Teljesen új támogatási rendszerre és követelményekre készülhetnek a magyar gazdák 2023-tól az új uniós Közös Agrárpolitikában, ám a pontos részletek leghamarabb nyáron tisztázódhatnak, amikor is kiderül, elfogadja-e az Európai Bizottság a magyar stratégiai tervet – mondta a Portfolio-nak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Hozzátette, az biztos, hogy a termelők egyéni felelőssége a támogatások szempontjából növekedni fog a következő időszakban. A szakember többek között arról is beszélt, hogyan lehetne versenyképesebbé tenni a magyar élelmiszeripart, illetve mi várható a hitelállományok tekintetében 2022-ben a magyar agráriumban.
Hamarosan nyílik az egységes kérelem benyújtó felülete, mennyi termelőt érinthet ez idén, milyen jogcímekre, támogatásokra lehet pályázni és mekkora összegben? Várható-e változás idén a kérelem benyújtásával kapcsolatban?
Az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) első pilléres támogatásai alanyi jogon járnak, tehát ezeket „csak” igényelni kell. A második pilléres támogatásokat azonban sikeres pályázatok keretében lehet lehívni. Ebben az évben az első pillérből még az előző ciklus, tehát a 2014-2020 közötti KAP szabályai szerint járnak a támogatások, de már az új költségvetési keretből, vagyis minden olyan első pilléres támogatás igényelhető még ebben az évben, amelyet a gazdák az előző években elérhettek. Az új uniós költségvetési szabályok az agrártámogatások terén csak 2023-tól érvényesek, tehát markáns változások csak jövőre várhatók a pályázatok terén.
2023-tól jön az új KAP, ahol új támogatási rendszerre készülhetnek a gazdák. Mit takar pontosan az új támogatási rendszer, milyen változásokra számíthatnak a magyar gazdák, illetve hogyan és milyen eszközökkel tudnak felkészülni az „új rendszerre”?
Az Európai Bizottságnak még el kell fogadnia az új KAP keretében írt magyar nemzeti stratégiát, ami a leghamarabb nyáron történhet meg, ám a dokumentum alapján az már most látható, hogy megszűnik az egységes területalapú támogatás (SAPS), illetve a Zöldítés külön jogcímen történő finanszírozása, és a helyükbe egy egységes, úgynevezett Fenntarthatósági Alap Jövedelemtámogatás lép (BISS).
Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a zöldítés korábbi feltételei most már a teljes területalapú támogatások kifizetésének feltételévé válnak.
A BISS-nek azonban minden tagállamra vonatkozóan kötelező új eleme lesz az újraelosztó támogatás (redisztribúció), amire a közvetlen támogatások legalább 10 százalékát kell fordítani. Ez a kormány jelenlegi álláspontja szerint, és a rendelkezésre álló forrásokat figyelembe véve azt jelenti, hogy az 1200 hektárt nem meghaladó gazdaságok első 1-10 hektárjára vonatkozóan a támogatás összege hektáronként mintegy 78 ezer forint; az 1200 hektárt nem meghaladó gazdaságok első 10-300 hektárjára vonatkozóan a támogatás összege hektáronként mintegy 68 ezer forint; a 300 hektáron felüli területekre, illetve az 1200 hektárt meghaladó gazdaságok összes területére pedig a támogatás összege hektáronként mintegy 58 ezer forint lehet, euro árfolyamtól függően.
Mi várható 2023-tól az új KAP-ban?
Bevezetik az Agro-ökológiai Alapprogramot (eco-shemes), ami egy tagállami szinten kötelező, de gazdálkodói szinten önkéntes, éves, hektáronkénti (vagy állategység alapú), termeléstől elválasztott kifizetés. Ebben olyan, éghajlati és környezeti szempontból előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra igényelhető támogatás, amelyek túlmutatnak a minimumkövetelményeken és a feltételességi rendszeren (a kötelező kondicionalitáson). Magyarország arra fog törekedni, hogy minél könnyebben és olcsóbban teljesíthető követelményrendszert határozzon meg, mert ezzel próbálja kompenzálni, hogy az KAP első pillérében szűkülnek a területalapon elérhető alaptámogatások. Az azonban még kérdéses, hogy az Európai Bizottság is elfogadja-e ezeket a kereteket.
