Öröklés esetén az örökös köteles az örökség után illetéket fizetni, de számos tényező befolyásolja ennek mértékét, illetve a mentesség vagy kedvezmény lehetőségét. Mennyi az örökösödési illeték autó után, vagy éppen mennyi az örökösödési illeték ingatlan után? Mutatjuk, mikor és mennyit kell fizetni!
Az örökösödési illeték vagy örökösödési adó hivatalos neve öröklési illeték, de az örökösödési illeték, az örökösödési adó, illetve a „haláladó” elnevezés is elterjedt. Az örökösödési illeték rokon után teljesen más, mint egyéb esetekben, de a rokoni kapcsolatok közötti különbség az örökösödési illetékkel kapcsolatos kedvezményeket is befolyásolhatja.
Mikor kell öröklési illetéket fizetni?
Öröklés esetén öröklési illetéket kell fizetni, az örökhagyó halála napján öröklési illetékkötelezettség keletkezik.
- Az öröklési illetékkötelezettség belföldön levő hagyatékra minden esetben kiterjed.
- Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben terjed ki illetékkötelezettség, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli.
- A külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.
Mi lehet az örökösödési illeték tárgya?
- az örökség – ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is,
- a hagyomány,
- a meghagyás alapján történő vagyonszerzés,
- a kötelesrész szerzése,
- a halál esetére szóló ajándékozás.
Az örökösödési illeték mértéke:
- 18% általánosságban
- 9% lakástulajdon vagy tulajdonrész öröklése esetén
- 9% lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén
- A visszterhes vagyonszerzési illeték kétszerese gépjármű öröklése esetén. Ugyanaz vonatkozik pótkocsi öröklésére is.
Az örökösödési illeték megfizetése alól több esetben is mentesség jár:
- Ha az örökös az örökhagyó gyermeke, unokája, dédunokája stb.
- Ha az örökös az örökhagyó szülője, nagyszülője, dédszülője stb.
- Ha az örökös az örökhagyó házastársa
- Ha az örökös az örökhagyó bejegyzett élettársa
- Ha az örökös az örökhagyó mostoha vagy nevelt gyermeke: az örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes
- Ha az örökös az örökhagyó mostoha vagy nevelőszülője: az örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes
- 300 ezer forint forgalmi értékhatárig az ingóörökség
- A lakástakarék szerződés alapján történő vagyonszerzés
- Lakóház építésére alkalmas telek illetve tulajdoni hányad, ha az örökös 4 éven belül erre lakóházat épít, és erről az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt nyilatkozik a NAV-nak
- A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség, vagyis az úgynevezett hagyomány.
Örökösödési illeték testvér után
2020. július 8. óta a testvérek közötti öröklés és ajándékozás is illetékmentes. Az új szabály nemcsak az édestestvérekre, hanem a féltestvérekre, valamint az örökbefogadások alapuló testvéri kapcsolatokra is érvényes, emellett a testvérként szerzett ajándékot már nem kell bejelenteni a NAV-nál.
Mennyi az örökösödési illeték nem egyenesági rokon után?
Aki nem tartozik az illetékmentességre és kedvezményre jogosult személyek körébe, arra az alap 9% és 18%-os örökösödési illeték vonatkozik.
Örökösödési illeték 20 millió forint felett
A 20 millió forint feletti örökösödés korábban közvetlen, egyenes ági leszármazottak és házastársak között is meghatározó vízválasztó volt, most már csak a mostoha- és nevelt gyermekek, távolabbi rokonok esetében érvényes az illetékmentesség korláta.
Készpénz, bankszámla és bankbetét utáni illeték
Az örökösödési illeték pénz után és bankbetét öröklése esetében megegyező arányú. Egyenes ági leszármazottak között nem kell illetéket fizetni, egyéb esetekben a 300 ezer forint feletti ingó örökség 18%-át. Kiemelten fontos megjegyezni, hogy ha nem kerül be a készpénzes örökség a hagyatékba, később már nem lehet rá igényt tartani.
Az örökösödési illeték alapja
Öröklés esetén az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. Ennek megállapításához a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozás értékének egy-egy örökösre eső részét. A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is.
Az örökség elfogadásával az adósság öröklése is megtörténik az örökrész nagyságának megfelelő arányban. Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös köteles igazolni.
Ha a hagyatékban gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, ennek értékét az egyéb hagyaték tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, az örökhagyó temetésének szokásos költségei pedig bizonyítás nélkül is elfogadhatók.
Örökösödési illeték kötelesrész szerzése esetén
Kötelesrész szerzése után is kell örökösödési illetéket fizetni, ugyanakkor kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni kell. Az az örökös, aki a kötelesrészre jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, míg a kötelesrészre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni.
Örökösödési illeték kedvezmények
Az örökösödési illeték mentesség mellett örökösödési illeték kedvezmény is igénybe vehető bizonyos hagyatéki kategóriákra.
