Békés megyei kisgazda társaink már jó ideje figyelmeztettek arra, hogy a sertéstartók helyzetére nagyobb figyelmet kell fordítani. (kpe)
Hiába drágul a hús
Utoljára októberben írtunk arról, hogy csődközeli helyzetben vannak a sertéstartók. A helyzet azóta nem lett jobb, sőt rosszabb, mondták a megyei termelők. Annak ellenére, hogy a sertés,- és a baromfihús ára harminc-negyven százalékkal, a marhahúsé pedig több mint ötven százalékkal lett drágább az elmúlt pár hónapban. Szinte mindenki ismeri az okokat, drága lett a takarmány, ami az állatok felneveléséhez kell. A sertéstartók szerint az élősertés felvásárlási ára nem hogy nem nőtt, száz forinttal csökkent.
Naponta halljuk, tapasztaljuk, milyen ütemben drágulnak az élelmiszerek. Az okokról annyit tudunk, nagy volt a szárazság, emiatt drágább lett a takarmány, amely az állatok – legyen az sertés, tyúk vagy marha – felneveléséhez kell, a gázolaj, ami a traktorokba kell, amivel a szántóföldi növényeket megművelik, és a béreket is emelni kellett. A boltokban tehát emiatt lett drágább például a hús. Mindez természetesen nem vigasztalja a vásárlót.
Az ember azt gondolná, ilyen helyzetben megéri sertést tartani, hiszen a boltokban tapasztalt árakból kiindulva, nyilván megfizetik az élősertés kilóját is.
– Az élősertés kilója jelenleg 650 forint, két hónapja 750 forint volt – mondta dr. Reibling József, a faddi székhelyű Dunahyb Kft. állatorvosa, ügyvezető igazgatója. –Tehát nem hogy nem emelték az élősertés árát, hanem száz forinttal csökkentették a vágóhidak, kereskedők. Ennek gyakorlatilag az az oka, egyrészt visszaesett a kereslet a hús iránt az üzletekben, másrészt a német tőzsdei árhoz igazodik a hazai sertés ára is, és bár ott az élősertés ára nem változott, de a forint erősödése miatt az euróhoz viszonyítva csökkent a felvásárlási ár.
A gond az, hogy közben a termeléshez szükséges anyagok – takarmány, gázolaj, munkabér, energia ár – mind nőttek. Mi úgy ítéltük meg, váltani kell a vállalkozásunkban, mert a sertés csak ráfizetést hoz. Visszafogott sertéstartás mellett tójótyúkokkal bővítünk. Pályáztunk, nyertünk, igaz még a támogatási összeget nem kaptuk meg, de május közepén már érkeznek a tyúkok. Dr. Reibling József azt is elmondta, szerinte, akkor áll majd helyre a sertéspiac, ha az állatok száma annyira lecsökken, hogy hiány lesz belőlük.
– Többnyire hullámvölgyben vagyunk, a jobb időszak csak 1,5 évig, míg a rosszabb időszak 4-5 évig tart – mondta pár hónapja Lengyel Lórándt, akinek Németkéren van telepe. Ők malacokat nevelnek fel, azokat értékesítik. Náluk azonban október óta jó irányban történt változás.
– Nőtt a kereslet a malacokra. Jól gondolkodtunk, amikor pár éve úgy döntöttünk, hogy a sertéshízlalást felváltjuk malacok előállítására – mondta a németkéri vállalkozó. –Mivel az elmúlt években sokan felhagytak az anyakocák tartásával, mára hiány keletkezett ezen a területen, így ismét megfizetik a malacokat. Jelentősen csökkent az anyakocák száma például Hollandiában, ahol korábban több mint egymillió volt a számuk, ezzel szemben hazánkban jelenleg még a százötvenezret sem éri el. Most egy 25 kilós malacért 27-28 ezer forintot fizetnek.
Kérdés, hogy miért keresik a malacokat, ha nincs ára a hízott sertéseknek? A kérdésre Lengyel Lórándt ezt felelte, hogy több oka is van, egyrészt kényszerből, vagyis az állattartó, ha uniós támogatást kapott fejlesztésre korábban, akkor ezzel több évre szóló tartási kötelezettséget is vállalt, másrészt sokan bíznak abban, hogy mire vágósertéssé érik a malac, addigra ismét emelkednek a felvásárlási árak.
Kevesen tartanak otthon disznót
Hiába nagyon finom a házi sonka, a kolbász és a szalonna, háztájiban egyre kevesebben vállalkoznak arra, hogy a sertéstartással bajlódjanak. Sajnos kiöregedett az a generáció aki ezzel foglalkozott, mondták többen is. Drága lett a takarmány, etetni kell reggel este, hétvégén, ünnepnapokon is és az állat ráadásul büdös, a szomszédok ez utóbbit szóvá teszik. – Néha a szekszárdi piacon szoktam vásárolni sonkát, kolbászt, töpörtyűt. Bár nagyon drága mindegyik, és sajnos a sonkának sem olyan az íze, mint amit mi régen otthon készítettünk, mert az nem gyors pácolással készült, mint a piaci. Nosztalgiából azért szoktam még vásárolni – mondta egy nyugdíjas asszony.
Forrás: teol.hu
