Regeneratív mezőgazdasággal egészségesebb a megtermelt élelmiszer

Fotó idokep.hu, Kiss Csaba

Egy kísérlet keretében 10 olyan gazdaságot követtek figyelemmel az Amerikai Egyesült Államok területén, ahol a talajt védő gyakorlatokat alkalmaztak legalább öt éven keresztül. Az így megtermelt növények tápértékét vizsgálva azt találták, hogy azok sokkal egészségesebbek összevetve a szomszédos, hagyományos gazdaságokban termelt ugyanolyan növények tápértékével.

Az tanulmányt januárban publikálták a PeerJ tudományos lapban. Eszerint

az olyan regeneratív technológiák, melyek a talaj védelmét segítik elő (például minimális talajforgatás, takarónövények vetése, változatos növénykultúrák vetése) hatással van az ott megtermelt élelmiszer tápanyagtartalmára.

Az előzetes eredmények szerint, melyben 10 gazdaságot figyeltek, a talajvédő gyakorlatok alkalmazásával bizonyos ásványi anyagokból, vitaminokból és fitokemikáliákból (fitokemikáliák a vitaminokkal és ásványi anyagokkal ellentétben nem elengedhetetlenek az emberi szervezet működéséhez, de pozitív hatással vannak rá, ilyenek pl. a karotinoidok vagy a flavonoidok) több található az élelmiszernövényekben, mely jó hatással van az emberi egészségre is – írja a ScienceDaily.

„Nem találtunk korábbi tanulmányokat arra vonatkozóan, hogy a talajok egészsége milyen közvetlen hatással van az ott termelt élelmiszernövényekre” – mondta el a tanulmány vezető szerzője, David Montgomery, a Washington Egyetem Föld- és űrkutatási tudományok professzora. „Így magunk végeztük el azokat a kutatásokat, melyeknek eredményére kíváncsiak voltunk.”

Montgomery olyan tanulmányt tervezett meg, mely beleillik a most készülő könyvébe, melynek címe „Az vagy amit megeszel”. A felesége, Anne Biklé biológus szintén részt vett a tanulmányban és a készülő könyv írásában is.

Az írók olyan gazdákkal együtt végezték kutatásaikat, akik talajmegújító gazdálkodási formákat követtek. A résztvevő farmokon – melyek főleg az USA középnyugati, illetve keleti régióiban találhatók – vállalták, hogy legalább egy holdnyi kísérleti növény – borsó, cirok vagy szójabab – vetését ugyanabból a fajtacsoportból, melyet a szomszédos gazdaságokban is termesztenek hagyományos technológiákkal. Ray Archuleta, az USDA nyugdíjas talajvédelmi kutatója, a tanulmány társszerzője pedig az összes gazdaságot felkereste és talajmintákat vett 2019 nyarán. A gazdák pedig később a terményből is küldtek mintákat.

„Az volt a cél, hogy valamiféle konkrét összehasonlításokat tudjunk végezni, ahol a legfontosabb változók kontroll alatt tarthatók: a termény ugyanaz, a klíma ugyanaz, az időjárás szintén ugyanaz, mivel egymás melletti gazdaságokról van szó, a talaj típusa is megegyezik, azonban az elmúlt öt év alatt a két területen más módszerrel gazdálkodtak.”

– mondta el Montgomery.

Az eredmény megmutatta, hogy a regeneratív technológiákat alkalmazó gazdaságokban a talajok is egészségesebbek, ami kimutatható a talajok szervesanyag-, szén-, és egyéb tápanyagtartalmában egy standard vizsgálattal.

„Azt látjuk, hogy a megújító módszerekkel művelt talajok kétszer annyi szenet tartalmaztak a felszíni részeken, ami háromszoros emelkedést jelentette az egészségükre vonatkozó pontszámokban.” – mondta Montgomery.

A terményekből származó mintákat három laboratóriumban elemezték: a Washington Egyetemen, az Oregon Állami Egyetemen és az Iowa Állami Egyetemen.

A regeneratív módszereket alkalmazó gazdaságokban termelt élelmiszerek átlagosan több magnéziumot, kalciumot, káliumot és cinket tartalmaztak, magasabb volt a vitamintartalmuk tekintve a B1, B12, C, E és K-vitaminokat, illetve több fitokemikáliát tartalmaztak,

melyeket általában nem vizsgálnak, azonban bizonyítottan gyulladáscsökkentő és egészségvédő hatásuk van. Az ily módon termelt növényekben kevesebb volt az emberi egészségre káros nátrium, kadmium és nikkel, mint a szomszédos hagyományos módszerekkel növesztett növényekben.

“Mindenütt azt találtuk, hogy ezek a regeneratív gyakorlatok több gyulladáscsökkentő vegyülettel és antioxidánssal látják el a növényeket” – mondta Montgomery.

Az organikus gazdaságok kerülik a kemikáliák használatát a növényvédelemben, azonban a többi alkalmazott gyakorlatban nincs egységes gondolkodás. Egyesek változatos növénykultúrákkal, míg mások a szántással védekeznek a gyomok ellen. Egy korábbi tanulmány eredménye szerint, melyet Montgomery és Biklé tett közzé tavaly ősszel, általánosságban az organikusan termesztett élelmiszerekben magasabb a hasznos fitokemikáliák szintje, mint a hagyományos gazdaságokból származóké.

A kutatók szerint ennek oka a talaj biológiájában keresendő: a mikrobák és a gombák az egészséges talajélet részei – és ezek képesek direkt és indirekt módon is befolyásolni az ott termett élelmiszerek tápanyagtartalmát.

„A talaj biológiája volt az az összetevő, ami fölött elsiklik az intenzív növényvédőszerekre alapozott mezőgazdaság” – mutatott rá Montgomery. „Lehet, hogy a modern krónikus betegségek járványa elleni küzdelem egyik legnagyobb eszköze az, ha újragondoljuk az étrendünket, és nemcsak azt, hogy mit eszünk, hanem azt is, hogy hogyan termeljük azt.”

A vizsgálatba egy kaliforniai, talajművelés nélküli gazdaságban termesztett káposztát és egy észak-oregoni búzafarmot is bevontak, amely összehasonlította saját hagyományos és regeneratív gazdálkodási gyakorlatát, és mindkét termesztési technológiából mintákat szolgáltatott. A tanulmányban mindössze egyetlen húsfarm jelent meg, Paul Browné. Brown először 2017-ben találkozott Montgomery-vel, amikor az író a „Forradalmat növeszteni” című könyvén dolgozott, mely a regeneratív mezőgazdasági technológiákat járta körbe az USA és a tengerentúli farmokon. Brown észak-dakotai gazdasága is belekerült a könyvbe. Az általa termelt marha- és sertéshús omega-3 tartalma magasabb volt, mint a hagyományos hizlalással nevelt állatoké.

„A legnagyobb kritika a tanulmányt illetően a kis mintanagyság – ezért szerepel a tanulmány címében az “előzetes” szó”

– mondta Montgomery. „Szeretném, ha sokkal több tanulmány kezdené el számszerűsíteni: Hogyan befolyásolják a talaj egészségében mutatkozó különbségek az adott földről származó termények minőségét?”.

Forrás: sciencedaily.com, magyarmezogazdasag.hu, Tóth-Gál Enikő fordítása