A Polgári Kisgazdák támogatják a kormánynak azt a törekvését, hogy a gazdaság növekedése elsődleges cél legyen, a központi alrendszer hiánya pedig a növekvő gazdasági teljesítménynek megfelelően mindig kezelhető maradjon. (kpe)
Októberben az államháztartás központi alrendszere 181,6 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami alig különbözött (348 millió forinttal alacsonyabb) az egy évvel korábbitól. Az év első tíz hónapját 1678 milliárd forint hiánnyal zárta a központi alrendszer, ami 260 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál és az éves előirányzat 123,3 százalékának felel meg – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) szerdán kiadott részletes jelentéséből. A központi költségvetés tízhavi hiánya 1691,3 milliárd forint volt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 24,3 milliárd forintos hiányt mutattak, az elkülönített állami pénzalapok 37,6 milliárd forintos többletet értek el. A PM közleménye kitér arra: a gazdaságfehérítő intézkedéseknek és a magas ütemű gazdasági növekedésnek köszönhetően az idei évet folyamatosan növekvő adóbevételek jellemzik. A költségvetés így továbbra is biztosítani tudja a társadalmi célokat szolgáló intézkedések fedezetét, valamint a hazai és uniós forrásból megvalósuló fejlesztések finanszírozását.
Magyarországon az államháztartási hiány a 2016-os 1,6 százalékról 2018-ban 2,4 százalékra nőtt, és az előrejelzések szerint a következő két évben valamivel 2 százalék alatt marad – derült ki az Európai Unió 2019-re vonatkozó gazdasági és szociális prioritásait összegző, szerdán közzétett európai szemeszter őszi csomagjából. Az uniós bizottság arra emlékeztetett, hogy az uniós tanács júniusban a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekcióját célzó eljárás keretében azt az ajánlást fogalmazta meg Magyarország számára, hogy 2018-ban a GDP 1 százalékának megfelelő mértékű éves strukturális kiigazítást hajtson végre. A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy Magyarországon nem történtek hatékony intézkedések, és javasolja a Tanácsnak egy Magyarországnak szóló felülvizsgált ajánlás elfogadását a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében, amelynek értelmében 2019-ben is legalább a GDP 1 százalékát kitevő strukturális kiigazítást kellene végrehajtania az országnak – közölték. MTI
OECD: Idén 4,6 százalékkal nőhet a magyar GDP
Az OECD prognózisa szerint a magyar GDP-növekedés a tavalyi 4,4 százalék után az idén 4,6 százalékra emelkedik, az előző előrejelzésben közölt 4,4 százalékkal szemben. Jövőre pedig 3,9 százalékos gazdasági növekedést vár a szervezet, 0,3 százalékponttal magasabbat a korábbinál, 2020-ban 3,3 százalékra lassul a GDP-növekedés. Az OECD az idén 3,0 százalékos inflációt vár a tavalyi 2,3 százalék után, majd jövőre és 2020-ra 4,0 százalékra emelkedik a fogyasztói árindex növekedési üteme. A GDP-arányos államadósság az OECD szerint a maastrichti kritériumok alapján az idén
70,6 százalék lesz a tavalyi 73,3 százalék után, jövőre pedig 67,8 százalék, 2020-ban 65,7 százalék lesz. MTI
