Orbán Viktor: Magyarország a béke pártján áll

Fotó hirado.hu

Amíg nem lesz béke és Brüsszel nem vonja vissza a szankciókat, az infláció sem szüntethető meg. Magyarország mérsékelni tudja az inflációt, a kormány szándéka, hogy év végére egyszámjegyű legyen az infláció – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtt.

A kormányfő kiemelte: a háború kitörésének első évfordulóján Magyarországnak érdemes világossá tennie, hogy nem változtat korábbi álláspontján, ezért támogatandók a Fidesz és a KDNP képviselői, hogy a háború évfordulóján az Országgyűlés határozatban rögzítse: Magyarország békepárti marad, és a jövőben is ki akar maradni az orosz-ukrán háborúból.

Hozzátette: az Országgyűlés egyértelmű állásfoglalására szükség is van, mert nap mint nap óriási nyomás nehezedik Magyarországra, mindenki láthatja, hogy bele akarnak minket préselni a háborúba. Azt akarják, hogy „csatlakozzunk a háborúpárti országokhoz” – tette hozzá.

Hangsúlyozta: naponta szenved el Magyarország provokációkat. „Azt kérem önöktől, hogy a provokációknak ne üljünk föl, és tartsunk ki Magyarország érdekei mellett a nemzetközi politika arénájában” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kifejtette: az elmúlt két hónapban folytatódott az orosz-ukrán háború, újabb szankciókat hirdettek Brüsszelben és világossá vált, hogy az energiaárak nem térnek vissza a háború előtti szinthez. A gáz ára az európai gáztározók feltöltése után is a háború előtti árak háromszorosa maradt – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: a brüsszeli szankciók és a magas energiaárak inflációt hoztak, Magyarország 4000 milliárd forinttal többet költött energiára 2022-ben, mint 2021-ben. „Ezt a pénzt Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből a szankciókkal” – jelentette ki.

Megjegyezte: véget ért a nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciókról, a magyar emberek nem értenek egyet a brüsszeli szankciós politikával.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 2022-ben 4,6 százalékos volt a gazdaság növekedése, minden eddiginél több volt a munkahely, minden korábbit meghaladta az exportteljesítmény, és több mint 20 éve tavaly volt a legmagasabb a tőkebehozatal Magyarországra. 2022-ben a költségvetési hiányt és az államadósságot is sikerült csökkenteni – tette hozzá.

Elmondta: 2023 februárjában 15 százalékkal megemelt nyugdíjat és 15 százalékkal megemelt 13. havi nyugdíjat küldtek, továbbá a családtámogatások köre egy újabb intézkedéssel bővült, a gyermeket szülő nőknek 30 éves korukig nem kell személyi jövedelem adót fizetniük.

A kormányfő kiemelte: egy éve annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. „Ez a háború nem felfoghatatlan messzeségben történik”, hanem a szomszédságunkban zajlik és veszteséget okoz mindenkinek – mondta.

Hangsúlyozta: a magyar kormány komoly aggodalommal figyeli, hogy „egész Európa lépésről lépésre araszolva belesodródik a háborúba”. Európai országok tankokat küldenek, terítéken vannak a vadászrepülők és ha így folytatódik, lesznek olyanok is, akik csapatokat akarnak majd küldeni Ukrajnába – vélte.

A miniszterelnök azt mondta: a magyarok úgy döntöttek tavaly áprilisban – és ezt a nemzeti konzultáción is megerősítették -, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, ezért nem szállítanak fegyvereket. Szeretnék, ha a háborúnak minél hamarabb vége lenne, mert „ebben a háborúban nem tud győzni senki”, csak a vesztesek száma és a veszteségek mértéke nő napról napra – fogalmazott.

Orbán Viktor kitért arra: ha a háború folytatódik, egyre többen fognak meghalni, a hiperinfláció és a gazdasági összeomlás fenyegetése állandósul, a világon senki sem érezheti magát biztonságban és a háború könnyen világméretűvé terebélyesedhet. Tűzszünet kell és béketárgyalások kellenek, ezért Magyarország minden nemzetközi fórumon a békét szorgalmazza – mondta. Hozzáfűzte: Magyarország nem szigetelheti el magát a világ nagyobbik részétől, amely békét akar, ezért Kína béketervét is fontosnak tartja és támogatja.