Az Agro-ökológia Alapprogram támogatási összege attól függ, hány termelő fog majd ebben részt venni, mert a program kerete adott. Tehát minél több gazdaság minél nagyobb területtel vesz részt a programban, annál kevesebb forrás jut majd egy hektárra. A gazdáknak azonban számolniuk kell azzal, hogy a feltételek teljesítésének költségei is lesznek, tehát a fenntarthatósági alap jövedelemtámogatás és az agro-ökológiai támogatás nem egyenértékű.
A fiatal gazdákat érintő támogatás keretében a termelők az eddigieknél nagyobb területre, ráadásul hektáronként magasabb összeget kaphatnak. Így a fajlagos támogatási érték 37-62 ezer forintra (102-170 euróra, most 69 euró) és a támogatható birtok méret 300 hektárra (most 90 hektár) növekedhet.
A termeléshez kötött támogatás keretében a kedvezményezett ágazatok köre: cukorrépa, rizs, zöldség, ipari zöldség, extenzív és intenzív gyümölcstermesztés, szemes és szálas fehérjetakarmány, anyatehéntartás, hízott bikatartás, tejhasznú tehéntartás, anyajuhtartás. Kikerült viszont a támogatható ágazatok közül a burgonya.
Az Európai Unió 2021-2027. évi költségvetési ciklusában a Közös Agrárpolitika második pillérét érintően a nemzeti társfinanszírozás maximális rátáját 80 százalékra emelte, a magyar kormány pedig élt a lehetőséggel, így a hét év alatt mintegy 4300 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Program keretében. Ennek körülbelül 60%-a beruházások támogatására kerül felhasználásra, ami 50%-os támogatás intenzitással számolva megközelítőleg 5200 milliárd Ft beruházás megvalósítását teszi lehetővé.
Mindkét pillért, különösen a másodikat illetően növekvő figyelmet kap a digitalizáció, innováció, tudásátadás és kockázatkezelés.
Az agrárvállalkozások oldaláról tehát már most elmondható, hogy a termelők egyéni felelőssége a támogatások szempontjából is növekedni fog az előttünk álló időszakban, ugyanakkor a legfontosabb, hogy a gazdálkodók teljesítsék minden elemét a környezeti kondícionalitási-követelményeknek azért, hogy hozzájuthassanak az alap jövedelemtámogatáshoz.
Emellett célszerű élni az agro-ökológiai program által biztosított, valamint a fejlesztéseket célzó támogatások lehetőségeivel is.
Utóbbi esetében a nemzeti társfinanszírozás által megnövelt második pilléres keret olyan forrásbőséget teremt, ami a következő évtizedekben várhatóan nem ismétlődik meg.
Új feltételekre és követelményekre számíthatnak tehát a gazdák 2023-tól, milyen irányt vesz a zöld elvárás az agráriumban?
Míg az előző ciklusban a környezet és éghajlat szempontjából előnyös jó gyakorlatok alkalmazása az első pillérben kötelező volt, addig 2023-tól az új támogatási elem, az eco-scheme önkéntes vállalások ösztönzésével teszi elérhetővé a plusz támogatásokat. Mindemellett, a továbbiakban is elérhetők lesznek egyéb „zöld” támogatások is, megnövelt forráskerettel, ami szintén a fenntartható gazdálkodást ösztönzi.
Összességében a teljes KAP-költségvetés 40%-át kell környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok megvalósítására fordítani, és mindezt a KAP új, zöld architektúrája segíti.
