Sok magyar ember kérésének tettek eleget /A vízkivételt szolgáló kutak létesítése

Fotó: Dreamstime
  1. rész

A balatonfüredi polgári kisgazdák az agroinform.hu honlap információi alapján összefoglalják a vízkivétel szabályait, amit most két részletben elküldtünk a kpe.hu Honlap részére.

A felszín alatti vizek a Magyar Állam tulajdonában vannak. Az Alaptörvényből fakadóan az állami kötelezettség a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jogának a biztosítása a jövő generációk számára.

Engedélyköteles minden kút, függetlenül attól, hogy milyen mélységben, mekkora mennyiségben, milyen vízkészletet használ.

A vízbázis megőrzés kockázatai függvényében az engedélyezés szintjei különbözőek.

Az engedély nélkül létesült kutak fennmaradásának pótlólagos engedélyezését 2023. december 30-ig el kell végezni. Napirenden van egy új engedélyezés nélküli házi kerti kút-létesítési javaslat is, de ennek a részletei még nem véglegesek. A hatályos jogszabályok értelmében egy kút létesítése és üzemeltetése – a felszín alatti vizek kitermelésével összefüggésben – vízjogi engedélyköteles tevékenység.

A vízi létesítmény (pl. kút) megépítéséhez és átalakításához vízjogi létesítési engedélyre, a használatbavételéhez és üzemeltetéséhez vízjogi üzemeltetési engedélyre, megszüntetéséhez megszüntetési engedélyre van szükség.

A felszín alatti vizek kiemelkedő természeti erőforrások. Ivóvíz-ellátásunk több mint 95 %-ban felszín alatti vizekből történik. A felszín alatti vizek jelentősége a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy: a megfelelő mélységben elhelyezkedő talajvíz szükséges a növények optimális vízellátásához.

A vizek típusai:

A parti szűrésű víz: a folyók menti sekély mélységű kavicsos vízadó képződményre telepített kut segítségével nyerhető ki.

A talajvíz: a felszínközeli törmelékes medence-üledékekben lévő felszín alatti víz.

A rétegvíz: a mélyebb rétegekben található víz.

A termálvíz: a 30 foknál melegebb rétegvíz.

A karsztvíz: a karsztos kőzetekben található (a csapadék legnagyobb részben közvetlenül és gyorsan szivárog be).

Kutat építünk, milyen engedélyt kell beszerezni?

Mivel jelenleg minden típusú kutat az elkészült tervdokumentáció benyújtásával engedélyeztetni szükséges, a legkézenfekvőbb megoldás, ha megkeressük azt a megfelelő jogosultságokkal rendelkező tervezőt, akire rábízhatjuk a tervezést! Ha megvan a tervező, onnantól kezdve sínen vagyunk!

Vajon a jövőben kell engedélyeztetni a kutakat?

Igen, de lehetnek kivételek. A vízgazdálkodási törvény most készülő módosítása szerint az 50 méternél nem mélyebb, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutak esetében a tervek szerint nem írják majd elő az öntözési igazgatási szerv hatáskörébe tartozó engedélyezést. Tehát a rétegvizet elérő fúrt kutak esetében az engedélyezi kötelezettség továbbra is fenn fog állni. A módosításról még nem született döntés, az Országgyűlés valószínűleg december végén tárgyalhatja a tervezetet.

Egyelőre azonban minden típusú kút kialakítása engedélyköteles. Nézzük, milyen folyamatot kell végigvinnie annak, aki engedéllyel rendelkező kutat szeretne akár a házi ivóvízigény kiszolgálására, akár mezőgazdasági terület öntözésére!

Az első lépés: meg kell határozni, hogy melyik hivatalos szervnél szükséges lefolytatni az engedélyezési eljárást. A 72/1996. (V. 22.) kormányrendelet határozza meg a hatásköröket.

Az engedélyezést vagy az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnál, mint a vízügyi hatósági jogkört gyakorló területi vízügyi hatóságnál, vagy pedig a települési önkormányzat jegyzőjénél, mint a helyi vízgazdálkodási jogkört gyakorló szervnél kell lefolytatni.

