A gombarezisztens szőlőfajták voltak az országos szőlész-borász konferencia egyik legérdekesebb témái, ezekről Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, és Gyukli Krisztián balatonfüredi borász beszélt az Infó Rádióban.
Dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a főtitkára. – A kép forrása: agroinform.hu
Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a főtitkára szerint főtitkára szerint nagyon fontos a környezetvédelem. A jogszabályi keretek „zöld forradalom” felé mozdítják a mezőgazdaságot, és ez alól a szőlő-bor ágazat sem kivétel. Erre figyelve a konferencián a környezetkímélő termesztési technikákról is szó volt. Például a rezisztens, vagyis ellenálló szőlőfajták termesztésével biztosítható, hogy kevesebb növényvédő szerrel, még zöldebben, még gazdaságosabban lehessen borszőlőt termelni. Az egyik legnagyobb kihívásra hívta fel újra a figyelmet a 2018-as évjárat: a globális felmelegedés, a klímaváltozás hatása erősen jelentkezett. Azon túl, hogy új kórokozók is megjelennek a szőlőtermesztésben, olyan klimatikus kihívásokkal állunk szemben, amelyekre az egyik válasz az új, ellenállóbb, szőlőfajták bevezetése. A gombarezisztens szőlőfajták jelentősége egyre nagyobb lesz a jövőben.
Gyukli Krisztián balatonfüredi borász. – A kép forrása: karolina.hu
A balatonfüredi Gyukli Pince évek óta termeszt a korábbiaknál ellenállóbb szőlőfajtákat. A borászatot irányító Gyukli Krisztián korábban 10 éven át dolgozott egy németországi kutatóintézetben, ahol a gombarezisztens szőlőfajtákkal, illetve ezek boraival is foglalkozott. A szakember az Infó Rádió kérdésére elmondta: szerencsésnek érzi magát, hiszen Baden-Württemberg tartomány borászati régiója az egész világ ökológiai gondolkodásának a bölcsője, és ott számos ökológiai termelővel ismerkedhetett meg. Ott tíz borászatból négy már ökológiai gazdálkodást folytat, ezért már nem volt nehéz átvenni ezt a gondolkodásmódot. Az elmúlt 6-7 évben nagyon sok gombarezisztens szőlőfajtát telepítettem elsőként ott, a borrégióban, sőt Magyarországon is, amikből kiváló minőségű és vegyszermentes borokat készítek. Úgy látom, hogy ez a jövő, nem csak a borászat, hanem a mezőgazdaság összes ága számára. „Az egyetlen járható út, a fenntartható és vegyszermentes gazdálkodás” – folytatta a borász. A Rajnai rizling keresztezése hozott jó eredményt. Gyukli ezt a rizling-fajtát hozta példaként. Ezt a szőlőfajtát tovább keresztezték különböző amerikai direkttermő fajtákba, hogy ezáltal a rezisztencia génjét be tudják vinni a rajnai rizlingbe. Az így kapott új fajtába visszakeresztezték a rajnait, az így kialakított új fajtába még egyszer visszakeresztezték, amivel az amerikai hibrid ízét el tudták tüntetni ebből az új szőlőből. Ennek köszönhetően a rezisztencia és a rajnai rizlingre jellemző érési potenciál mellett a vegetációs paraméterek, az agrobiológiai sajátosságok és a bor karaktere, valamint a genetikai adottságai is mind megmaradtak. Az új szőlőfajta neve a „Johanniter”, ami egy olyan szőlő Németországban, ami rajnai rizling borokat terem, de vegyszermentes gazdálkodással egészségesen tartható. Mikor ezt láttam, azt mondtam, hogy most azonnal Magyarországról elviszek néhány nagyon jó szőlőfajtát Németországba, a Freiburgi Szőlő – és Borgazdasági Kutatóintézetbe. Ott van a Cserszegi fűszeres, a Juhfark, az Olaszrizling, a Nektár, és még számos kiváló szőlőfajta. Most már mintegy 8 éve a Freiburgi Kutatóintézetben a magyar fajtáinkba viszik bele a rezisztens gént. (Forrás: magro.hu/Brazsil Dávid és Gyukli Krisztián)
