Korom és betegségeim végett sajnos sürgősségi ellátásra volt szükségem a napokban. Már előre nagyon féltem, mert a vélemények, közzétett rettenetes „tapasztalatok” eleve rossz előérzettel töltöttek el.
Megérkeztem, a rövid papírmunka után nemsokára érkezett egy fiatal doktornő és alaposan kikérdezett, közben az alapvető vizsgálatokat nagyon profin és kevés fájdalmat okozva elvégezte a kollégája.
Nemcsak az adott problémát, hanem „holisztikusan” az egészre kiterjedően vizsgáltak. Megnyugodtam és tudtam, jó kezekben vagyok.
Persze várni kellett bizonyos vizsgálatokra, ültünk és vártunk többen. Közben folyamatosan érkeztek a mentők is és nekem úgy tűnt, hogy olajozottan megy a munka.
A vizsgálatok után őrzőbe fektettek, ahol ugyan csak a folyosón volt hely, mégsem éreztem sem megalázottságot, sem egyebet. Ott kötöttek infúzióra, ott vizsgáltak megértő mosollyal, kedvesen. Ha bármi segítség kellett, rövidesen megkaptam.
Mindez természetesen sok időbe telt, és mint mindenhol, itt is megszólaltak az elégedetlenek, türelmetlenek. (Az, hogy a súlyosabb esetet veszik előre, senkit sem érdekelt.)
Én csak azt láttam, hogy folyamatosan dolgoztak. Nagyon mélyen megérintett az, ahogyan beszélnek ma az egészségügyről és az, amit tapasztaltam. Persze biztos vannak kivételek, rossz hozzáállással, de ez az élet minden területén így van! (Még az ellenpéldaként mindig felhozott magán-fizetős egészségügyi szolgáltatóknál is.)
Nem szeretek várakozni, jó lenne azonnal minden. Persze akkor annyian kellene lenniük, mint a beteglétszám. Ugye?
Nagyon szépen köszönöm az összes egészségügyi dolgozó munkáját. Hálával és örömmel tölt el, hogy sok fiatal választja hivatásának az egészségügyet. Dicsérjük őket, mert az nekünk, betegeknek is sokkal jobb.
PI
