Szeptember utolsó dekádjában az addig igen kellemes nyárvégi, csendes időjárást egy sarkvidéki hűvös, kissé csapadékos hidegfront szakította meg.
Azóta a nappalok nem melegednek 20 0C-fölé, az éjszakák pedig rendre 10 0C-alatt maradnak. Szélvédett, mély fekvésű helyeken talaj menti fagyok várhatók derült éjszakákon. A kevés csapadék nem hátráltatta az őszi betakarítási munkákat, jól halad a kukorica és a kertészeti növények begyűjtése. A repce vetése után most kezdődik az őszi kalászos növényeké, mely a repcéhez képest sokkal nagyobb volument képez.
Az őszi kalászos növények tekintetében nagy területen kerül vetőmag a földekbe önmaga után. A kalászos gabonákat általában jó talajlakó kártevő „nevelő” növényeknek tekinthetjük, hiszen ritkán fertőtlenítik talaját, valamint kiváló tojásrakó területe a pattanó bogaraknak és erdők közelében a cserebogaraknak.
Aratás után az árvakeléseken a gabonafutrinka szintén kiváló tojásrakó helynek tekinti a tarlót. Az augusztusi, csapadékos hónap kedvező körülményeket teremtett a pattanó bogarak és a gabonafutrinka számára a bőséges tojásrakásra és a lárvák kikelésére. A bi- vagy monokultúrában gabonával elvetett területeken ezért feltétlenül fontos a vetőágy előkészítés során felmérni a táblák talajlakó kártevő, illetve csócsároló fertőzöttségét.
A csócsároló fertőzöttség akkor haladja meg a veszélyességi küszöbértéket, ha négyzetméterenként 2-3- nál többet találunk a talajban, míg drótféregből és pajorokból ez a szám 1-2 feletti.
Őszi káposztarepcében továbbra is a repcedarázs kártétele játssza a főszerepet. A darazsak felszaporodására igen kedvező volt a hosszan tartó meleg idő, ezért most hatalmas tömegben párosodnak a repce vetések környezetében.
