Uniós tagjelölt státuszt kapott Ukrajna és Moldova, erről állapodtak meg Brüsszelben a tagállamok vezetői. Az állam- és kormányfők elismerték Georgia európai perspektíváját is, de az országnak a tagjelöltséghez előbb teljesítenie kell az EU feltételeit – hangzott el az M1 híradójában.
Baraczka Eszter, az M1 brüsszeli tudósítója ismertette a helyzetet: Charles Michel azt mondta, hogy a döntéssel az Európai Unió az egység és az eltökéltség üzenetét küldte a világnak. Emmanuel Macron történelmi pillanatnak nevezte a döntés, amikor az Európai Unió megmutatta, hogy képes gyors döntésekre és annyit mondott még, hogy
a NATO nemet mondott Ukrajnának, ezért kellett az Európai Uniónak lépnie. Ellenkező esetben Ukrajnában egy geopolitikai vákuum jött volna létre. Ezt sikerült a mostani döntéssel megelőzni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra emlékeztetett, hogy nagyon kemény munka következik most, hiszen a tagjelölti státusz még nem jelent tagságot, sőt még azt sem, hogy elkezdheti az adott ország a csatlakozási tárgyalásokat.
Reformokat várnak majd az országoktól és egy bizonyosan időbe telik majd, de azt is hozzátette, hogy ezek a reformok nagyon hasznosak lesznek ezeknek az országoknak és az ott élőknek is, hiszen az országok a mainál jóval versenyképesebbé válnak
Orbán Viktor: Magyarország támogatja Ukrajna tagjelöltségét és nemet mond a további szankciókra
Igent mondunk Ukrajna európai uniós tagságára, igent mondunk a békére, és nemet mondunk a további szankciókra – ezt mondta még a döntés előtt Orbán Viktor egy videóban, az uniós csúcs szünetében. A miniszterelnök hangsúlyozta: békére van szükségünk, mert a háborús infláció egyetlen ellenszere a béke.
„Európa szenved. Szenved a háborús inflációtól és szenved a háborús gazdasági válságtól. Ráadásul újabb és újabb szankciós ötletek bukkannak fel, és szankciós javaslatokat terjesztenek elénk. Márpedig a háború mellett a szankció az oka a gazdasági bajoknak.
Nekünk most nem újabb szankciókra, hanem békére van szükségünk,
mert a háborús infláció egyetlen ellenszere a béke. Igent mondunk Ukrajna európai uniós tagságára, igent mondunk a békére és nemet mondunk a további szankciókra!” – fogalmazott a kormányfő.
Politológus: Politikai gesztus a tagjelöltség megadása
Nem reális, hogy belátható időn belül Ukrajna és Moldova uniós tag legyen, ez inkább csak egy politikai gesztus a két ország irányába. Erről a XXI. Század Intézet vezető elemzője beszélt az M1-en. Deák Dániel hozzátette, még a tagjelölti státusz megtartásához is számos feltételt kell teljesíteni.
„Magyar szempontból a legfontosabb a nemzeti kisebbségeknek az ügye, tehát ez kifejezetten a magyar kérésre került bele a bizottságnak a feltétel-listájába. Tehát, hogyha a magyar követeléseket az ott élő magyarok, nemzeti kisebbségek ügyében nem teljesíti Ukrajna, akkor nemhogy az uniós tagságról nem lehet beszélni, hanem még a tagjelölti státusznak a megtartásáról sem” – fogalmazott a vezető elemző.
Szijjártó: A Nyugat-Balkán integrálása biztonsági érdek
Jó lenne, ha Brüsszelben és Nyugat-Európa minden fővárosában megértenék, hogy európai biztonságról az elkövetkezendő időszakban nehéz lesz beszélni, ha nem integráljuk a Nyugat-Balkánt az unióba – erről beszélt a külgazdasági és külügyminiszter a reptéren, a grúz fővárosba való indulása előtt. Szijjártó Péter hozzátette: több olyan országban csalódást okozott a tegnapi döntése az Európai Tanácsnak, amelyek nem kaptak tagjelölti státuszt.
„Sajnáltuk, hogy a tagjelölti státuszt tegnap Georgia, Grúzia nem kapta meg,
mi azt gondoljuk, hogy ez az ország is végrehajtotta azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek feltétlenül fontosak a tagjelölti státusz szempontjából.
Az ország és annak vezetése is elkötelezett, nem értjük, hogy miért kellett egy ilyen, az ambíciókat lelohasztó döntést hozni tegnap. Most Tbiliszibe indulunk, hogy az európai integrációhoz adott támogatásunkat a georgiai barátaink számára megerősítsük” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Forrás: hirado.hu