Az Európa Tanács kiberbűnözéssel foglalkozó szakmai rendezvényét, az online követhető Octopus konferenciát a magyar elnökség programsorozata részeként szervezték meg.
Magyarország biztos partner a kiberbűnözés elleni harcban – jelentette ki Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter kedden a kiberbűnözéssel foglalkozó Octopus konferencia megnyitóján. Az Európa Tanács kiberbűnözéssel foglalkozó szakmai rendezvényét, az online követhető Octopus konferenciát a magyar elnökség programsorozata részeként szervezték meg. A nyitórendezvény lehetőséget ad a budapesti egyezmény elfogadása 20. évfordulójának és az új, második kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásának megünneplésére, valamint a kiberbűnözés elleni globális összefogás áttekintésére.
Pintér Sándor a megnyitóbeszédében emlékeztetett: húsz évvel ezelőtt, 2001. november 23-án harminc ország minisztere látogatott el Budapestre, hogy az Európa Tanács (ET) számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményének aláírásával elkötelezze magát a kiberbűnözés elleni harc iránt. Az úgynevezett budapesti egyezményt azóta már 66 állam ratifikálta, ami bizonyítja a dokumentum hatékonyságát, egyben időtállóságát is. Hamarosan ratifikálhatják az egyezmény új, második kiegészítő jegyzőkönyvét is, amely hatékony eszközt nyújt majd a hatóságoknak a kiberbűnözés elleni fellépéshez.
A belügyminiszter leszögezte: a technológia fejlődésével folyamatosan nő a kiberbűnözés intenzitása és összetettsége, ami a bűnüldöző szervektől is határozott fellépést, gyors reagálást és folyamatos tanulást igényel. A kiberbűnözés ugyanis már nemcsak egy önmagában létező bűnözési forma, hanem megjelenik a hagyományos bűncselekmények kísérőjelenségeként is. Rámutatott: a globális összefogás, a hatékony nemzetközi keretek kialakítása alapozza meg a kiberbűnözők elleni sikeres fellépést, a kiberbiztonságot. Magyarország megfelelő módon reagált ezekre a kihívásokra, így jött létre a virtuális környezetben elkövetett bűncselekményekre szakosodott rendőri részleg is.
Az elektronikus bizonyítékok hatékony gyűjtése, megőrzése és átadása kiemelten fontossá vált. A budapesti egyezmény nyomán kialakult kapcsolati hálózatban pedig a részt vevő országok folyamatosan, napi szinten megosztják egymással az információkat. Mint fogalmazott, a gyors és állandó adatcsere meghatározó pontja a nemzetközi szervezett bűnözési csoportok felderítésének és elfogásának.
Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára a konferencia megnyitóján figyelemre méltónak nevezte, hogy Pintér Sándor – csakúgy, mint húsz éve – most is belügyminiszteri pozícióban lehet a vendéglátójuk, egyúttal mind a miniszternek, mind a magyar hatóságoknak köszönetet mondott a kiberbűnözés elleni fellépésben való közreműködésért.
A főtitkár kiemelte, hogy az internet terjedésével jelentősen felgyorsultak az események, a kiberbűnözés egyre elterjedtebb és egyre több módon károsíthatja meg a társadalmakat. Nőtt a magán-, az állami, illetve a nemzetközi szervezeteket érintő adatlopások száma, továbbá közintézményeket, választási rendszereket is érnek támadások. Napjainkban a koronavírus-járványt is kihasználták a bűnözők, hamis tesztek, gyógyszerek értékesítésével, így emberéleteket is veszélyeztethet a kiberbűnözés.
Az ET főtitkára hangsúlyozta: a technológia gyorsan fejlődik, ezért a bizonyítékok megszerzését szolgáló rendszereket is fejleszteni kell. Kijelentette: a második kiegészítő jegyzőkönyv mérföldkövet jelent. Ez ugyanis egyebek mellett lehetővé teszi a hatóságok számára a domain (internetes tárhely)-információk megszerzését, továbbá adatszolgáltatási kötelezettséget is előír az internetszolgáltatóknak – mindez meggyorsítja a nyomozómunkát. Forrás: Magyar Nemzet, Szemán László János
