Törökországban közben már a felelősöket keresik: 130-nál is több építkezési vállalkozó és ingatlanfejlesztő ellen indult eljárás, mert a gyanú szerint szabályellenesen építhették azokat a házakat, amelyek összedőltek vagy megsérültek. Közben magyar építészek és statikusok is Törökországba utaztak, hogy segítsenek: azt vizsgálják, hogy építéskor betartották-e az előírásokat, és hogy az állva maradt ingatlanokba visszaköltözhetnek-e az emberek – számolt be az M1 Híradó.
Kártyavárként dőltek össze az épületek Törökországban. Helyükön semmi sem maradt, csak romok. A levegőből látszik igazán a pusztítás. Olyan épületek is vannak, amelyek az oldalukra dőltek.
Egy hatemeletes ház másodpercek alatt tűnt el a föld felszínéről, a por és a törmelék pedig beborított mindent.
„Betondarabokat és szenet használtak, ami után ez a homokvár maradt. Ezeket az építkezéseket nem felügyelték, ezért dőltek össze a házak, és haltak meg ilyen sokat” – mondta egy mentőmunkás.
Már néhány nappal a földrengés után kiderült, hogy silány munkát végeztek az ingatlanok elkészítésekor. Ez is közrejátszhatott abban, hogy ekkora lett a pusztítás.
A törökországi igazságügyi minisztérium hajtóvadászatot indított, hogy felelősségre vonja azokat az építési vállalkozókat, akik az összedőlt épületek felhúzásakor – a gyanú szerint – nem tartották be a törvényeket.
Eddig 130 embere ellen indult eljárás. 113 elfogatóparancsot adtak ki, egy embert pedig már őrizetbe is vettek az isztambuli reptéren, aki magángéppel akart elszökni a felelősségre vonás elől.
Több százezer épület vált lakhatatlanná, és még további 25 ezret kell lebontani, mert olyan súlyosan megrongálódott. Hatay városában egy magyar építészekből és statikusokból álló csapat is segíti a házak átvizsgálását.
Gyakorlatilag a város 90 százalékában összedőltek az épületek, és amik részben vagy félig állva maradtak, azok is jelentősen mértékben károsodtak.
A Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei a helyszínen vizsgálják, hogy a házak építésekor betartották-e az előírásokat. De ellenőrzik azt is, hogy az állva maradt ingatlanokba visszaköltözhetnek-e az emberek.
„Megpróbáljuk azonosítani az elsődleges tartószerkezeteket, a másodlagos tartószerkezeteket, és azok mentén végigmenni, szintenként, épületrészenként ellenőrizzük a szerkezeteket. Itt általában vasbetonvázas épületekről van szó, ha magasabb épületeket látunk, vagy valamilyen téglaépületről. Alacsonyabb épület esetében a vasbetonvázas szerkezetben illetve téglafalakon keresünk jelentős repedéseket, és a repedés méretétől illetve a tartószerkezet érintettségétől függően dönthetünk arról, hogy az épület állékony-e” – mondta Joó Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem innovációs igazgatója.
A magyar építészcsapat szombaton érkezett Törökországba és már munkába is állt. Várhatóan egy hétig maradnak.
Hirado.hu