A települési önkormányzat jegyzője ezekben az esetekben illetékes

Legfeljebb 500 m3/év vízigény-bevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel;

Épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és nem gazdasági célú vízigény;

A házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízi létesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez. (házi ivóvízigény: emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvíz-műből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.

Jelenleg minden ennél nagyobb vízigényt kiszolgáló, gazdasági célú öntözést szolgáló, vagy az első vízzáró réteg alatt található rétegvizet használó kút létesítése a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik.

Az engedélyezéshez tervdokumentációt szükséges készíteni.

Ennél figyelembe kell venni a következő szempontokat: milyen célt fog szolgálni a kút (házi vízigény vagy mezőgazdasági öntözés), mekkora vízhasználattal fog járni, milyen típusú vízkészletet szeretnénk használni (talajvíz vagy rétegvíz).

A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról a 41/2017.(XII.: 29.) BM rendelet ad tájékoztatást. Ha a létesítés közművet érint, akkor a közmű kezelőjének hozzájárulása, egyes esetekben a vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem vagy a meglévő írásbeli hozzájárulás, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulás, a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosítási nyilatkozata.

A rendelet 2. számú melléklete határozza meg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe (helyi önkormányzat jegyzője) tartozó kutak vízjogi engedélyezéséhez szükséges dokumentáció tartalmát.

A rendelet 3. számú melléklet I. pontja pedig tartalmazza a vízügyi hatósági (katasztrófavédelmi hatóság) engedélyéhez kötött felszín alatti vízi létesítmények engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció, műszaki terv kötelező tartalmát.

A dokumentáció tartalma eltér a két esetben: a jegyzői hatáskörbe tartozó kútlétesítést esetén egyszerűbb tervdokumentációra van szükség, a részletek a 41/2017. (XII. 29.) BM rendeletben. (Forrás: agroinform.hu)

Magyarország éghajlati és talajtani viszonyai között a legjobb víztároló maga a termőtalaj. A legfelső vízzáró réteg fölött, okszerű talajművelés mellett nagy mennyiségben tudjuk a lehullott csapadék vizet tárolni, ami akár hosszabb aszályos időszakokban is elősegíti a termesztett növényeink túlélését. Ezért nagyon fontos a helyes talajvíz-gazdálkodás, aminek az ellenőrzése hatósági jogkör. (Dr. Paál Sándor c. egyetemi docens – KPE Balatonfüred)

A mezőgazdasági területek öntözése

2. rész

A mezőgazdasági területek öntözéséhez elsősorban a felszíni vizek használata ajánlott.

Ezzel szemben, amikor nem áll rendelkezésünkre a gazdaságosan használható megfelelő mennyiségű és minőségű felszíni víz kútfúrót kell megbízni:

A kútfúrónak szakmai képesítéssel kell rendelkeznie, a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott jogosultsággal kell rendelkeznie, melyet a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemben, vagy legkésőbb a kút kivitelezésének időpontjáról szóló értesítésben igazolnia kell.

A létesítés után az üzemeltetési engedélyt kell kérni a vízügyi hatóságtól. Ezt az eljárást azon hatóság előtt kell kezdeményezni, amelyik a vízjogi létesítési engedélyt kiadta, az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, mely befizetésről a bizonylatot, vagy annak másolatát, valamint a 41/2017. (XII. 29.) BM rendeletben meghatározott dokumentációt kell csatolni a kérelemhez.

Kút építése a termőföldön

A földhivatal részéről is határozattal kell rendelkezni arról, hogy a kút létesítésével a termőföldet más célra (azaz vízkivételre) is használni szeretnénk. A földhivatalhoz még az vízjogi engedélyezés előtt kell benyújtani a kérelmet a termőföld más célra történő használatának engedélyezéséhez.

A már megépített kutak sorsa

Ha a tulajdonos nem tudja, a települési jegyző, vagy az illetékes vízügyi hatóság meg tudja mondani a kút térképen való megjelölése után, hogy van vagy nincs engedélye.

A vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított kút

esetén a tulajdonosnak az illetékes hatóságtól 2023. december 31-ig fennmaradási engedélyt kell kérni a 2020 nyarán hozott döntés értelmében. A szükséges tervdokumentáció hasonló az újonnan építendő kutakéhoz, a részletek a 41/2017-es kormányrendelet 2. mellékletében olvashatók. A tervdokumentációnak a tényleges állapotot kell bemutatnia.

Az engedélyezés során alá kell írni egy nyilatkozatot, mely szerint a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet. Szükség van a kút műszaki adataira, fényképekre, a használat során keletkező szennyvíz mennyiségére és annak elhelyezésére vonatkozó információkra. A vízügyi hatóság a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé.

Felmerülő probléma: a kutak tulajdonosai sokszor nem rendelkeznek adatokkal a meglévő kútról, milyen anyagból készült, milyen vízkészletet használ, milyen mélyen található.

Az engedéllyel nem rendelkező kutak esetében elmondható, hogy ezek közül azok, amelyek 1992 után készültek illegálisak, tehát szükség van fennmaradási engedély kérésére. Erre most bírságmentesen van erre lehetőség.

Az ásott kutakra vonatkozóan fennmaradási vagy üzemeltetési engedélyt kell kérni, attól függően, hogy az építés időpontjában milyen rendelkezések voltak érvényben. A fennmaradási engedélyek iránti kérelmeket 2020. január 1-től a Vizek-rendszeren keresztül kell benyújtani. (Természetes személyeknek lehetősége van postai úton is a kérelem benyújtására).

 

Mennyibe kerül a fennmaradási engedély?

A területi vízügyi hatóság vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatásáért alapesetben igazgatási szolgáltatási díjat kellene fizetni, de a vízgazdálkodási törvény szerint a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása illeték- és díjfizetés-mentes! 2023. december 31-ig bírság sem lesz kiszabva az utólagosan benyújtott engedély-kérelmek miatt!

Fontos tudni!

Az, hogy kitolták a fennmaradási engedélyek megkérésének határidejét, mindezt bírságmentesen, nem jelenti azt, hogy a következő három évben érdemes lenne engedély nélkül kutak létesítése, hiszen a bírság-mentesség csak azokra a kutakra lesz érvényes, melyeket 2020. július 1. előtt készítettek!

További információk

A jegyzői hatáskörbe tartozó kutak engedélyezésről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara készített összefoglalót, és ez részletesen tartalmazza az eljárás lefolytatásához tartozó információkat. További tájékoztatás érhető el a fennmaradási engedélyezési eljárással kapcsolatban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának tájékoztatójában.

Miért fontos az engedélyezés?

Az engedélyezés a szakszerű kivitelezés garanciája. A nem megfelelően kialakított kutak elszennyezhetik vízadó rétegeket. Sok esetben, ha a vízkivétel az első vízadó réteg alatti vízadóból (rétegvíz) történik, – amely engedélyezése nem tartozik a jegyzői hatáskörbe – a gyors és olcsó kivitelezés érdekében a kútfúró figyelmen kívül hagyja a kútépítési szabályokat, és nem tömedékeli el a fúrt átmérő és a beépített csövezett közötti gyűrűs-teret.

A rosszul kiképzett kutak csőszerkezete mentén a felszínről szivárgó szennyező anyagok viszonylag nagy sebességgel és koncentráltan jutnak be a felszín alatti vízbe. A nem megfelelő kút-kialakítás a mélyebb, rétegvizet, karsztvizet szolgáltató kút esetében a már szennyezett talajvizet közvetlenül a mélyebb helyzetű, tiszta vizű rétegekbe vezeti. (Forrás: agroinform.hu)

Az Országgyűlés kettős felelősségnek tett eleget. Egyfelől az Alaptörvény alapján köteles gondoskodni a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelméről. Másfelől az Országgyűlés felelőssége az ügyfélbarát hatósági eljárásrend kialakítása, valamint annak biztosítása, hogy a felszínalatti vízkincs védelme a feltétlenül indokolt mértéknél nagyobb adminisztratív terheket ne okozzon a vízhasználóknak. (Dr. Paál Sándor c. egyetemi docens – KPE Balatonfüred