„A nagyanyám készített kovásszal kenyeret” – mondta a nyugdíjas asszony. Kortársa azt felelte: „A kedvenc pékem az internetre kiírta: elindult a friss cipókkal”. Így készültek már korán kutyasétáltatók is a hagyományosan sütők találkozójára, a Kenyérlelke Fesztiválra, amit először tartottak Veszprémben.
– Két kisgyerekünkkel, a párommal szerettünk volna jó minőségű péksüteményeket megkóstolni és hazavinni. Sikerült nagyon finomakat vennünk. A nagyobbik fiunk most első osztályos, neki tízóraira ezek közül fogok csomagolni, mert hosszan eltarthatóak és fontosnak tartjuk, hogy odafigyeljünk családunk egészségére. Ez lesz a tesztelés: ha ízlik neki, ha beválik, a továbbiakban is kovászos pékárut szerzek be neki rendszeresen, hogy azt vihesse magával az iskolába. Megpróbálok magam is ilyet sütni. Egyébként is ügyelek arra háziasszonyként, hogy lehetőleg adalékmentes, helyi termelőktől származó élelmiszereket fogyasszunk, hogy zöldségeket, húst is ilyet vásároljak. A Kenyérlelke Fesztivál pedig kikapcsolódásnak is megfelelő programnak bizonyult. A fiaink élvezték, hogy brióst süthettek. Mivel elő volt készítve hozzá minden, könnyű dolguk volt, úgy fogták fel, mintha csak gyurmáztak volna a tésztával – mondta el Szathmáry Zita.
Érdemes volt a veszprémi édesanyának korán kimennie a pékek standjai közé, mert például a megyeszékhelyen működő pékbisztró tízkor kipakolt termékei egy órán belül elfogytak. Papp Zsanett Odett tulajdonos szerint ez a fesztivál arról szólt, hogy a vevők, az otthon kenyeret készítők és a szakmabeliek körében népszerűsítették a hagyományos sütést. Ugyan így drágább, hosszabb, munkaigényesebb is ez a folyamat. Üzemükben legalább két napig készül a pékáru.
Feletetik kovásszal a tésztát, hajtogatják is és még számos dolguk van vele, míg a pultra tehetik. Nagy rá a kereslet, allergiával küzdők sokan vásárolnak náluk rendszeresen. Egyre többen keresik a természetes módon készülő ételeket Zsanett tapasztalatai alapján. Erre az igényre a malmok is reagáltak. A Szigetszentmiklóson működő egyik tulajdonosa, Harmati László a veszprémi rendezvényen arról beszélt, hogy régi, de nem elavult technikával őrölnek. Adalékmentes lisztjeik alapanyagát, a már-már elfeledett gabonafajtákat kíméletesen aprítják, a magbelsőt óvják, hogy a sikérváz ne sérüljön és így jó vízfelvevő képességű, rugalmas tészta lehessen majd belőle.
Till Attila 2015 óta műsorvezetője a Kenyérlelke Fesztiválnak, jó embereket, szakembereket, pékeket ismert meg, jó barátságokat kötött. Úgy vélte, ügyük mellé kell állnia, ezért egy ideje szervezője is az eseménynek. Bemutatta Takács Zoltánt is, aki fővárosi pékségeiben nagyrészt megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat. Mozgás- és szellemi sérültséggel élők, gyengénlátók dolgoznak nála, van siket szakácsa, vak pékje. Elégedett velük, szeret velük dolgozni, s rengeteg vásárló hasonlóképp érez termékeik iránt, kimondottan ízletesnek tartja áruikat. Ahogy a szakember mondja: magmentő eljárást alkalmaznak, tizennyolc órás érési időt hagynak a tésztának, így kenyerük nem terheli meg a gyomrot.
A folyamat során a glutén nagy százaléka lebomlik, azzal már nem kell bajlódnia a szervezetnek és cukorbetegeknek is ajánlott az így készülő pékáru, a szénhidrát nagy része is lebomlik ugyanis, mire elkészül. Még az is Takács Zoltán bevált módszerei közé tartozik, hogy egy-egy termékhez négy-ötféle búzát használ, különböző előnyös sütőipari értékeik így kiegyenlítik egymást. A Kenyérlelke Fesztiválon meghirdetett verseny nyertesei ugyancsak hagyományos sütést alkalmaztak. Az első helyezett Baranyi Dolly lett, a második Győri-Varga Nóra, a harmadik Kovacsics Péter.
Forrás: vaol.hu, Rimányi Zita