Amíg nem lesz béke és Brüsszel sem vonja vissza a szankciókat, addig az infláció nem szüntethető meg – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta: amíg tart a szankciós politika, addig az inflációt felszámolni nem lehet, de a 2023-as év végére egy számjegyűre tudja visszavágni a kormány. Kiemelte: a bajt Brüsszel „szabadította ránk” az energiahordozókra kivetett szankciókkal, és bár a szankciókkal Oroszországot célozták meg, de Brüsszel valójában Európát találta el. „A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig maga a brüsszeli szankció” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország sohasem értett egyet a szankciókkal.

A szankciók miatt emelkednek az energiaárak, ez drágítja a szállítást, a termelést, emiatt emelkednek az élelmiszerárak, a bolti árak és a szolgáltatások árai is – mondta, a helyzetet egy olyan dominóhoz hasonlítva, amit „Brüsszelben löktek meg és végigszalad egész Európán”. Rámutatott: az olyan országot, mint Magyarország, amelynek nincs olaja, földgáza és az energia nagy részét importálnia kell, különösen megkínozza az infláció. Magas az ipari termelésünk, nincs saját energiaforrásunk, ezért nálunk az átlagosnál is nagyobb inflációhoz vezetnek a szankciós energiaárak és a letörésük is több időt vesz igénybe – magyarázta.

Jelezte: igaz ugyan, hogy az inflációt csak Brüsszel szüntetheti meg, de a tagállamok azért mérsékelhetik. Közölte: az infláció letörése és a családok védelme érdekében eddig 20 intézkedést hozott a magyar kormány, tíz döntés a munkahelyeket, tíz pedig a családokat és a nyugdíjasokat védi.

Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar család a rezsicsökkentett árakon keresztül havonta 181 ezer forintot spórol – jelentette ki a kormányfő, aki ezt a támogatást egész Európában egyedülállónak nevezte. A rezsicsökkentett árakon keresztül egész Európában Magyarország költi a legtöbbet a családok rezsitámogatására, ennek köszönhető, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a gáz és a villamos energia ára a háztartások számára – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt 2023-ban is tartják és ennek a pénzügyi fedezetét is előteremtették.

A kormány megemelte a minimálbért és a garantált bérminimumot, 2010 és 2023 között a minimálbért háromszorosára növelte, ami ebben az időtávban az egész Európai Uniót tekintve negyedik legnagyobb növekedés – emelte ki.

Arra is kitért: a 13. havi nyugdíjat 2022. január 1-jétől visszaállította a kormány, és ezt 2023-ban is ki tudta fizetni, úgy, hogy a költségvetési hiányt ez nem fogja növelni.

Jelezte azt is: az élelmiszer árstopokat a kormány meghosszabbította és kibővítette, és azt az elvi döntést hozták, hogy egész addig, amíg a szankciós inflációt nem tudják csökkenő pályára állítani, addig az árstoprendszer megmarad. Hozzátette: ez igaz a lakossági kamatstopra is, amit szintén meghosszabbítottak és kiterjesztettek. Ez az intézkedés 350 ezer családot véd a kamatok növekedése ellen, és a kabinet akkor fogja majd kivezetni, ha a kamatok csökkenésnek indulnak.

Beszámolt arról is, hogy a kamatstopot a kormány kiterjesztette a diákhitelekre is, amivel 200 ezer diákot véd az inflációtól, valamint döntött az alapszámla költségeinek csökkentéséről és a lakásbiztosítások tehercsökkentéséről is, illetve meghosszabbították a tűzifa programot és a szociális tűzifa programot.

