Ősi mesterségeket tanítanak a népművészeti táborban

A népi kismesterségek kiválótermékei. - A kép forrása: hagyomanyokhaza.hu

Javában zajlik a huszonkilencedik Felnőtt és ­Ifjúsági Népművészeti Tábor Békés­csabán, a Szent-­Györgyi Albert­ iskola épületében. A programokra, melyeket a Békés Megyei Népművészeti Egyesület szervezésében élvezhetnek az ide látogatók, egyaránt érkeztek belföldről és a határon túlról is a kézművesség iránt érdeklődők.

Pál Miklósné, az egyesület és a kézműves-tábor vezetője elmondta, hogy közel harminc évvel ezelőtt másodjára indult el Békés megyében a népművészeti táborok sorozata. Ennek apropóját az adta, hogy az 1970-es évek elején megkezdődött Magyarországon a népi kézművesség újjászületése, melyet előzőleg a gyáripar megjelenése háttérbe szorított. Hozzátette, a tábornak a kezdetek óta legfontosabb dolga a tudásátadás. Szeretnék elérni, hogy ez a fajta kultúra megmaradjon és tovább­öröklődjön. Minden évben, két-típusú ember látogat el hozzájuk, az egyik, aki itt találkozik először a hímzéssel, fonással, anyagozással, szövéssel vagy nemezéssel, az úgynevezett kezdők. A másik kategória pedig a haladóké, akik már különböző mélységben ismerik a választott szakterületet, és azért jönnek el, hogy egy új tájegység szokásait sajátítsák el. Elmondta, hogy az idei huszonöt csoportjuk mindegyikében van egy oktató, aki segít a kiválasztott kézművesség elméleti és gyakorlati megismerésében. Létszámtól függően dolgoznak együtt vagy külön kezdők és haladók. Kiemelte, nagy öröm számára, hogy az idei táborba érkeztek Szlovéniából, a Vajdaságból, Erdélyből, Felvidékről és még Japánból is. Pál Miklósné beszámolója szerint a táborban tevékenykedők korosztálya széles, hiszen a családjával érkező hároméves kisgyermek az idei legfiatalabb tagjuk, a legidősebb pedig már elmúlt nyolcvanesztendős. Ő maga ezt egy értéknek tartja, mert a kézművesség fénykorában nem tanított, hanem továbbadott kultúra volt, ami most náluk ugyan csak foltokban, de mégis újra megjelenik. Az egyesület vezetője kitér rá, hogy fafaragóik minden évben készítenek maradandót is, köztéri alkotás formájában. Idén három művön is dolgoznak, az első projekt a Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség számára készített padokat jelenti, amiket már tavaly is megmunkáltak. A második, a Lencsési iskolába öt évvel ezelőtt általuk készített kemencére egy kemenceház, a harmadik pedig egy kopjafa, amelyet egy fiatalon elhunyt egyesületi tag sírjára helyeznek majd el. Nyíri Róbert Romániából, a Maros megyei Somosdról érkezett most először a kézműves-­táborba. Elmondta, hogy nagypapája indíttatására utazott idén Békéscsabára, aki harmadik alkalommal vesz részt a népművészeti eseményen. Beszámolója szerint kellemesen csalódott, mert széles korosztállyal és színes programokkal találkozik itt. Ő leginkább a fafaragók mellett nyújt segítséget, dolgozott velük például tetőn is, de mindent szívesen kipróbál és a következő években is ellátogat majd ide. Koscsó Eszter Miskolcról érkezett a táborba nagymamájával, idén harmadik alkalommal van itt. A kismesterek ifjúsági csoportjában munkálkodik, csuhéból készít figurákat, valamint gyöngyöt fűz. Elmondása szerint minden napot élvezettel tölt el Békéscsabán és jövőre is jönni szeretne. – Megtiszteltetés az oktatás. – Dr. Illés Károlyné népi iparművész, állami kitüntetésben részesült népművészet mestere elmondta, ő a kezdetektől minden évben részt vesz a tárborban. Azért jár vissza, mert mindig úgy szervezik meg azt, hogy új dolgokat taníthat. Az iparművész a hímzésben szerzett tudását adja át a jelenlévőknek, amelyre egész évben készül úgy, hogy a helyszínen gyűjt ismereteket hozzá. Tavaly például a moldvai csángókhoz utazott el. Idén nyolcvan asszonyt taníthat itt, ami nagy elismerés számára. (Forrás: Vásári Erzsébet/beol.hu/hirstar.hu)

Idősebb Várfi András (Gyomaendrőd), a Békés Megyei Közgyűlés és a Kisgazda Polgári Egyesület Békés Megyei Elnökségének a tagja, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke: a népi kismesterségek oktatása nagyon fontos a vidéki kistelepüléseken élő és ott felnövekedő fiatalok számára. Nem csak a nagyszülők által hagyományozott ismeretekkel bővül a tudásuk, hanem egy nagyon értékes házi-ipari kultúrát is elsajátítanak ez által. A termékek pedig eladhatók, amelyekre a kereslet az idegenforkalom növekedésével egyenes arányban nő. (KPE – A szövegközi képen Várfi András, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke. – A kép forása: bekesmegye.hu)