Örökösödési illeték kedvezmény kiskorú örökös esetén
Amennyiben kiskorú az örökös, a nagykorúvá válásától számított 2 éven keresztül késedelmipótlékmentesen fizetheti meg az örökösödési illeték mértékét. A határidő lejárta előtti fizetés esetén annyiszor 10% (de maximum 70%) kedvezménnyel fizethető be, ahány évvel korábban teljesíti azt.
Örökösödési illeték kedvezmény termőföld öröklése esetén
Termőföld öröklése esetében az öröklési illeték a felére, hivatalosan gazdálkodóként bejegyzett örökös esetén pedig a negyedére csökkenthető. Az örökös, aki a hagyatékból a termőföldet ellenszolgáltatás fejében átengedni, mentesül az örökösödési illeték alól.
Örökösödési illeték kedvezmény muzeális tárgy, gyűjtemény esetén
Ha muzeális tárgyat, képző-, ipari vagy népművészeti alkotást, gyűjteményt örököl valaki, ennek egy részét pedig felajánlja az államnak, az önkormányzatnak, vagy felsőoktatási intézménynek, mentesül az ingóörökségre vonatkozó illetékfizetési kötelezettség alól.
Mennyi az örökösödési illeték haszonélvezeti jog, használati jog esetén?
A hagyaték részét képezhetik olyan vagyonértékű jogok, mint a haszonélvezeti jog vagy a használati jog. A vagyonértékű jogra ugyanúgy vonatkozik az örökösödési illeték fizetési kötelezettség, az illeték alapját ugyanúgy számítják, mint a többi esetben, akkor is, ha a haszonélvezet nem az örökösödési illeték tárgya.
A hivatalos szabály szerint a haszonélvezet vagy használat jogával terhelten átszállt, vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezet, használat értéke közötti különbözet.
Az örökösödési illeték mértéke egyéni kisvállalkozói vagyon esetében
A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése esetén a magánszemély örökös az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből az alább meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult.
A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerző – a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja. Feltétel emellett, hogy az örökös a fizetési meghagyás véglegessé válása évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti.
A kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson a fenti feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot a közjegyző köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva megküldeni az állami adóhatóságnak. A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző magánszemély örökös esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző a feltételeket nem teljesíti, továbbá a 3 éves időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti,
az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.
A hagyaték bejelentése
Ha a hagyatékot közjegyző vagy bíróság adja át, azt a közjegyző, illetve a bíróság jelenti be a NAV-nak. A közjegyzőnek a teljes hatályú hagyatékátadó végzést, a bíróságnak a hagyatéki vagy tulajdonjogi perben hozott határozatát a jogerőre emelkedéstől, véglegessé válástól számított 15 napon belül kell megküldenie a NAV-hoz.
A végzéshez, határozathoz csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát is.
Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésekor is.
A közjegyző nem köteles hivatalból hagyatéki eljárást indítani, de az az örökhagyó halálától számított 90 napon belül az örökösöknek kötelessége megindítani azt 300 ezer forint forgalmi értéket meghaladó hagyatéki vagyontárgy öröklése esetén. Ezt egyenként minden örökösnek meg kell tennie. A NAV felülvizsgálhatja az eljárást, a hagyatéki eljárással kapcsolatban ellenőrzést végezhet.
Az örökösödési illeték kifizetése
Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadása után, de annak véglegessé válását megelőzően az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezményre, illetve illetékmentességre vonatkozó kérelmet nyújt be, a határozat az első alkalommal benyújtott kérelem esetén nem válik véglegessé, és nem minősül végrehajtható okiratnak. A kért kedvezményről, mentességről a NAV az elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat véglegessé válásával válik véglegessé.
Az örökösödési illeték eltörlése, visszatérítése
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) elévülési szabályait kell alkalmazni a meg nem fizetett örökösödési illeték törlésére és a már megfizetett örökösödési illeték visszafizetésére irányuló kérelem benyújtására, az illeték hivatalból történő törlésére, visszafizetési határidejére.
Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték visszatérítését ezen a határidőn túl is, de legkésőbb a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül lehet kérni.
Örökösödési illeték késedelmi pótlék
Amennyiben örökösödési illeték fizetési kötelezettség keletkezik, érdemes betartani az illetékfizetési határidőket, ugyanis a hatóságok késedelmi pótlék vagy mulasztási bírság fizetésére kötelezhetik az örököst. Az örökösödési illeték késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.
Természetesen késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg a kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig.
Örökösödési illeték mulasztási bírság
Az illeték fizetésére kötelezettnek a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve hiányos teljesítése, vagy késedelmes teljesítése esetén az illetékfizetési kötelezettségétől függetlenül, az Art-ben meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell fizetni.
A mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, míg más adózó esetén 500 ezer forintig terjedhet.
Lemondás az öröklésről, az örökség visszautasítása
Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén nem kell fizetni illetéket. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, a lemondó fél az ellenérték alapulvételével fizeti meg az ajándékozási illetéket. Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja.
Forrás: portfolio.hu