Az euróövezet inflációja 2,4 százalék körüli szintre mérséklődött, de az idei 0,6 százalék körüli növekedés után jövőre is csak 0,5-1 százalék körüli bővülés várható. Ennél kétszer magasabb ütemű növekedés jöhet az Egyesült Államokban.
Az európai részvények és kötvények nehéz időszakon mentek keresztül az elmúlt években.
A háború, energiaválság és a megugrott infláció mind gondot okozott. Most viszont úgy tűnik jobbak a kilátások. A német DAX részvényindex 11%-ot emelkedett november eleje óta.
A tízéves futamidejű francia államkötvények hozama az októberi 3,5%-ról 2,8%-ra csökkent. Még az olasz hozamok is rövid időre 4% alá estek az október közepi 5%-ról.A befektetők részben azért optimisták, mert az infláció a vártnál gyorsabban csökken. Hangulat azonban egy zordabb valóságot is előrevetít: a gazdaság annyira gyenge, hogy bizonyára a kamatcsökkentések is hamarosan bekövetkeznek – írja az Economist.
Novemberben az infláció mindössze 2,4 százalék volt, ami az Európai Központi Bank által kitűzött 2 százalékos célon belül maradt.
A piacok júniusig két, októberben pedig további három csökkentést vetítenek előre, így az alapkamatot 4 százalékról 2,75 százalékra csökkenhet.
Azonban a gazdasági szakemberek kevésbé biztosak ebben – júniusra csak az első csökkentésre számítanak. „A legutóbbi inflációs szám meglehetősen valószínűtlenné tette a további kamatemelést” – ismerte el a közelmúltban Isabel Schnabel, az EKB Igazgatóságának egyik tagja, aki a szigorú monetáris politika híve. Egyelőre semmi jele sincs a kamat vágásoknak.
Erre senki sem számít a december 14-i találkozón. Egy olyan időszakban, amikor Európa gazdasága gyorsan gyengül, veszélyt rejt magában a politikusok lassú reagálása.
Két ok is van az aggodalomra. Az egyik a bérnövekedés. Kezdetben az eurózóna inflációját az emelkedő energiaárak és az akadozó ellátási láncok okozták, ami áremelkedéshez vezetett. Mivel az európai szakszervezeti munkaerőpiacon gyakran több évre szóló fizetési megállapodásokat kötnek, a bérek és a szolgáltatások árai lassabban reagáltak.
Ennek eredményeként 2023 harmadik negyedévére a német reálbérek nagyjából a 2015-ös szintre estek. Most kezd csak rendeződni a helyzet. Hasonlóképpen, a holland kollektív szerződéses bérek csaknem 7%-kal nőttek októberben és novemberben az egy évvel korábbihoz képest, annak ellenére, hogy az infláció nulla körül mozgott. A teljes bérnövekedés az eurózóna országaiban körülbelül 5%.
Az EKB nagy félelme, hogy ha a bérnövekedés folytatódik, az infláció 2024-ben felpöröghet. A jelek szerint azonban már lassulni kezdett. Az Indeed – munkaerő-toborzó platform – nyomon követi a béreket az álláshirdetésekben.
Eszerint, a fizetések növekedése csökkent, ami arra utal, hogy a bérek is hamarosan csökkenni fognak. Ráadásul a bérnövekedés nem mindig vezet inflációhoz.
A vállalati profitok, amelyek 2022-ben megugrottak, amikor magas volt a kereslet és a bérek alacsonyak, megérezhetik ezt a változást. Vannak arra utaló jelek, hogy az árrések zsugorodni kezdenek.
A gazdaság általános állapota az, ami szintén aggodalomra ad okot. Gyenge a nemzetközi kereslet (ideértve Kínát is), és a magas energiaárak is gondot okoznak. Jelenleg a felmérések azt mutatják, hogy mind a gyártás, mind a szolgáltatások enyhe recesszióban vannak.A fogyasztási fellendülés Európa egyes részein már elhalványult: maga a monetáris politika nehezedik az kölcsönökből finanszírozott nagyobb vásárlásokra, a jelzáloghitelesek pedig visszafogják fogyasztásukat, hogy a magasabb havi törlesztőrési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni.
A csökkenő piaci kamatok a fogyasztók és a befektetők pénzügyi feltételeit is könnyítik, és ez kevésbé teszi sürgetővé az EKB beavatkozását.
A döntéshozóknak azért is lépni kell, mert a kamatváltozások késéssel érintik a gazdaságot: időbe telik, míg a magasabb kamatlábak megváltoztatják a beruházási és kiadási döntéseket, és ezáltal csökkentik a keresletet – írja a lap.
A kamatlábak változása általában egy év alatt lesz érezhető, ami azt jelenti, hogy az EKB számos kamatemelése még várat magára. A döntéshozók valószínűleg túlságosan szigorítottak.
A helyzet másik oldala az, hogy a következő hónapok kamatcsökkentései csak 2024 vége felé érintenék a gazdaságot, amikor már a legtöbb elemző szerint az infláció nem fog gondot okozni, azonban sokan arra számítanak, hogy a gazdaság továbbra is nehézségekkel küzd majd.
Addigra az EKB a blokk „semleges” kamata közelében szeretne lenni, valahol 1,5 és 2 százalék között, hogy a kereslet további visszaszorítását elkerüljék. A gyors döntés azt jelentené, hogy az EKB-nak nem kell túl agresszívan csökkentenie 2024 nyarán.
A januári inflációs adatok ingadozóak lehetnek, részben azért, mert az energiaválság idején bevezetett kormányzati segélyprogramokat fokozatosan kivezetik. Az infláció estleges emelkedése még óvatosabbá tenné az EKB-t.
A közgazdászok csak júniusban várnak kamatcsökkentést, sokkal később, mint azt a jelenlegi piaci árazás sugallja.
Az EKB túl lassan reagált a növekvő inflációra. Most fennáll a veszélye annak, hogy túl lassú lesz a csökkenő inflációra történő reagálásban is.
Forrás: novekedes.hu
https://novekedes.hu/elemzesek/rosszul-all-az-europai-gazdasag-szenaja-nem-latni-mitol-johet-javulas