Megerősítette, bevezetik a kedvezményes vármegye bérletet: 2023. május elsejével buszra és vasútra egyaránt érvényes havi országbérlet és vármegye bérlet jelenik meg. A vármegye bérlet havonta 9450 forintba, az országbérlet pedig havonta 18 ezer 900 forintba kerül majd, így akik tömegközlekedéssel járnak dolgozni, havonta sok ezer forintot is megspórolhatnak.

A kormányfő a munkahelyvédő intézkedéseket felsorolva elmondta: az energiaintenzív feldolgozóiparban aktív kis és középvállalatokat támogatják, összesen 220 milliárd forintnyi összeggel, meghirdették a Széchenyi Kártya Programot, és 2023-ban 290 milliárd forintot költenek a magyar kisvállalkozások kedvezményes hitelprogramjára, amelyben az inflációs kamatokkal szemben a kisvállalkozók 5 százalékos kamaton juthatnak hitelhez.

Emellett a kormány meghirdette a gyármentő programot és az ehhez kapcsolódó gyármentő garancia és hitelprogramot: ebben az évben összesen 230 milliárd forintot fordítanak a nagyvállalatok energiahatékonysági programjainak támogatására és 200 milliárd forint összegű hitelprogramot indít a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank. Meghirdették a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot, kiterjesztették a kamatstopot a kis- és középvállalatokra és hiteleikre, ami 2 ezer milliárd forintnyi hitelt érint, és 60 ezer vállalkozásnak segít.

Kitért arra is: új nemzeti tőkeholding rendszert hoztak létre, hogy segítse a vállalkozások tőkehelyzetének rendezését, és agrármoratóriumot hirdettek a magyar gazdák védelme érdekében, így 7500 agrárvállalkozásnak 285 milliárd forint hitel után 16 hónapig nem kell törlesztőrészletet és kamatot fizetnie.

Turisztikai akciótervet is indít a kormány hogy az ilyen vállalkozásoknál a fejlesztési hozzájárulást ne kelljen befizetni, valamint a SZÉP-kártyák felhasználását felgyorsították, hogy a magyarok idehaza költsék el a pénzüket. A kormány döntött a munkába járás támogatásának mértékének duplájára emeléséről, így százezer dolgozó munkába járását támogathatják adómentesen kétszer akkora összeggel a munkáltatók. Hozzátette: munkaerő-támogatási programot is hirdettek, amelyben a bérköltség 50 százalékával támogatják azt a vállalkozást hat hónapon keresztül, amely 25 év alatti, vagy legalább egy hónapig munkanélküli álláskeresőt felvesz.

Emlékeztetett: Magyarország már 2022-ben úgy döntött és ezt ’23-ban megismételjük, hogy az extraprofit egy részét elvonják.

Kiemelte: a következő évtizedben a magyar ipart korszerűsítik és gyors ütemben fejlesztik, a belföldi és a külföldi beruházások számára kedvező gazdaságpolitikát folytatnak. Ebben az új iparpolitikában több energiára lesz szükség, ezért sürgős döntéseket kellett hozni – mondta.

Kifejtette: meghozták a zöldenergia fejlesztéséhez szükséges döntéseket, gyorsítani akarják Paks II-t, és döntöttek arról is, hogy gázturbinás erőműveket is üzembe kell állítani.

Elmondta: az Északi Áramlat felrobbantása terrorakció volt. Ha északon megtették, csak azért, hogy Oroszországból ne érkezhessen Európába gáz, akkor ezt délen is megtehetik. Szerbiával együtt világossá tettük, ha ez megtörténne, azt nem lehet olyan könnyen megúszni, mint ahogy az Északi Áramlat felrobbantásával teszik – jelentette ki.

A miniszterelnök hangsúlyozta: az elmúlt hetekben a kormánynak egy megdöbbentő és felháborító pedofil üggyel is foglalkoznia kellett. Magyarországon a gyermekpornográfia-esetek száma erőteljesen nő, az ember ép ésszel képtelen felfogni, hogy történhet meg ilyen Magyarországon – fogalmazott.

