Száznyolcvan fokos fordulatot vett a holland kormány álláspontja a nyugat-balkáni uniós bővítést illetően. Az eddigiekkel ellentétben már nem akadályoznák meg Albánia és Észak-Macedónia csatlakozását. Ez jelentős előrelépés a gazdaságilag és politikailag, valamint az illegális bevándorlás szempontjából kiemelt jelentőségű régió integrációját tekintve.
Holland fordulat
Hollandia többéves rendíthetetlen álláspontját átértékelve a jövőben már nem akadályozza Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozását − számolt be tegnap az Euractiv brüsszeli hírügynökség. Éppen ellenkezőleg, Mark Rutte holland kormányfő most már azon dolgozik, hogy meggyőzze azokat a tagállamokat, amelyek idáig ellenezték a nyugat-balkáni bővítést, vagyis ebben a kérdésben eddig Hága szövetségesei voltak.
Az Európai Unión belül mindent megteszünk annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni régió megőrizze stabilitását és megoldást találjunk az itteni problémákra, különösen Észak-Macedónia és Bulgária esetében
− fogalmazott még május végén Rutte Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján. Észak-Macedónia csatlakozásának legfőbb akadálya jelenleg a bolgár vétó, amely a két ország közötti nyelvi és történelmi vita miatt hosszú ideje feloldatlan. Emiatt azonban Albánia sem tud elindulni az integráció útján, mivel a két államot mindenképpen együtt szeretné felvenni az unió.
Bulgária mellett alapvetően három ország akadályozta eddig a tárgyalások megkezdését: Franciaország, Dánia és Hollandia.
2018-ban Mark Rutte még úgy fogalmazott, Albánia és Észak-Macedónia „gyengítené az egész uniót”, kiemelve a két országban jelen levő magas szintű korrupciót és a sajtószabadság hiányát.
Forrás: Magyar Nemzet
