Mint oly gyakran,most is az élet adta az Alkotmánybíróságnak a feladatot,melynek kapcsán a jövőt is befolyásoló döntést kellett hoznia.
Egy polgármestert szándékos bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztés büntetéssel sújtott a bíróság,melynek végrehajtását két évre felfüggesztették. Ezzel egyidejűleg nem kerül sor a büntetett előélethez fűzőfő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre.
A hatályos jogszabályok szerint ilyen személy nem töltheti be a polgármesteri tisztséget. Ennek ellenére a képviselő-testület vele szemben nem indított méltatlansági eljárást,holott erre az illetékes kormányhivatal felhívta.
Más lehetőség hiányában a kormányhivatal bírósági eljárást kezdeményezett,melynek során jogerősen megállapítást nyert a polgármester méltatlansága,így tisztségéről lemondott.
Új választás került kiírásra,a korábbi polgármester ezen is indult és megválasztásra került,hiszen hatályos törvények szerint választhatósága nem szűnt meg.
Újból kezdődött a korábbi eljárás, hiszen a kormányhivatal álláspontja szerint a méltatlansági ok nem szűnt meg,és ezt a nézetet osztott az eljáró bíróság is,mely rámutatott,hogy a polgármesterré választhatóság feltételei nem egyeznek a méltatlanság esetkörével.
A polgármester az Alkotmánybírósághoz fordult,mert sérelmezte,hogy ugyanazon okból került sor az újbóli eljárásra,méltatlanságának megállapítására.
Az eljárás eredményeként az Alkotmánybíróság megállapította,hogy helyesen járt el a bíróság,hiszen a méltatlansági ok változatlanul fennállt. Ugyanakkor megállapították,hogy a hasonló esetek elkerülése érdekében konkrét új szabályozásra van szükség
Az Országgyűlésnek 2020.december 31-ig biztosítottak határidőt jogalkotói kötelezettségének ellátására,hogy az új szabályozás ne egye lehetővé olyan személy megválasztását,aki a tisztséget nem töltheti be. Ennek indoka,hogy egy település megfelelő vezető nélkül maradhat hosszabb időn keresztül,és sokak munkája vész kárba,az anyagi kiadásokról nem is beszélve.
A Polgári Kisgazdák helyesnek tartják a teljesen egyértelmű és tiszta jogi feltételek megteremtését a közélet tisztasága,a választók érdekeinek megfelelő képviselete érdekében.
Dr. Bakos Zoltán