A magunk részéről azt reméljük, hogy a kormány kitart eredeti álláspontja mellet és megmarad a 2030-as céldátum. Nem nehéz megállapítani, hogy változatlanul az a helyzet a klímapolitika területén, hogy az Európai Unió elnöksége alapvetően tévedésben van, mert azt gondolja, hogy a szinte teljesíthetetlen vállalásokat követi az Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország, tehát a CO2 kibocsájtásért mintegy 45-50%-ban felelős országok is. Ennek hiányában ugyanis a helyzet nagyjából olyan, mintha Jancsi bácsi minden nap a saját telke fölött jóidőt szeretne csinálni. (kpe)
A klímaváltozás elleni küzdelmet tekinti fő feladatának az Európai Unió elnökségét júliustól átvevő Finnország, Antti Rinne szociáldemokrata miniszterelnök a féléves elnökség alatt szeretné leküzdeni egyes tagországok kormányainak ellenkezését, így a magyarét is – írja a Portfolio. A finn kormány 100 százalékos támogatást kíván nyerni ahhoz, hogy az EU hivatalos kibocsátáscsökkentési célja 2050-re a teljes karbonsemlegesség legyen, és a hírek szerint az alkut blokkoló kormányok mégis hajlandók lennének támogatni a megállapodást, egyebek mellett egy, az energiaátmenet költségeit uniós forrásokból kompenzáló alap felállítása esetén. Magyarország a nukleáris energiát is szeretné belefoglalni a blokk energiaátmenetről szóló megállapodásába, de magyar kormányzati tervek szerint 2030 után a magyar energiaellátást elsősorban megújuló energiaforrásokból, valamint nukleáris energiából fedeznék, vagyis a nyilvánosság felé kommunikált elképzelések nemhogy nem ütnék a 2050-es klímasemlegesség koncepciót, de nagyon is abba az irányba mutatnának – írja a portál.
PORTFOLIO.HU