Kijelentette: az efféle dolgoknak semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon, különösen nem az iskoláinkban, ezért a kormány világos utasításokat adott a hatóságoknak, hogy az összes ilyen esetet derítsék fel. Elvárják a tankerületi vezetőktől és az iskolaigazgatóktól, hogy minden ilyen esetnek azonnal legyen következménye – mondta.

Kiemelte: az ilyen gyalázatos esetek azt mutatják, hogy ezt az egész genderügyet,  genderpropagandát nem szabad félvállról venni.
Felidézte: tavaly április 3-án volt egy gyermekvédelmi népszavazás, amelyen 3 millió 700 ezer magyar egyöntetűen nemet mondott a genderpropagandára. „Ha az egész világ meg is bolondul, ha Brüsszel mentegeti is a menthetetlent, Magyarország akkor is maradjon normális, olyan sziget Európában, ahol a családok biztonságban küldhetik el gyermekeiket az iskolába!” – fogalmazott.

A kormányfő arra kérte az Országgyűlés minden frakcióját, hogy legyenek együttműködők a gyermekek védelmében.

Orbán Viktor kitért rá: nekünk, magyaroknak mindig, de háborús időkben különösen is ki kell állnunk határon túli honfitársainkért.

Hangsúlyozta: gyászoljuk azokat a magyarokat, akik az ukrán-orosz háború frontvonalában haltak meg. Fájdalmas, hogy még a háború idején is érik kárpátaljai honfitársainkat atrocitások, hogy a magyar nyelv használatának jogát megcsonkítják és a magyar iskolák igazgatóit leváltják – sorolta.

Kiemelte: a magyar külügynek világossá kell tennie, hogy a kárpátaljai magyarok ennél több tiszteletet érdemelnek.

A miniszterelnök végül azt mondta: 2023-ban egyszerre kell megküzdeni a folytatódó háború veszélyeivel, az inflációval, a déli határainkat továbbra is fenyegető migrációval, és közben ki kell állni határon túli honfitársainkért. Arra kérte a képviselőket, hogy pártállástól függetlenül, az összefogás erejével segítsék Magyarországot túljutni ezen a veszélyes időszakon.


Frakcióválaszok

Jobbik: Már a szankciók előtt elszabadultak az árak Magyarországon

Lukács László György (Jobbik) szerint a miniszterelnök elmulasztott beszélni a bezárt postákról, rendőrségi épületekről és kétszáz háziorvosi ügyelet megszüntetéséről.

A háborúról szólva azt mondta, egyedül a nyomor elleni háború az, ami mindenkor igazságos, az, amit Oroszország folytat Ukrajna ellen, az igazságtalan háború. Hiányolta, hogy a kormányfő nem mondta el, mit ért béke alatt. Azt is firtatta, ha Magyarországon lenne háború, melyik négy megyét adná oda a kormányfő az oroszoknak.

Rámutatott arra is, hogy már a szankciós csomagok elfogadása előtt elszabadultak az árak Magyarországon. Amit most tesz a kormány az inflációval kapcsolatban, az eső után köpönyeg – tette hozzá, jelezve, a kommunista típusú ársapkák hiánygazdaságot okoznak és gerjesztik az inflációt.

Kifogásolta, hogy a rezsivédelemből kihagyták a legkisebb vállalkozásokat.

MSZP: Szükséges az élelmiszerársapkák megtartása

Tóth Bertalan (MSZP) úgy értékelt, 2023 elején, folytatódik az Orbán-kormány iránytű nélküli sodródása. Magyarország a világ pénzügyileg öt legsérülékenyebb országa között van, EU-rekorder a magyar infláció, recesszió közelében van a gazdaság, a költségvetési hiány megugrott, a reálbérek csökkenek – sorolta a problémákat.

Hozzátette: válságban van az oktatás, az egészségügy, a megélhetés, a szociális biztonság és a jogállam, a demokrácia. Nem jönnek az uniós források és Magyarország külpolitikailag is elszigetelődik – mondta.

Hazugsággal vádolta a Fideszt, mert nem tartotta be a rezsicsökkentés, a benzinárstop, az élelmiszerárstop megtartására vonatkozó ígéretét, az adóvisszatérítést pedig visszaszedték az infláción keresztül.

