Körülbelül 3300-3500 éves, késő bronzkori emberi maradványokra bukkantak Jászberény határában a szolnoki Damjanich János Múzeum, a jászberényi Jász Múzeum és a Civil Régészeti Alap munkatársai.
A város határában egy induló beruházás helyszínén végeznek értékmentő régészeti feltárást, amely a tervek szerint a napokban ér véget. Először úgy tűnt, hogy egyszerű hulladéktároló gödrök vizsgálatára nyílik lehetőség a helyszínen. A feltárás során azonban a felszín alatt, több mint egy méter mélyen, összesen hat ember maradványaira bukkantak, de edények, kerámiadarabok és állatcsontok is előkerültek. Az úgynevezett halomsíros kultúra emlékét találták meg. A régészek elmondták, hogy a lelet tanúsága szerint keveset törődtek a legyőzött ellenségeik holttestével, erre utalhat a csontmaradványok rendszertelen elhelyezkedése. Az egyik hulladéktárolóban mintha kosárba rakták volna az összetört emberi maradványokat. A másik objektumban hason fekvő ember csontvázára bukkantak, a harmadik hulladéktároló szélén talált emberi maradványokat még csak néhány nap múlva tárják fel. A gépi munkák során is előkerültek emberi maradványok. A leleteket a tudományos és kegyeleti szempontokat egyaránt figyelembe vevő módon a Jász Múzeumban helyezik el, mert később tudományos célból részletesen megvizsgálják azokat. (Forrás: karpatinfo.net/MTI).
Fekete Ferenc, a Kisgazda Polgári Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének az elnöke: a Kárpát-medence régmúltjának a története ugyanúgy a mai Magyarország része, mint az államiságunk elmúlt ezer esztendejének és a viharos XX. századnak a története. Ez ugyanis a mi gyökereinkről szól. A Jász – Nagykun –Szolnok megyében élő Polgári Kisgazdák mindenképpen fontosnak tarják a történeti emlékek feltárását és azok Magyarország írott történelemkönyvébe történő beemelését. A feltárt emberi maradványok tudományos tényeket rejthetnek antropológiai szempontból, így ezek vizsgálata, az egykoron élt embereknek kijáró tiszteletadás mellett őstörténeti jelentőséggel bír. (KPE).
