Megjelentek a referenciaárak és az átlaghozam-adatok a 2019. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásához. A 2019. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet 2019. november 30-ig azok a károsultak nyújthatják be, akik kárbejelentést tettek a 2019. évi kárenyhítési időszakra.
A károsult termelők 2019-ben is a megszokott módon, elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a Magyar Államkincstár erre szolgáló internetes felületén. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet nyújtani, aktualizálni, de a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv – mivel 2019. november 30-a szombatra esik – a 2019. december 2-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi figyelembe. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről legkésőbb 2020. március végéig születik döntés és az igazoltan károsult gazdák eddig kapják meg a kárenyhítő juttatást.
A 2014 és 2019 években érvényes kárenyhítési és referenciaárak az Agrárminisztérium Honlapján található meg tonna/forint mértékegységben.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett az ársávot is megadták, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2014-2018. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2014-2018. évi átlaghozam-adatok mellett a 2019. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 százalékot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja a végleges KSH adatok alapján. A felülvizsgált és ennek keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak és nem jogosítja fel a termelőt a korábbi kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.
A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés és ez alapján termelésiérték-kiesés jelenti. A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80%-áig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem köt az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást. (Forrás: Agrárminisztérium, Sajtóiroda)
Kárenyhítő juttatás igényelhető aszálykár után
Megjelent az agrárminiszter agrárkár-enyhítési rendszer keretében alkalmazandó aszályközleménye. A közlemény az ország azon térségeit jelöli meg, ahol a meteorológiai adatok alapján a vegetációs időszakban elszenvedett csapadékhiány és magas hőmérséklet mezőgazdasági kárt okozhatott.
Adott kárenyhítési évben – egyéb támogatási feltétel fennállása esetén – ugyanis csak abban az esetben és azon területekre fizethető aszálykárok után kárenyhítő juttatás, ha adott területtel kapcsolatban az aszályhelyzetről a miniszter legkésőbb tárgyév október 31-ig közleményt ad ki.
A most megjelent közlemény értelmében Magyarországon a 2019. kárenyhítési év során az ország egész területén aszályhelyzet volt, így – ha igazolt aszálykáruk van és egyéb támogatási feltétel is fennáll, akkor – az érintett termelők az ország teljes területén részesülhetnek kárenyhítő juttatásban. A miniszter aszályközleménye a Földművelésügyi Értesítő LXIX. évfolyamának 2019. október 25-i 7. számában.
Az aszályközlemény önmagában még nem jogosítja fel a károsult termelőt a kárenyhítő juttatás igénybevételére.
A kompenzációra való jogosultság további feltételei, hogy a termelő:
1) az aszálykárt határidőben (a károsodás észlelését követő 15 napon belül, de legkésőbb szeptember 30-ig) bejelentette, amelyet az agrárkár-megállapító szerv le is igazolt,
2) a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizette,
3) a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet november 30-ig a Magyar Államkincstár elektronikus felületén benyújtja (a kérelembenyújtás lehetősége november elején nyílik meg), és
4) az aszálykárral érintett növénykultúrájában 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést) és 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) szenvedett el. (Forrás: agrotrend.hu és Agrárminisztérium, Sajtóosztály)
A balatonfüredi Polgári Kisgazdák örömmel üdvözlik az Agrárminisztérium intézkedéseit a 2019-ik évi aszálykárok enyhítése érdekében. Ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, és egyben üdvözlik azt, hogy az Országgyűlés nagyon helyesen ismét megtárgyalja az öntözés fejlesztésével összefüggő szükséges intézkedéseket.
Fontos tény, hogy a Balaton-felvidéken számos kisvízfolyás található, amelyek nyomvonalán több dombvidéki völgyzárógátas kis-víztározó alakítható ki, megteremtve ezzel a szőlő- és gyümölcsültetvények víztakarékos öntözésének a lehetőségét.
Mind a csepegtető öntözés, mind a talajba szivárogtató talajöntözés technológiai eszközei helyi kisipari módszerekkel előállíthatóak, és szükségtelen a drága, külföldről vásárolható öntöző-berendezések és -gépek beszerzése. A téli félévben rendelkezésre áll a Balaton-felvidék kistelepülésein az a jól felkészült, értelmes munkaerő, amelynek a tagjai megfelelő képzés után képesek kreatív módon részt venni a víztakarékos öntözőelemek helyi kisipari gyártásában. (Dr. Paál Sándor, KPE Balatonfüred)