Szükségesnek tartotta az élelmiszerársapkák megtartását, sőt további termékek bevonását az alá. Javasolta, hogy az alapvető élelmiszerek áfája nulla százalék legyen, állami hatóság ellenőrizze az árak csökkenését és a kisboltok és kistermelők kapjanak állami kompenzációt az ársapkák miatti veszteségek után. Jelezte, ezekről a kérdésekről online konzultációt indítanak.

Momentum: A miniszterelnök foglalkozzon inkább a valóban meghatározó kérdésekkel

Gelencsér Ferenc (Momentum) szerint a kormányfőnek nemhogy válasza nincs, de még fel sem veti a magyarokat leginkább érdeklő ügyeket: a megélhetési válságot, az egészségügy folyamatos leépítését, a pedagógusok megalázóan alacsony fizetését, a debreceni vízzabáló, környezetromboló akkumulátorgyárat, a “Völner-Schadl-Rogán-botrányt”. Nem beszélt a miniszterelnök az ország jövőjéről, de szólt a genderkérdésről – mondta, majd úgy vélte, nincs még egy politikus, akit ennyire foglalkoztatna ez a kérdés, ezért azt javasolta a kormányfőnek, végezzen el egyetemi képzést erről magánemberként, miniszterelnökként azonban foglalkozzon a valóban meghatározó kérdésekkel.

Azt firtatta, milyen miniszterelnök az, akinek 13 év teljhatalomú kormányzás után mindenről hol egyik bukott elődje, hol a moszkvai sürgönyben küldött narratívák, hol korábbi támogatója, Soros György jut eszébe. Azt javasolta Orbán Viktornak, négyszemközt tisztázza konfliktusát Soros Györggyel.

A háborúval kapcsolatban azt vetette fel, hol van az a bátor, fiatal, aki az oroszokat hazaküldte, a nyugatot pedig behívta az országba. Lehet, hogy a miniszterelnök nem egy szabad ember, és amíg Vlagyimir Putyin nem engedi meg, egy szalmaszálat sem tesz keresztbe – hangoztatta, felszólalása végén néma felállással emlékezett az orosz-ukrán háború áldozataira. Párbeszéd: megélhetési válság van az országban Tordai Bence (Párbeszéd) szerint egy veszélyes év kezdetén a legnagyobb veszély, ha nem néz valaki szembe a valósággal. Elmondta, ma az EU-ban három ország van recesszióban, Csehország, Finnország és Magyarország.

A legnagyobb bajnak azt tartotta, hogy megélhetési válság van az országban. Hozzátette: Magyarországon 25 százalékos az infláció, miközben az uniós átlag kilenc százalék, az élelmiszerárdrágulás 50 százalékos, míg az EU-ban 18 százalékos. A nyugdíjemelés mértéke ehhez képest 15 százalék, a társadalmi juttatásokat, a közszolgálati dolgozók bérét nulla százalékkal emelték, és azoknak, akik valamilyen csodálatos életpályában vesznek részt, tíz százalékkal is emelkedett a fizetése – mondta.

Elmondta, súlyos problémák vannak környezeti ügyekben. A zöld energiastratégia nem Paks fejlesztéséről és gázturbinák építéséről szól, hanem az energiaigény csökkentéséről és a megújuló energiaforrások támogatásáról – közölte.

Az LMP az akkugyárak kérdését hiányolta a felszólalásból

Kanász-Nagy Máté (LMP) hiányolta a miniszterelnök beszédéből az akkumulátorgyárak kérdését, bár elismerte: amikor a kormányfő az újraiparosítást emlegette, az szerinte újragyarmatosítást jelentett.

Az energiahatékonysági programokról szólva közölte: Paks II.-re is azért van szükség, hogy árammal láthassák el a Debrecenbe tervezett kínai gyárat.

Sérelmezte, hogy bár az akkugyárak jelentős támogatást kapnak, mellette rekordalacsony társasági adót fizetnek. A gyárak rengetek vizet, energiát és termőföldet igényelnek – mondta, feltéve a kérdést: hogyan lehetséges, hogy a nemzeti kincseinket adjuk oda a kínai nagytőkének?

