A Munkácsy-gyűjtő a Zoom.hu-nak azt mondta, tárgyalt már Gulyás Gergely miniszterrel a képről, és “egymás tenyerébe csaphatnak”, mert elfogadja a 10 millió eurós ajánlatot.
A szövegközi képen: Munkácsy Mihály világraszóló alkotásai a nagyközönség előtt. Az emberiség egyetemes kultúrtörténetének kimagasló értékei. – A kép forrása: infostart.hu
„Folynak a tárgyalások a Golgota eladásáról, emiatt személyesen találkoztam Gulyás Gergely miniszterrel és a szóbeli, 10 millió eurós ajánlatot elfogadtam. Úgyhogy gondolom, a nyár elmúltával felgyorsulnak az egyeztetések, és hamarosan egymás tenyerébe csaphatunk” – mondta a Zoom.hu kérdésére Munkácsy Golgotájának állami megvásárlásáról a kép tulajdonosa, Pákh Imre. A világ legnagyobb Munkácsy-gyűjtője azért is izgatott, mert – mint mondta – „én még képet nem adtam el soha, mindig csak vásároltam.” Szemben azzal, hogy a Golgota 2015-ös védetté nyilvánítását korábban az „1920-as évek gengszter módszereihez” hasonlította, a júniusban újra elindított hasonló eljárásról már megengedőbben nyilatkozott. Azt mondta, nem nyomásgyakorlásnak érzi, inkább csak automatikus reflexnek, és „nem lesz belőle megint bírósági ügy, mert addigra megegyezünk az eladásról, és véget érhet a Golgota kálváriája.” Neki adott igazat a bíróság. Pákh arra utalt, hogy idén június 4-én az örökségvédelmi hatóság hivatalból ismét kezdeményezte a Munkácsy-képnek a védési eljárását, mindössze pár nappal az után, hogy május 24-én jogerősen lezárult egy bírósági eljárás, amelyben Pákh Imrének igazat adva a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a Golgotát védetté nyilvánító, még 2015-ös közigazgatási határozatot. Ez a Kúria döntése nyomán már egy megismételt eljárás volt, először a bíróság még Pákh ellenében döntött, most viszont azt mondta ki, hogy a 2015-ös hatósági döntés sértette a jogállamiság elvét, ezért semmis. Az akkori védetté nyilvánítás rögzítette azt is, hogy eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, valamint hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről. Pákh ezt akkor úgy értékelte: ezzel akarták megakadályozni, hogy esetleg másnak adja el és kivigye az országból, mivel nem sikerült megegyezniük az állammal a Golgota áráról. Annak idején Lázár János volt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki az egyik Kormányinfón maga is elismerte, hogy „nem túl sportszerű módon, de az ország és a haza érdekében” döntött a kormány a védetté nyilvánításról. Lázár János akkor úgy fogalmazott, „ezzel a barátságos lépéssel” szerették volna meggyőzni „Pákh urat arról, hogy érdemes velünk megállapodni.” 6 millió dollár vagy 10 millió euró. Három éve az állam a Magyar Nemzeti Bankon (MNB) keresztül a mostaninál jóval kevesebbet, 6 milliót ajánlott a festményért, ráadásul dollárban, ennyiért pedig Pákh Imre nem akarta eladni – ő is 7 millióért vette állítólag 2003-ban, és 9 milliót akart érte kapni, szintén dollárban. Azért annyit, mert állítása szerint egyszer már 2013-ban is majdnem megegyeztek 9 millió dollárban a Miniszterelnökséggel, csak akkor félbeszakadtak az egyeztetések (Pákh akkori ajánlata szerint a 9 millió dollárért nemcsak a Golgotát adta volna oda, hanem a tulajdonában lévő 52 másik Munkácsy-képet is letétbe helyezte volna Magyarországon 12 évre.) Most egyébként a dollár erősebb a forinttal szemben, mint az euró, vagyis Pákh forintban számolva jobban jár az eurós vételárral – pláne, ha az még összegszerűen is több mint korábban. Pákh Imre a Zoom.hu-nak arról is beszélt, hogy augusztus 20-a után immár teljessé vált a júniusban a nyíregyházi Jósa András Múzeumban nyílt Munkácsy-tárlat. A szabolcsi megyeszékhelyre megérkezett a Pákh-gyűjteményből származó azon 20 Munkácsy-kép is, amely az elmúlt hónapokban a világ egyik legjelentősebb múzeumában, a szentpétervári Ermitázsban volt látható, az ottani Munkácsy-kiállításon. Pákh szerint az Ermitázsban rendezett Munkácsy-kiállítás volt minden idők legsikeresebb magyar vonatkozású kulturális eseménye, hiszen bő 3 hónap alatt egy millióan látták, ami még a korábbi, budapesti kiállítás számait is felülmúlta, pedig az is rekord volt a maga 400 ezer látogatójával. Reméli, hogy a szentpétervári siker megnyitja a kapukat, így „a következő években” New Yorkban (Munkácsy sok képét adta el itt), Párizsban (a festő 1872-től itt élt) és talán Londonban is lehet Munkácsy-kiállítás. Mivel Pákh Imre inkább gyűjti, semmint eladja a képeit, a milliárdos üzletember vagyonának java nem is a műkincs-kereskedelemből származik. Az 1950-ben, az akkori Szovjetunióhoz tartozó Munkácson született Pákh – rövid magyarországi kitérő után – 1974-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol a ’80-as évek elején egy társával külkereskedelmi céget alapított, amely Kelet-Európából vásárolt fémeket és műtrágyát. Pákh Imre mindig abba fektet pénzt, amiben üzletileg fantáziát lát MTI Fotó: Bruzák Noémi Valójában ebből, az Ukrajnából importált műtrágyából gazdagodott meg Pákh Imre, ám ő és üzlettársa is tagadta azokat a vádakat, miszerint üzleti sikereikhez ukrán politikusok megvesztegetésén át vezetett az út. Végül a cégtársak ukrán érdekeltségeiket, műtrágyagyáraikat a 2000-es évek elején eladták – a magyarországi földgázüzletben is aktív Dimitro Firtasnak. Mindig abba fektet, amiben üzleti fantáziát lát – vallja Pákh, aki szerint ez most a marihuána-biznisz, úgyhogy nemrég egy alapkezelőn keresztül áttételesen ebbe is tetemes összeget tett. „Tavaly a marihuána volt a leggyorsabban fejlődő üzlet Amerikában, 36 százalékos növekedéssel” – mondta. Ennek oka az lehet, hogy a kannabusz mára már 30 amerikai államban legálisan forgalmazható rekreációs vagy gyógyászati cikk, és idén októberben a kanadai piac is megnyílik előtte. (Forrás: zoom.hu)
