tartják, hogy a Jeges-tenger jégolvadása kihatással van az óceáni áramlásokra és a közepes szélességi övezetekben előforduló időjárási folyamatokra is. És ez még nem minden, van még egy nagy probléma. Az összetöredező műanyaghulladék, ami városainkból, folyóinkból, tengereinkből felhömpölyög az Északi-sarkra. A 2018 decemberi katowicei klímacsúcson és a davosi Világgazdasági Fórumon nem véletlenül vitte a szót David Attenborough: nemcsak azért ment szerepelni, hogy ”eladja” a BBC által produkált Kék bolygó 2. című sorozatát, hanem hogy felismertesse az emberiséggel, az óceánok szennyezése óriási probléma.
A kép forrása: fna.hu
Forgatócsoportja például meglepetten tapasztalta, hogy már nem is olyan könnyű biztonságos, kőkemény jégtakarót találni, amin forgathatnának. A Kék bolygó 2. záróképsorai a műanyagszennyezés sokkoló látványát tárták a nézők elé. A 2000-es években még arról szóltak a híradások, hogy a Csendes-óceáni szemétsziget Franciaországgal megegyező kiterjedésű. Területe viszont ma már Franciaország háromszorosát teszi ki. A Jeges-tengerben nagyobb a mikro-plasztik-koncentráció, mint bármely más óceánban. Amikor német kutatócsoport egy liternyi olvadt jeges-tengeri jégben 11 000 darab mikro-műanyagot talált, a nemzetközi közvélemény rádöbbent, hogy civilizációnk szennyezése már nem áll meg a lakott területek vizeinél.
A kép forrása: 24.hu
Savasodás, fajpusztulás
Az is aggodalomra ad okot, hogy felgyorsultak a változások a régióban, ami kihat a Jeges-tenger jégtakarójának olvadására, a friss csapadék és a tápanyagok mennyiségére, s a víz alatti klímára is. Emiatt megváltozik a tenger vegyi összetétele, s ezzel együtt a benne lévő élővilág és annak aktivitása is. Mit jelent ez? Az óceáni vizek az elmúlt évtizedekben egyre savasabbá váltak. Emiatt lebomlanak a korallszigetek, illetve nem tudnak vázat kreálni maguknak a meszes vázú mikroorganizmusok. Csak az elmúlt 50 évben 8 százalékkal csökkent az óceánok oxigéntartalma, egész ország-területű „halott zónák” alakultak ki, ahol nem képesek életben maradni az élőlények. A savasabb víz miatt megbomlik a tápláléklánc eddigi egyensúlya és dinamikája. Tudósok úgy látják, hogy ez fajpusztulást fog maga után hozni, a halállomány megcsappan, és érintetté válunk mi, emberek is, hiszen emberek százmilliói élnek halászatból, s a tengeri herkentyűk fontos fehérjeforrásnak számítanak az emberek étrendjében.
A davosi Világgazdasági Fórumot terjesztették elő az Ocean Action Agendát, melynek keretében igyekeznek koordinálni a helyzetre befolyással lévő szereplők -kormányok, nem-kormányzati szervezetek, világcégek- tetteit. (Forrás: piacesprofit.hu/Kriston László)