A vármegye- és országbérlet bevezetésével kapcsolatban azt a kérdést tette fel: miért maradt ki abból a helyi közlekedés bekapcsolása? Arra is választ várt: hol van a szélenergia engedélyezéséről szóló kormányrendelet?

Mi Hazánk: Mélyítheti a konfliktust Svédország és Finnország NATO-csatlakozása

Dúró Dóra (Mi Hazánk) feltette a kérdést a miniszterelnöknek: nem érzi-e a az orosz-ukrán konfliktus mélyítésének, ha az ország hozzájárul Svédország és Finnország NATO-csatlakozásához?

Az inflációval kapcsolatban azt mondta: már a háború és a szankciók bevezetése előtt is magasan emelkedtek az árak. Letöréséhez szerinte a hazai élelmiszeripart kellene támogatni.

Kijelentette: nem igaz, hogy bővül a családok támogatása, hiszen egy új támogatást ugyan bevezettek, de hármat megszüntettek. A támogatások a reálértékükből is veszítettek, a 2012-ben bevezetett adókedvezmény már csak a harmadát éri – tette hozzá.

A termékenységi arányszám is csökkent – mondta, feltéve a kérdést: a miniszterelnök lemondott-e azon céljáról, hogy növeli azt. Azt is mondta, hogy az LMBTQ-lobbi nyakig beásta magát az oktatás, az ügyészség, a rendőrség, a média és a reklámok világába, ezért szankciókat szorgalmazott a gyermekvédelmi törvényben.

KDNP: A béke a legfontosabb kérdés Európában

Simicskó István (KDNP) azt mondta: a béke kérdése mindenkit jobban izgat ma Európában, mint bármi más, ahogy az energiaválság és az elhibázott brüsszeli szankciók ügye is.

Leszögezte: pártja a béke melletti kiállásban messzemenőkig támogatja a kormányt.

Dicsérte, hogy a kormány rendszeresen megkérdezi az embereket a nemzeti sorskérdésekről.

Sorolta, mit tesz a kormány a bajok orvoslásáért: védi a munkahelyeket, növeli az exportot és a tőkebehozatal is rekordokat dönt, emellett csökken az adósság, a költségvetési hiány. Megvédi a rezsicsökkentést, védi a családokat, bevezette a tizenharmadik havi nyugdíjat – sorolta. Komoly eredménynek nevezte a fiatalok adómentességét is.

Kijelentette: nem a harckocsik hozzák el a békét. Ha a háború eszkalálódik, akkor a harcoknak nem lehet győztese, hiszen Oroszország rendelkezik a legnagyobb nukleáris arzenállal. Oroszországot az elhibázott szankciók nem rogyasztották meg, még hosszú ideig bírni fogja – tette hozzá.

DK: A kormányoldal a gyilkos békéjét támogatja  

„A zagyvaság akkor is zagyvaság marad, ha azt márvánnyá akarja nemesíteni a nagyravágyás, az ürességet nem tölti meg tartalommal a hatalom” – reagált a miniszterelnöki felszólalására Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője, aki azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a gyilkos békéjét támogatja, azt akarja, hogy Ukrajna adja meg magát.

Rongy gondolat, rongy magatartás. Trianoni békét támogatnak Ukrajna rovására” – minősített, hozzátéve, hogy a DK ezzel szemben a rend, a törvényesség, a becsület, a tisztesség, az áldozat békéjét támogatja, és azt akarja, hogy Oroszország “menjen haza”. Azt kérdezte: miért áll a miniszterelnök az orosz elnök pártjára, és hogy lehet, hogy eközben Magyarország veszi a gázt legdrágábban Oroszországtól, új orosz atomerőművet épít és befogad egy orosz kémbankot. „Lehetséges, hogy a magyar kormányfő Oroszország ügynöke?” – kérdezte a volt kormányfő, aki szerint az ilyen kormánynak és miniszterelnöknek buknia kell.

