Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott interjút.
Soros György a 90-es években arról beszélt, hogy a hidegháború után Oroszországra a végső csapást a kelet-európaiak áldozatával lehet mérni, de szerencse, hogy az angolszász erők ezt a gondolatot nem tették magukévá. Azonban nehézzé teszi a helyzet kezelését, hogy nem világos, hogy mi a hadicél – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfő szerint ez érvényes a nyugati oldalra, de Ukrajnára is. Egy háborúban, amikor hadicélok tekintetében tisztázatlanságok vannak, akkor nagyon könnyű eltévedni – mondta.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a belesodródás oka nemcsak az, hogy mi nyugatiak hibás döntést hoztunk, amikor a konfliktus lokalizálása helyett ezt egy összeurópai háborúvá emeltük, de hiba volt az is, hogy nem tisztáztuk, hogy hol van a segítségnyújtás határa Ukrajna számára. Ehelyett azt mondja minden európai uniós dokumentum, hogy „akármeddig is tart, akármibe is kerül és így nehéz háborúzni.”
A magyarok már egy évvel ezelőtt is azt mondták, hogy nem lesz megoldása a konfliktusra és eközben Európa egyre inkább sodródik majd bele a háborúba.
„Nincs messze, amikor arról fog a magyar közvélemény hallani, hogy olyan javaslatok vannak az asztalon, hogy békefenntartók vagy valamilyen katonai csapatok szükségesek lesznek Ukrajna területén. Ez a belesodródás logikus következő lépése”
– fogalmazott a miniszterelnök.
Mindeközben már arról is beszélnek, hogy Németország a saját védelmét hanyagolja el Ukrajna megsegítése miatt.
Orbán Viktor kifejtette: ha valaki ismeri a számokat, azokból jól látszik, hogy Oroszország mennyit költ egy évben a fegyverzetének a fejlesztésére. Ha összeadjuk az európai NATO-tagállamok éves katonai kiadásait, az nagyságrendekkel haladja meg az orosz hadi költségvetést; a washingtoni kiadásokkal együtt pedig mindez meghaladja az orosz és a kínai hadiipari költségvetést is.
A miniszterelnök rámutatott: a NATO egy védelmi szövetség, ami azt jelenti, hogy ha megtámadnak bennünket, akkor kötelező egymásnak segíteni.
Ezért problémás Ukrajna felvétele a szövetségbe. A miniszterelnök által aláírt NATO-csatlakozási szerződésben azonban nincs olyan passzus, amely kimondaná, hogy a NATO-tagállamoknak kötelessége részt venni egy nem-NATO tagország megtámadásában.
Ez egy védelmi szövetség, nem háborús szövetség
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök leszögezte: olyan mennyiségű fegyver van mozgósítva a Nyugat által, hogy megnyerni egy ilyen konfliktust az oroszoknak valószínűtlen. Ám a másik oldalon az orosz atomhatalmat sem lehet legyőzni. Vagyis ezen a háborún mindkét fél csak veszíthet.
A józan álláspont azt mondja: tűzszünet – hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: Ahhoz, hogy béke legyen, először tárgyalni kell.
„Nem az a lényeg most, hogy milyen lesz egy jövőbeli béke, hanem hogy minél előbb tűzszünet legyen”
– mondta. A kormányfő megemlítette a tegnapi ENSZ közgyűlési vitát, ahol elfogadtak egy békepárti szöveget.
„Nem vagyunk elszigetelve, a többséghez tartozunk. A világ országainak többsége azt mondja, mint amit mi”
– emelte ki a miniszterelnök. Beszélt a kárpátaljai magyar közösségről is. Beszélt a kárpátaljai magyar közösségről is. Elmondta, hogy kárpátaljai magyar férfiakat – akik egy része ráadásul magyar állampolgár – soroznak be az ukrán hadseregbe és visznek el a frontra – „Ott meghalnak” – tette hozzá Orbán Viktor.
