Nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékkal, árvizekkel, aszályokkal Magyarországon a jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel, ezért paradigmaváltásra van szükség – ez a fő megállapítása egy, a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon közzétett cikknek. A szerzők szerint
komplex, integrált vízgazdálkodási rendszerekben kell gondolkodni, melyekben kulcsszerepet kapnak azok a természetalapú megoldások, melyek helyreállítják és megerősítik a talaj, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek vízmegtartó képességét.
A Kis Anna, Szabó Amanda Imola, Pieczka Ildikó, Lehoczky Annamária, Vigh Péter által jegyzett írás rámutat arra: a Kárpát-medence gyorsabban melegszik a világátlagnál, ami az éghajlatváltozásból fakadó szélsőségek fokozódását is jelenti. Az ország jelentős területei egyszerre vannak kitéve az aszály, a belvíz és árvíz kockázatának, ami nemcsak az ott élő embereket és infrastruktúrát, de a természetes ökoszisztémákat és a mezőgazdasági tevékenységet is veszélyezteti.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy az elkövetkező évtizedekben a csapadék éven belüli eloszlása módosul: a nyár egyre szárazabbá, a tél pedig egyre nedvesebbé válik, egyre több „nagycsapadékú” esemény várható. Egyre gyakoribbak lehetnek a villámárvizek, és egyre többször alakulhatnak ki árvizek és belvizek.
A szerzők rámutatnak arra, hogy Magyarország vízgazdálkodása ma az árvizek és belvizek gyors elvezetésére van berendezkedve, és többek között ezért az ország évente nagy mennyiségű vizet veszít, azaz egyre szárazabbá válik. Javaslatuk szerint a vízelvezetés helyett a vízvisszatartásra kell törekedni, így védekezve a szélsőségek okozta vízkockázatok ellen és javítva a helyi közösségek és a mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét.
Tovább zöldülnek a települések
Július 5-től a hónap végégig igényelhetnek fákat a települések a Településfásítási program második ütemében – mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára ma az M1 aktuális csatornán. Szentpéteri Sándor közölte: idén ősszel és 2022 tavaszán további 24 ezer fát ültethetnek el Magyarország legnagyobb fásítási programjában. A résztvevőknek előzetesen regisztrálniuk kell, akik ezt sikeresen teljesítik, azok adhatják le júliusban a konkrét fákra vonatkozó igényüket. Az eddigi adatok szerint már 350 település jelezte, hogy szeretne fákat igényelni. A programban a résztvevők elsősorban őshonos fafajokat igényelhetnek: keskenylevelű és magas kőris, kislevelű hárs, nagylevelű hárs, kocsányos- és cser tölgy, de a programban nem őshonos fafajok is szerepelnek, ilyen például a gömb koronájú szivar fa. Önkormányzatok, önkormányzati, illetve állami fenntartású intézmények, egyházak, civil szervezetek és egyesületek is pályázhatnak. A program első ütemében 476 település adta be faültetési igényét.
Forrás: Magyar Nemzet