Gyurcsány Ferenc azt mondta: a DK nem a kormányoldal ellenzéke, hanem az ellenfele. „Aki hazafi, az velünk van” –jelentette ki.

Fidesz: A politikai nyomásra politikai választ kell adni

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arra figyelmeztetett: nincsen jele annak, hogy az orosz-ukrán háború rövid időn belül véget érne, a következmények viszont már most is drámaiak, eközben pedig Európa a háborúba sodródás napjait éli és az Európai Parlament további fegyverszállításokat követel. Szerinte Magyarország, a magyar kormány, a kormánypártok és parlament is politikai nyomás alatt van, ezért javasolják, hogy erre egy politikai választ adjanak és a parlament határozatban rögzítse az álláspontját.

Fontosnak nevezte, hogy a kormánypártok által benyújtani tervezett békepárti nyilatkozatot minél szélesebb körben támogassa az Országgyűlés. Szerinte azonban a baloldali ellenzékkel nehéz összefogást vagy közös politikai akaratot képezni, mert míg nekik mindig más ország a jó, addig a kormányoldal Magyarországot szereti. Megjegyezte: a migránsválságban és a covid időszaka alatt sem sikerült a baloldallal nemzeti összefogást létrehozni.

Gyurcsány Ferenc felszólalására reagálva arra szólította fel a volt miniszterelnököt, hogy pont ő ne beszéljen becstelenségről, amikor 2008-ban, a Grúzia elleni orosz katonai agressziót követően lapított, mint az a bizonyos a fűben, majd magánlátogatásra Moszkvába utazott.

A DK-t azzal vádolta, hogy a bukott miniszterelnökkel egy olyan szövetséget hoznak létre, amelyik velejéig romlott politikát képvisel. Szerinte azonban a magyar nép újra és újra el fogja őket küldeni a fenébe a választásokon.

Az akkumulátorgyárak ügyében a Momentumnak azt üzente: ez egy komoly szakmai kérdés, ehhez a vitához a momentumosok kevesek lesznek.

A párbeszédes Tordai Bencétől pedig azt kérdezte: hány dollár egy ilyen felszólalás. Szerinte Tordai Bencének az antifa-ügyben kellett volna valamit mondania arról, hogy erőszakos, baloldali zavarkeltők vernek Budapest utcáin magyar állampolgárokat. Ez az önök holdudvarához tartozik – jegyezte meg.


Orbán Viktor viszonválasza

Orbán Viktor viszonválaszában az ellenzéki képviselők ukrajnai háborúra vonatkozó megjegyzéseire azt mondta: úgy beszélnek Ukrajnáról, párhuzamot állítva Magyarországgal, mintha Magyarországról beszélnének.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: nem gondolkodhatunk úgy az ukránokról, mint a magyarokról. Tiszteljük az ukránokat, segítjük az ukránokat, mindent megadunk, amit megadhatunk nekik, de nem szabad őket magunk fölé helyezni. Ukrajna érdekei soha nem előzhetik meg Magyarország érdekét, sohasem előzhetik meg a magyar emberek érdekét. Nem fogjuk tönkretenni magunkat senkinek az érdekében – jelentette ki Orbán Viktor.

Magyarország az első. Aki nem ezen az alapon áll, az nem nemzeti, hanem internacionalista alapon áll – tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta: ugyanakkor két dologban egyetért a baloldal és a nemzeti oldal. Az egyik, hogy nem akarunk orosz fenyegetés árnyékában élni, tehát egy olyan európai biztonsági rendet akarunk, amelyben Oroszország nem jelent fenyegetést Magyarországnak. A másik, hogy nem akarunk közös orosz-magyar határt, vagyis a két ország között kell lennie valaminek, ami elég széles és kellően mély ahhoz, hogy biztonságot jelentsen Magyarország számára. Ezt hívják szuverén Ukrajnának – mondta.