Az agroökológiai alapprogram keretében a gazdálkodók az éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló, önkéntesen vállalt jó gyakorlatok elvégzéséért évenként egyösszegű hektáralapú kifizetésben részesülhetnek. Zöldként tekinthetünk a Vidékfejlesztési Program környezeti és éghajlati célú intézkedéseire, illetve az ágazati támogatások egyes elemeire is, kiegészülve egyes, főleg az energia- és erőforrás-hatékonyságot, valamint a megújuló energia használatát célzó beruházási támogatásokkal.
Magyarország benyújtotta az új KAP-hoz kapcsolódó Stratégiai Tervét, amelyre hamarosan megérkezik az első körös válasz. Mit lehet tudni már most a tervről, milyen visszajelzések érkeztek eddig?
Az első – nem hivatalos – brüsszeli reakciók arról szóltak, hogy három hónapig ne várjon érdemi reakciót Magyarország. Ugyanakkor sokat sejtető, hogy a capping elmaradását illetően már fogalmazott meg informális kritikát Brüsszel. Ennek az a magyarázata, hogy Magyarországgal szemben néhány más uniós tagállam felvetette a nagygazdaságok problematikáját és azt, hogy ezek a nagygazdaságok összejátszanak a kormányzattal a támogatásaik „optimalizálása” érdekében. Ez a vélemény nem csak hazánkkal, de Csehországgal és néhány más tagállammal szemben is megfogalmazódott, Csehország vissza is lépett az eredeti elképzeléseitől.
Várható, hogy a redisztribúciót tekintve a Bizottság kritizálni fogja a 300 hektáros felső küszöböt. Ezt mindenképpen meg kellene védeni, mert ha belekényszerítenek minket egy ennél jóval alacsonyabb küszöb alkalmazásába, az káros lenne a hazai agrárgazdaságnak.
A bizottsági véleményezési folyamatok lezárása után az egyeztetés eredményeinek átvezetésére és a módosított terv leadására június 30-ig kerül sor. Az uniós végrehajtási jogszabályok kiadása szeptemberben történhet meg, így a hazai végrehajtási jogszabályokat még ebben az évben véglegesíthetik.
Folyamatosan emelkednek a kamatok idehaza, általánosságban mit lehet elmondani a mostani kamatkörnyezetről? Milyen hatással lehet ez a gazdákra, illetve összességében a magyar agráriumra?
A termelési költségek emelkedése nem csak a gáz és a villamos-energia, a munkabérek, valamint az input anyagok drágulására vezethető vissza, hanem az építőanyagok árának növekedésére is. Eközben az infláció visszaszorításáért a jegybank tavaly kamatemelési ciklusba kezdett, a tendenciát a banki kamatok is követték, így 1-3%-os mértékről 5-7%-ra emelkedtek a beruházási hitelkamatok.
A befektetések tehát szinte minden szempontból kockázatosabbak lettek az agrárium szereplői számára.
A megváltozott makrogazdasági és kamatkörnyezetben valóban nagyságrendekkel magasabb finanszírozási költséggel kell számolniuk a tervezett beruházások megvalósításakor. A fenti hatásokat az agrárium szereplői nem tudják egyformán kezelni.
Fontos azonban azt is látni, hogy a Vidékfejlesztési Program pályázatai történelmi lehetőséget jelentenek a fejlesztéseket fontolgató gazdaságok számára, és egy elhalasztott beruházásnak összességében sokkal nagyobb költsége lehet, mint egy most megvalósított, ám a vállalkozás későbbi versenyképességét garantáló befektetésnek.
Ezért én arra buzdítok mindenkit, aki fejlesztést fontolgat, hogy minden bizonytalanság ellenére keressen fel egy pénzügyi tanácsadót és vizsgálja meg lehetőségeit, mert az ilyen időszakok jó döntései alapozhatják meg a későbbi versenyelőnyt.
Hatalmas beruházási és fejlesztési dömping jöhet a magyar élelmiszeriparban. Hogyan lehetne versenyképesebbé tenni az élelmiszeriparunkat, melyek a szükséges fejlesztési irányok?
