A Schengen-tagság nem a gazdagabb EU államok ajándéka, ez mindazon EU államoknak jár, akik a feltételeket teljesítették. Értetlenül állunk azelőtt, hogy a jómódban élő Ausztria most ijesztő módon átveszi a nagyhatalmak pökhendi magatartását. Ausztria aggodalma a bevándorlással, különösen az illegális bevándorlással szemben indokolt. Szükséges lenne a migrációval szemben az Uniónak keményen fellépni.
KPE
Derült égből villámcsapásként érte Horvátországot az osztrák belügyminiszter kijelentése, hogy országa vétót emel Horvátország tervezett schengeni csatlakozása elé. Zágrábban nagy volt a felháborodás, a kedélyeket Andrej Plenkovic miniszterelnök igyekezett nyugtatni.
Az illegális bevándorlás kezeléséért felelős Gerhard Karner belügyminiszter kilátásba helyezett vétója már csak azért is óriási meglepetést keltett, mert néhány nappal az után hangzott el, hogy az Európai Bizottság áldását adta Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásához.
Brüsszeli hivatalos tájékoztatás szerint az Európai Bizottság megállapította: a három ország készen áll arra, hogy a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító övezet teljes jogú tagjává váljon. A bizottság közleménye Horvátországgal kapcsolatban azt emelte ki, hogy maradéktalanul teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket.
A konzervatív néppárti belügyminiszter ezzel szemben kijelentette, hogy
Ausztria nem járul hozzá a schengeni övezet bővítéséhez.
„A rendszer nem működik megfelelően. Az európai helyzet nagyon világosan mutatja, hogy a külső határok védelme megbukott” – fogalmazott Gerhard Karner a Der Standard osztrák napilap internetes kiadásának beszámolója szerint.
Az ellenállás kiváltó oka a Balkánon keresztül Közép-Európába áramló menekültáradat. Az osztrák belügyminisztérium szerint ugyanis idén „tengerparttal nem rendelkező országként” már több mint 100 ezer illegális migránst fogtak el Ausztriában, akik közül 75 ezret egyetlen más uniós országban sem regisztráltak.
Ha egy rendszer nem működik, akkor nem lehet bővíteni”
– fogalmazott Karner. Elmondása szerint Ausztria azért ellenzi a schengeni övezet bővítését, mert az országban élő emberek biztonsága is veszélyben van.
A kedélyeket Zágrábban a kormányfő igyekezett nyugtatni. Andrej Plenkovic szerint a belügyminiszter mindössze az illegális bevándorlással kapcsolatos ausztriai aggodalmakat fogalmazta meg. Plenkovic szerint az osztrák aggodalmak oka nem Horvátország, hanem az Ausztriában menekültstátuszért folyamodók növekvő száma. Kijelentette, hogy megérti ugyan az osztrák aggodalmakat, de ennek ellenére elvárja hogy támogassák azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Horvátország tett a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeinek teljesítése érdekélben.
Zoran Milanovic államfő azonban jóval élesebben nyilatkozott, hangsúlyozva hogy az osztrák belügyminiszter kijelentései aggodalomra adnak okot. Úgy értékelte, hogy a miniszternek a schengeni bővítéssel szembeni ellenállása valójában nem más, mint egyes uniós tagállamok közötti „elszámolás” Horvátország rovására.
Fokozza a feszültséget, hogy Ausztria európai parlamenti képviselői – pártállástól függetlenül – jelezték: a belügyminiszter nyilatkozata ellenére kitartanak a schengeni övezet bővítése mellett. Lukas Mandl – aki Karner belügyminiszterhez hasonlóan az Osztrák Néppárt tagja – emlékeztetett arra is, hogy korábban az Európai Parlament már jóváhagyta a három ország csatlakozását, és ebben nincs változás.
Forrás: infostart.hu
