Régiós gazdasági évnyitó tanácskozást tartott a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara

Cseresnyés Péter államtitkár, miniszter-helyettes előadása, tőle balra: Dr. Parragh László, a Magyar kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - A kép forrása: kanzsaujsag.hu

Az idei terveket bemutató, régiós gazdasági évnyitó tanácskozásra várta partnereit csütörtökön a Medgyaszay Házba a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, miniszter-helyettes. – A kép forrása: kormany.hu

A rendezvény a vendéglátó szervezet Nagykanizsáról készített, beruházást ösztönző imázsfilmjének levetítésével kezdődött, majd Dénes Sándor polgármester köszöntötte a gazdasági szektor szereplőit, a környékbeli vállalkozókat és polgármestereket.

 

Dénes Sándor Nagykanizsa megyei jogú város polgármestere – a kép forrása: nagykanizsa.hu – kiemelte: bár épül-szépül a város, még sok feladat, tennivaló van. – A több mint 3 ezer vállalkozástól érkező adóforintok a város fejlődéshez és működéséhez elengedhetetlenül fontosak – így a polgármester. – Több megyei jogú város, így Nagykanizsa problémája is, hogy nem tudja a fiatalokat itthon tartani. A fővárosnak óriá­si a vonzereje, érettségi után diákjaink 58 százaléka budapesti felsőoktatási intézményt választ. Reméljük, egyszer ez a tendencia is megváltozik. Dénes Sándor hozzátette: a cégvezetők szerint kevés a szakképzett munkaerő helyben is. Holott a lehetőség adott, a szakképző centrum szinte minden szakmában képezne szakembereket, ám vannak hiányszakmák, amelyek nem népszerűek a fiatalok körében. – Próbálunk tenni ez ellen, ám szakképzési ösztöndíjprogramunk hatása még nem igazán érezhető.

Dr. Pólay József, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – a kép forrása: mkik.hu – köszöntőjében elmondta: a kereskedelmi és iparkamarák azon dolgoznak, hogy az adott területen a gazdaság minél jobban fejlődjön. Ennek érdekében jönnek létre együttműködések, ilyen a nyugat-dunántúli kamarák szövetsége, mely 2003-ban alakult, s az eredmények az összefogás életképességét bizonyítják. – Reméljük, tavasz vár a magyar gazdaságra, s az elmúlt évek vetései kikelnek, erősödnek, és egyre több és szebb eredményt arathatunk – fűzte hozzá. – Ehhez az kell, hogy tartsuk fenn a folyamatos fejlődést, és megfeleljünk a 4. ipari forradalom kihívásainak. Erős hatékonysági fordulatot kell elérnünk.

Dr. Parragh Lászó a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – A kép forrása: hvg.hu

A rendezvényen előadást tartott Cseresnyés Péter miniszterhelyettes, ország­gyűlési képviselő, dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkozáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Jörg Bauer, a Tungsram Kft. elnök-­vezérigazgatója. (Forrás: zaol.hu)

A képen balról jobbra haladva: Cseresnyés Péter államtitkár, az Innovációs és technológiai Minisztérium miniszter-helyettese, az Országgyűlési Képviselők Polgári Kisgazda Munkacsoportjának a tagja; Dr. Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő, az Országgyűlés korelnöke, a Kisgazda Polgári Egyesület országos elnöke; Dobri Lajos, a Kisgazda Polgári Egyesület Zala Megyei szervezetének az elnöke. – A kép forrása: zaol.hu

Dobri Lajos, a Kisgazda Polgári Egyesület Zala Megyei Szervezetének az elnöke: Nagykanizsa 1862 óta rendelkezik vasútállomással. Itt keresztezi egymást a Budapest-Zágráb és a Pécs-Szombathely vasútvonal. 1920. június 4-ig Nagykanizsa az egyik legfontosabb kereskedő város volt. Itt nyílott dél-nyugati irányba a kapu az Adriai-tenger felé. A városnak öt kereskedelmi bankja és számos, helyben megjelenő gazdasági napilapja volt. A II. világháború utáni elzártság szinte tönkre tette Nagykanizsát. A „láncoskutya” gúnynévvel illetett Tito-féle Jugoszláviát Nagykanizsától hermetikusan elzárta az országhatár. Hála a Mindenható Jó Istennek ezek a rémálom-szerű évek elmúltak. Az Alpok-Adria együttműködés révén immár negyedszázada, továbbá számos inter-regionális gazdasági és kulturális kapcsolat segítségével pedig sok esztendeje Nagykanizsa gazdasági szerepe és jelentősége folyamatosan erősödik. A Polgári Kisgazdák remélik, hogy Nagykanizsa rövidesen ismét Magyarország egyik legjelentősebb kereskedő városa lesz. (KPE)