Több uniós országban is választási év kezdődik, áprilisban hazánk mellett Franciaországban és Szlovéniában is eldől, merre tovább
Mások mellett Portugáliában, Franciaországban, Magyarországon és Szlovéniában is fontos választásokat tartanak 2022-ben. Több országban is nyitott kérdés még, hogyan alakulnak az erőviszonyok.
Óriási nemzetközi érdeklődés övezi az áprilisi magyarországi parlamenti választásokat, de nem csak hazánkban, hanem az Európai Unió több országában is nyílnak a szavazóurnák ebben az évben.
A sort Portugália nyitja, ahol január 30-án parlamenti választásokat rendeznek. A felméréseken stabilan vezet António Costa kormányfő Szocialista Pártja (PS) 35 százalékkal, a második helyet pedig a szociáldemokrata PSD szerezheti meg, a párt támogatottsága 27 százalékon áll (utóbbi egyébként az Európai Néppárt tagja). Említésre méltó még a 8,9 százalékon álló – de korábbi méréseken a tíz százalékot is elérő – bevándorlásellenes, jobboldali Chega felemelkedése. A választásokat egyébként azért hozták egy évvel előre, mert októberben a parlament leszavazta a kisebbségben kormányzó szocialisták által javasolt költségvetést.
Németországban négy tartományban is választást tartanak az idén: márciusban Saar-vidék, májusban Schleswig-Holstein és Észak-Rajna-Vesztfália, októberben pedig Alsó-Szászország választja meg a parlamentjét. Mind a négy tartományban szociáldemokrata győzelmet jósolnak a közvélemény-kutatások, és mindenhol az országosan ellenzékbe szorult Kereszténydemokrata Unió (CDU) a második.
Sűrű hónap lesz az április, ami az európai választásokat illeti. Ebben a hónapban tartják a magyar mellett a szlovén parlamenti választásokat is, valamint a kétfordulós francia elnökválasztást.
Januártól Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Erre az időszakra fog esni az áprilisi elnökválasztás mellett a júniusi parlamenti választás is. A közvélemény-kutatók Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök győzelmére számítanak. A jobboldalon több kihívója is van, így Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke, a publicistából lett elnökjelölt – és Visszahódítás néven új pártot alapító – Éric Zemmour, valamint a republikánus, az előbbieknél lényegesen liberálisabb Valerie Pécresse. Várhatóan valamelyikük jut a második fordulóba Macronnal.
Noha jóval több szó esik a nemzetközi médiában a francia és a magyar választásokról, a szlovén politikai helyzet alakulása távolról sem közömbös Európa és hazánk szempontjából. A friss méréseken Janez Jansa jobbközép kormányzó pártja, az SDS vezet 26 százalékkal és 18 százalékon állnak a szociáldemokraták (SD). Jansa esetében a kérdés ezúttal is az lesz, kikkel tud koalíciót alakítani.
A szigorú migrációs politikát folytató Szlovénia hasonló támadásoknak van kitéve, mint hazánk és Lengyelország. Jansa közeli szövetségese Orbán Viktor miniszterelnöknek, emellett Ljubljana jelenleg a legnyugatibb főváros, ahol a kormányfő pártja a gyengélkedő Európai Néppárt tagja. Igaz, a pártcsalád balratolódására tekintettel jó esély van rá, hogy ha megalakul az Orbán és konzervatív szövetségesei alkotta új szövetség, Jansa is elhagyja a Néppárt süllyedő hajóját.
Júniusban parlamenti választást tartanak Máltán, ahol két nagy párt mérkőzik meg egymással, és stabil a kormányzó Munkáspárt előnye. Szeptemberben és októberben Ausztriában elnököt, Svédországban és Lettországban parlamentet választanak, de ezekkel a voksolásokkal kapcsolatban még korai lenne jóslatokba bocsátkozni.
Macron politikáját folytathatja Pécresse
Az Európai Unióra két választás lesz nagy hatással 2022-ben, a magyar és a francia – mondta lapunknak Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője. Megjegyezte, a lengyel–magyar szövetség és az Európai Unió – különösen a kritikus északi és benelux kormányok – között csúcsra jár a helyreállítási alapokból járó források befagyasztása, ami akár a magyar választásokig is kitarthat. Rodrigo Ballester szerint az új, balliberális német kormányt csak az akadályozhatja meg Magyarország és Lengyelország további szorongatásában, ha Macront legyőzi valamelyik jobboldali jelölt – igaz, Pécresse körül még sok a kérdőjel.
Az elemző valószínűtlennek tartja Zemmour vagy Le Pen győzelmét, aminek hírére Varsóban és Budapesten is fellélegezhetnének. Rodrigo Ballester szerint Pécresse „a francia centrista politikus archetípusa”, aki a kampányban jobboldali konzervatív, utána viszont visszatér az „Európa-párti, liberális konszenzushoz”.
A szakértő emlékeztetett, hogy az újdonsült jelölt két éve azért lépett ki a pártjából, mert az túlságosan jobbra tolódott, most pedig migrációról, biztonságról és identitásról beszél a kampányában. Pécresse-szel az Elysée-palotában kevés esély van rá, hogy Magyarország és Lengyelország egyértelmű irányváltásra és a patthelyzetek feloldására számíthasson, leginkább egy döntetlen, vagy a korábbiaknál elfogadhatóbb kompromisszum valószínű – magyarázta. Rodrigo Ballester megjegyezte, a legesélyesebb azért az, hogy Pécresse Macron politikáját folytatná.
Forrás: Magyar Hírlap, Őry Mariann