Az alapanyagok, a technológiák, a fogyasztói szokások, a változó szabályozási környezet, az egészségügyi állapotok állandó kihívásokat támasztanak az élelmiszeriparral szemben. A hazai élelmiszer-feldolgozó üzemek egy részében a feldolgozás műszaki-technikai, technológiai színvonala elmarad az európai átlagtól, ennek versenyképességi fejlesztése indokolt. Ugyanakkor nem elegendő önmagában a feldolgozás technológiájának a modernizációja, a kellő számú, modern feldolgozóüzem mellé a tároló- és logisztikai kapacitás bővítése is elengedhetetlen. Ez azért is fontos, mert a meghatározó élelmiszeripari ágazataink többségében vagy egyáltalán nem rendelkezünk nemzetközi szinten is tartósan versenyképes méretű üzemmel, vagy csak néhány ilyen üzem van az országban.
Az előttünk álló évek során a rendelkezésre álló támogatási források jelentős részét ilyen üzemek kialakítására kell fordítani azokban az ágazatokban, ahol megfelelő alapanyagháttér áll rendelkezésre.
Ezen túlmenően az informatikai háttér fejlesztése is szükséges lehet. Az ágazat versenyképességét tehát a felsoroltak korrekciója, illetve a kapcsolódó kapacitásbővítő törekvések növelhetik. A Vidékfejlesztési Program valóban jó alapot biztosít az élelmiszer-feldolgozás fejlesztéséhez, így minden adott lesz ahhoz, hogy az élelmiszeriparunk a legmodernebb és leginnovatívabb ágazatok közé tartozzon a jövőben. Az innovációt támogató tevékenységek közé tartozhat új technológiák és termékgyártási technikák bevezetése, vagy akár a termékek érzékszervi tartalmának és csomagolásának javítása. Célszerű lehet a hatékonyan működő nemzetközi példákhoz hasonló általános minőségi védjegyrendszer kialakítása is. Ám figyelembe kell venni, hogy a fejlesztések irányát és mértékét számos tényező befolyásolja, mint a cég mérete, az elérhető erőforrások vagy az új technológiák beszerzésének lehetősége.
Mire számítanak, mi várható a hitelállományok tekintetében 2022-ben a magyar agráriumban?
A jövőbeni fejlesztési lehetőségek és a nagy összegű dedikált forrás ellenére sem teljesen garantálható a dinamikus növekedés az agrárberuházások terén, hiszen több negatív tényező is jelentős többletterhet és bizonytalanságot ró az agrárium résztvevőire. A befektetések kockázatosabbak lettek, azonban a hatékonyságot növelő, energiamegtakarítást célzó hosszútávú fejlesztéseket a bizonytalanságok ellenére sem engedheti el az agrárium, mert hosszú távon ez jelentheti a kulcsot a versenyképesség növeléséhez. Emellett az Európai Unió szigorított környezetvédelmi előírásai is fejlesztési kényszert jelenthetnek a jövőben több hazai gazdaság számára.
Arra lehet számítani, hogy az agrárhitel állomány várhatóan a következő években is növekedni fog, hiszen a Vidékfejlesztési Program pályázatai csak 50 százalékban fedezik a tervezett beruházások költségét, a fennmaradó részt önerőből, vagy hitelből tehetik hozzá a pályázók.
Az energiaárak, az inputanyag árak növekedésével, az inflációval összefüggésben szántóföldi növénytermesztés esetén megemelkedett finanszírozási igény várható, amely magasabb hitelkeret kihasználásban, forgóeszköz finanszírozásban tud megnyilvánulni. A piaci hatások az állattenyésztőkhöz és élelmiszerfeldolgozókhoz is begyűrűznek, ebből következően a forgóeszköz finanszírozás ennél a két ágazatnál is növekedni fog az előrejelzések alapján.”
Forrás: portfolio.hu