Ukrajna feladhatja az ország alkotmányában foglalt aspirációját arra, hogy a NATO tagállama legyen cserébe azért, hogy Oroszország ne fenyegesse a továbbiakban katonai invázióval.
Ukrajna londoni nagykövete. Vagyim Prisztajko azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy országa megfontolná NATO-csatlakozási aspirációjának feladását annak érdekében, hogy Oroszország visszavonja háborús fenyegetését Ukrajnával szemben – idézte a hírt a bne IntelliNews régiós hírportál. Szakértők szerint február harmadik hete kritikus az Ukrajna határán összevont 130 ezres orosz katonai erő keltette háborús fenyegetés lecsillapításában, miután ez az utolsó alkalom a diplomáciai megoldás megtalálására.
Az ukrán-NATO kapcsolatok alapjait az Ukrajna státusát rendező, Oroszország által is aláírt, 1994-es budapesti memorandum alapozta meg, amely felvetette, hogy Ukrajna és Georgia (Grúzia) is kérheti a felvételét a katonai szervezetbe, ha ezt látja jónak biztonsága szempontjából. Ennek nyomán a kijevi parlament megváltoztatta az alkotmányt, amely immáron az ukrán nemzeti célok között tartalmazza azt, hogy az ország szándékozik valamikor csatlakozni a NATO-hoz. Prisztajko most ennek radikális megváltoztatását lebegtette meg.
Mint mondta, a kijevi kormány „rugalmasan” kezelné a kérdést, miután megfenyegették és megzsarolták azzal, hogy a NATO-csatlakozásra válaszul Oroszország katonai csapást intéznek Ukrajna ellen. Ez nagy változás – véli David Saveliev oxfordi politológus professzor, mivel az alkotmány 2019-e módosítása, mint a NATO-, mint az EU-csatlakozást célul tűzte az ország elé. Ezt megelőzően a Krím félsziget 2014-es elcsatolásáig az ukrán lakosság közömbösen tekintett a NATO-ra, és ez ügyben ma is megosztott. Forrás: napi.hu, Komócsin Sándor