A mi városunk hosszú évtizedekkel ezelőtt az akkori idők egyik legfontosabb feladatát kapta: az ország biztonságos áramellátásának garantálását bízták rá!
Paks, a paksiak és a Paksi Atomerőmű tisztességesen helyt állt, és helyt áll, kiválóan teljesíti vállalt feladatát. Most újabb – mérhetetlenül nehéz és embert próbáló kihívás előtt állunk. A Paks II. projekt nemcsak a mi, hanem gyermekeink és unokáink jövőjét is meghatározza, lényegében az elkövetkezendő 100 évet. Egy atomerőmű építésének elhatározása ugyan energiapolitikai kérdés, ám azt követően olyan szakmai feladat, amelyhez felkészült, jól képzett, elkötelezett szakemberekre van szükség. Ezért vállaltam magam is a – megtisztelő, ám felelősségteljes – feladatot. Gumicsizmásként kezdő atomerőműves mérnökként, több mint három évtizedes szakmai tapasztalattal hívom a csapatunkba mindazokat, akik valóban felelősséget éreznek Paksért és elkötelezetten részt vállalnának bármi módon és bármilyen területen a nemzet beruházásában. Október 13-án tehát mi nem országos „politikai demonstrációra” készülünk, hanem olyan alkalmas, felkészült, elkötelezett polgármester és önkormányzat megválasztására, akik együtt, együttműködve, a szükséges kompromisszumok árán képesek szeretett városunkat a városlakók együttműködésével a biztos jövő felé kormányozni. Erről beszéltem a legutóbbi paksi fórumon is, ahol Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke volt a vendégünk.
Meggyőződésem, hogy fél szívvel, fél elkötelezettséggel nem lehet sem Paksot, sem jövőt építeni! Ha áram nincs, semmi sincs! Válasszák a jövőt! Nekünk Paks az első! Szavazzanak Szabó Péterre és csapatára!
forrás: Süli János fb oldala
