Országos búzaszentelő ünnepséget tartottak Esztergomban

Szentmisével kezdődött az országos búzaszentelő ünnepség szombaton az esztergomi bazilikában, majd a résztvevők menete a város határában lévő gabonavetéshez vonult, amelyet az ökumené szellemében katolikus, református és evangélikus lelkészek szenteltek meg.

A Polgári Kisgazdák részéről Kékesi Márton a KPE országos elnökség tagja, Bagó Roland a néhai Komárom-Esztergom megyei KPE elnök Bagó Iván fia és Dr. Paál Sándor a KPE Balatonfüred választókerületi vezetője vettek részt a Magosz, a NAK és több helyi szervezet rendezte ünnepségen. Ahol az ország és az egész Kárpát-medence magyar gazdatársadalmának képviselői is megjelentek.

Az országos búzaszentelő egyben a Magyarok Kenyere Jótékonysági Programsorozat nyitánya is volt. Az idei országos búzaszentelési ünnepség immár a tizenhatodik volt a sorban. A kapcsolódó Magyarok Kenyere program pedig 2011-ben indult.

A jótékonysági akció során a Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta részeiről adományozott búzát egybeöntik, jelképezve a nemzeti összefogást. A programban részt vevő malmok megőrlik, a lisztből az augusztus 20-i nemzeti ünnepre sütik meg a Magyarok Kenyerét.

Az összeöntött búzából készült lisztet és kenyeret pedig eljuttatják a hátrányos helyzetű gyerekeket gondozó intézményeknek. Az ünnepség a bazilikában kezdődött. Nincs még egy olyan tevékenység, amely annyira kiszolgáltatott lenne, mint a földművelés – jelentette ki Snell György püspök a szentmisén. Ezt ő közvetlenül is megélte – mondta el –, hiszen a dél-alföldről származik, szülei mezőgazdaságból élő emberek voltak, ő maga is sokat dolgozott az agráriumban. „A szántó-vető emberekben – biztosíthatom ­– nagyon-nagyon sok közösségi érzés van, egymással való törődés, és ezek az emberek képesek arra is, hogy gondoskodjanak a rászorulókról” – fogalmazott a püspök. „Kis hazánkban” megterem a minden magyar ember számára elegendő kenyér, ez is mutatja, milyen fontos a földművelők munkája és az isteni áldás. Utalt „a legszebb fohászra”: mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, – Panem nostrum da nobis hodie -, ezért is kérte Isten áldását a vetésekre. A szentmisét követően a nagyjából kétszázötven résztvevő elgyalogolt egy városszéli zöldellő gabonatáblához. Katolikus, református és evangélikus lelkészek kértek áldást közösen a vetésre. Ezt a négy világtáj felé fordulva tették, annak jeléül, hogy az egész határ, sőt az egész világ gabonavetésére kérik. Jakab István: Azért ünnep számomra a búzaszentelés, mert Isten áldását kérjük munkánkra, együtt a Kárpát-medence magyar gazdatársadalmának képviselőivel, ma az áldás vétele van részünkről – nyilatkozott Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke az Agroinform.hu-nak. Ezzel indítjuk a Magyarok Kenyere programot is, amely szintén az összefogást, a magyarság összefogását erősíti. Ugyanakkor esélyt, lehetőséget ad a nehezebb sorsú gyerekek felnevelésére, tanítására, taníttatására. Mindez azért fontos számomra, mert azt fejezi, ki hogy együtt van a  nemzet. Az esemény helyi szervezője immár tizenhat éve Balogh Zoltán, a Magosz alelnöke, a NAK megyei szervezete és a városi gazdakör elnöke. Korábban is volt a városban valamilyen búzaszentelés. Amikor az országos rendezvényt kigondolták, abból indultak ki, hogy noha Esztergom Magyarország „ősfővárosa”, nagyon keveset tudunk erről, és nagyon keveset beszélünk róla. Pedig ez az államalapítás és a keresztény világ kialakulásának a helyszíne, itt uralkodtak több száz éven keresztül az Árpád-házi királyok. A magyar agrárium is kötődik Esztergomhoz, „akkor ezen a helyen legalább egy országos búzaszentelési ünnepet szervezzünk”. Ezzel a hévvel, ezért indították el. Hogy mi tartja életben ilyen hosszú idő óta? Egyrészt az a közösség, amely Esztergomban erre még mindig fogható, és életben tartja most már egyre jobban a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, amely felkarolta. Örülnek annak is, hogy tavaly a NAK szintén bekapcsolódott – tette hozzá Balogh Zoltán. A búzaszentelés (latinul litaniae maiores) a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiában.

A szertartásnak csaknem kétezer éves hagyománya van Európában, Liberius pápa emelte hivatalos rangra. Magyarországon a középkorban vált rendszeressé. A hagyomány szerint körmenetet tartanak a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért. A szokásokhoz tartozik, hogy koszorút készítenek a templom zászlóira, keresztjeire. A megszentelt búzavetésből sok helyen ma is kitépnek egy-egy szálat, melyet a férfiak a kalapjuk mellé tűznek, a nők pedig imádságos könyveikbe teszik. A kenyérkosárba is visznek belőle. (Forrás: agroinform.hu)