Ezért „mi vagyunk az egyetlen ország az EU-ban, mely nem orosz és nem ukrán, de emberáldozatot hoz” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Rendelkezünk azzal a tudással, hogy mi történik a fronton: mi is az áldozatok között vagyunk, és ezt respektálnia kell Brüsszelnek. Több tiszteletet a kárpátaljai magyaroknak Washingtonban és Brüsszelben is – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Ami Svédország és Finnország NATO-csatlakozását illeti, Orbán Viktor először Törökországról beszélt. Azt mondta, meg kell halljuk a hangjukat, a török álláspontot, ugyanis komoly kifogásaik vannak, főleg ami Svédországot illeti. A svédeknél ugyanis működnek olyan magukat civilnek mondó szervezetek, amelyek Törökország ellen dolgoznak, a török értelmezés szerint terrorista szervezetek, Törökország pedig nem akar ilyen országot látni a NATO-ban. Erre kérnek garanciákat, amiket eddig nem kaptak meg. Ha nem lesz megoldás a török problémára, a bővítésből semmi sem lesz.
A miniszterelnök a magyar szempontokról is beszélt. Emlékeztetett, hogy Magyarország nem volt NATO-alapító, a kommunizmus összeomlása után felvettek minket, pedig el is utasíthattak volna. Ez ad egy erkölcsi kötelességet, hogy amennyiben nincs magyar érdeksérelem, mi is támogassuk más országok felvételét. Elmondta:
azt kérte a frakciótól, hogy támogassák a finnek és a svédek NATO-tagságát, ezért a kormány úgy terjeszti be a parlamenthez a javaslatot, hogy a képviselők szavazzák meg.
A képviselőknek vannak azonban fenntartásaik – mondta Orbán Viktor.
Hiszen a csatlakozással a finnek esetében létrejön egy több mint 1000 km hosszú közvetlen határérintkezés háborús területtel. De a geopolitikai megfontolások mellett az is felmerült:
váltani kellene néhány szót a finnekkel és a svédekkel, hogy miért is támogassuk őket, ha nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek Magyarországról, a magyar demokráciáról.
Ukrajna támogatása mellett az Európai Unió másik eszköze a szankciók, ami célja az lett volna, hogy meggyengítse Oroszországot, hogy az befejezze a háborút.
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország a kezdetektől fogva azt hangsúlyozta, hogy ez nem jó útvonal. Egy Európai szankciós rendszer Oroszországgal szemben csak visszafelé sülhet el. Ugyanis energiafüggőségben vagyunk Oroszországgal. Magyarország a szankciók miatt megugró árak miatt 4 000 milliárd forinttal fizetett többet az energiahordozókért. A kormányfő hozzátette, hogy bár meg fogjuk oldani ezt is, de azért jobb helye lenne ennek a pénznek a családoknál vagy például az oktatásfejlesztés területén.
A miniszterelnök a hazánknak a szerződések szerint járó, ám mindeddig Brüsszelből nem folyósított 4000 milliárd forintnyi újjáépítési támogatásokról szólva kifejtette: „Van olyan magyar család, amelyik éppen tudna mit kezdeni 4000 milliárd forinttal, de bőven lenne helye ennek a pénznek az önkormányzatoknál, az egészségügyben vagy az oktatásban is.” Hozzátette, hogy
ezeket a pénzeket Brüsszel jelenleg elveszi, kiveszi a magyarok zsebéből, egy elhibázott szankciós rendszer következményeként.
Felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a magyarok „okosak”, mások is látják, hogy mi zajlik a világban a háború következtében. Megjelentek például a spekulánsok, akik kifejezetten számítottak a szankciók következményeire. Tudták, hogy az energia ára meg fog drágulni, tudták, hogy LNG-szállítmányokat kell majd behozni Európába az Egyesült Államokból, ezért idejében befektettek az új infrastruktúrába.„
A spekulánsok halálra keresték magukat az Európai Unió döntésén, és nagyon erős hit kell ahhoz, hogy elhiggyük, hogy nem volt összejátszás a spekulánsok és Brüsszel között”
Forrás: hirado.hu