Rámutatott: a békéhez vezető úton az első lépés a tűzszünet. Amíg tűzszünet van, addig meg lehet kezdeni a béketárgyalásokat. Ha szerencsénk van, a béketárgyalások megoldást hoznak, ha nincs szerencsénk, újra kiújulnak a harcok. De a lényeg az első lépés – szögezte le.

A Jobbik kisvállalkozók támogatását hiányoló kritikájára Orbán Viktor jelezte, a felszólalásában tárgylat húsz intézkedésből hat közvetlenül a kis- és középvállalkozókat segíti.

Tóth Bertalan szavaira, miszerint a kormány iránytű nélkül sodródik, Orbán Viktor úgy reagált: bezzeg az MSZP!

Gelencsér Ferencnek (Momentum) a magas inflációra vonatkozó észrevételére a kormányfő azt mondta, azért magasabb az infláció Magyarországon, mint Európa más országaiban, mert az ország rengeteg iparfejlesztést hajt végre, a beruházási versenyben az első háromban van az Európai Unióban. Ez nagy energiaigényt támaszt, miközben nincs saját energiánk. Amikor az energiaárak a világban fölmennek, akkor azokban az országokban, ahol nagyok az ipari fejlesztések, az ipari kapacitások, de nincs saját energia, és importból kell behozni, ott mindig a legmagasabb infláció – magyarázta.

Az infláció csökkentését szolgálja a húszpontos gazdaságpolitikai csomag, és higgyék el, ez meg fogja hozni az eredményét – tette hozzá, megismételve, hogy az év végére egyszámjegyűre fogják csökkenteni az inflációt.

Tordai Bence (Párbeszéd) zöld energiát sürgető hozzászólására Orbán Viktor elmondta, a kérdés jóval összetettebb, mint ahogy az ellenzéki képviselőt hallgatva gondolhatná bárki.
Amikor majd az energia nagy része zöld lesz, még akkor sem lehet kikapcsolni teljesen a fosszilis energiaforrásokat, mert az időjárástól függő energiaforrások bizonytalanságot visznek a rendszerbe. Egészen addig, amíg az energiát nem telepátiával szállítják, hanem zsinóron, a feszültségnek állandónak kell lennie akkor is, ha éppen nem fúj a szél és nem süt a nap – fogalmazott, hozzáfűzve: mindig kell tehát olyan tartalék kapacitásnak lenni a zöld energia mögött, amely kedvezőtlen időjárás esetére előállítja azt az energiát, amit a vezetéken szállítani lehet. Ezért a zöld energia bizonyos megközelítésben a legdrágább energia, mert ha kiépítünk egy egységnyi zöld energiát, mellé kell építeni a tartalék kapacitást is.

Kanász-Nagy Máté (LMP) külföldi beruházásokról szóló kritikájára Orbán Viktor úgy reagált, az ellenzéki képviselő hozzászólása nettó külföldiberuházás-ellenesség. A miniszterelnök azt mondta, komoly téma, hogy a kommunizmus évtizedei után hogyan lehet egy teljesen tőkeellenes gazdaságból eljutni a versenyképesség és jólét elfogadható szintjére. A kormány válasza az, hogy szükség van a saját nemzeti tőke megerősítésére és szükség van a külföldi tőkeberuházásokra is. Külföldi beruházások nélkül nem lehet felemelni a magyar életszínvonalat és a magyar gazdaság teljesítményét oda, ahova mindannyian szeretnénk – mondta.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) hozzászólására, aki Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ellen érvelt, a miniszterelnök azt felelte, a két ország felvétele nem jelent biztonsági kockázatot Magyarország számára.

A családtámogatásokat keveslő kritikára Orbán Viktor közölte, nem ért egyet azzal, hogy az ellenzéki politikus szűkülésként írta le az elmúlt időszak változásait, ő inkább szinten tartásnak nevezné azokat. Arra kérte Dúró Dórát, értse meg, hogy a 2023-as év nem a szociális ellátás bővítésének, a családtámogatási rendszer szélesítésének az éve, mert háború van, infláció van, egekben vannak az energiaárak és azért is harcolnunk kell, hogy recesszió helyett növekedés legyen.

Forrás: hirado.hu, MTI