Zászlófelvonás, állami kitüntetések
Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége péntek reggel felvonta a nemzeti lobogót az Országház előtt a március 15-ei nemzeti ünnepen, pénteken. Az eseményen részt vettek kormánytagok, az állami és katonai szervezetek képviselői, diplomaták. Aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munkájával népét, nemzetét szolgálja – jelentette ki Áder János köztársasági elnök ünnepi beszédében pénteken az Országházban,
mielőtt átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendeket. Idén többek között Törőcsik Mari színművészt, valamint Müller Péter dramaturgot tüntették ki Kossuth-díjjal.
A zászlófelvonást megelőzően a Párbeszéd képviselője, Tordai Bence odasétált a ceremóniára várakozó Áder Jánoshoz és Kövér Lászlóhoz a Parlamentben, hogy arról kérdezze a közjogi méltóságokat, hogy mit gondolnak az 1848-as forradalom jelszavairól, a szabadságról, egyenlőségről és testvériségről. Sem az államfő, sem a házelnök nem méltatta szóra az esetről videófelvételt készítő ellenzéki politikust.
Orbán Viktor beszéde a Múzeumkertben
Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy „hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák és értsék; keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké” – fogalmazott Orbán Viktor kormányfő pénteken a Múzeumkertben. A miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepségen hangsúlyozta: keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság, és nincs szabad Magyarország sem, és „ez így van függetlenül attól, hogy személyesen éppen hányadán állunk a Jóistennel”. Orbán Viktor hangoztatta: „azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól. Vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat!” – tette hozzá. Mint
fogalmazott: „szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója”. Orbán Viktor kiemelte: látványos közép-európai felemelkedésre készülünk, hajdanvolt nagyságunk megismétlésére, elsöprő erejű közép-európai reneszánszra. „Új kezdetet akarunk, hogy megállítsuk Európa hanyatlását, véget vethessünk az Európai Egyesült Államokról szóló lázálmoknak, hogy Európa újra az
európaiaké lehessen” – húzta alá Orbán Viktor, aki szerint Magyarországon, ha szabadság van, minden van: „boldog békeidők, biztonság, sok gyermek, gyarapodó ország, erős nemzet”. Kiemelte: „nekünk a szabadság nem cél, hanem az út, amin eljuthatunk a céljainkhoz”. „S mi, magyarok egyszerű dolgokat akarunk, éppúgy, mint 1848-ban: saját hazát, jó szomszédot, megértő társat, szerető családot és munkát, amelynek haszna,
értelme és gyümölcse van” – sorolta Orbán Viktor, megjegyezve: a szabadság nekünk „nem elvont idea, hanem maga az élet; lélegzetvétel, vérkeringés és szívdobbanás”.
A magyarok kétharmada (65 százalék) szerint meg kell őrizni a keresztény kultúrájú Európát, csupán egynegyedük (24 százalék) szerint kell elfogadni, hogy más vallások és kultúrák is megvessék a lábukat a kontinensen – derül ki a Nézőpont Intézet pénteken, a Magyar Nemzet számára végzett online villámkutatásából. A felmérésből kiderül, hogy Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszédének legfontosabb üzenete az
volt, hogy Európának meg kell őriznie a keresztény kultúráját, a kormánypárti szimpatizánsok körében ez a gondolat egyöntetű támogatásra talál (83 százalék), és még az ellenzéki szimpatizánsok körében is többen gondolják így (48 százalék), mint amennyien a multikulturalizmust támogatják (36 százalék).
Az Index kiemeli: Orbán Viktor beszédében került minden konfrontációt, „látványosan rálépett a fékre”, beszédében „halmozta a közhelyeket”, és „nem szólt be a néppárti kritikusainak, nem brüsszelezett, nem sorosozott, nem junckerezett”. A hvg.hu és a 444.hu egybehangzóan megjegyzik: Orbán Viktor „sorosozás helyett birodalmazott”.
Kormánypárti politikusok ünnepi beszédei
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei példát mutattak hazaszeretetből, és tetteikből erőt is kell meríteni, mivel „biztonságunkat, keresztény kultúránkat, nemzeti identitásunkat veszély fenyegeti” – hangsúlyozta a határon túli magyarságnak küldött videóüzenetében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Kijelentette: „mi az erős nemzetek Európájában hiszünk, elutasítjuk a birodalmi felfogást, a nemzeti identitás visszaszorítására tett kísérleteket. Európát a biztonságra, a keresztény kultúrára és az erős
országok szövetségére kell építeni” – hangsúlyozta a tárcavezető.
A nemzet közös emlékezet a múltról és terv a jövőre, legfontosabb hivatásunk pedig a megmaradás – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest XII. kerületének ünnepi rendezvényén pénteken. Ha meg akarunk maradni és meg akarjuk őrizni közösségeinket, hitünket, kultúránkat, életmódunkat, akkor a legfontosabb kérdésekben nemzeti alapot kell teremteni – közölte a politikus.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nagyváradon, Szacsvay Imre szobra előtt tartott ünnepségen arról beszélt: az egyetemes magyarságnak is szüksége van arra, hogy minél több erdélyi magyar képviselje az összmagyarságot az Európai Parlamentben.
Március 15-e csodája abban áll, hogy ilyenkor a nemzet emlékezete, minden történelmi áldozatunk és a szabadságért folytatott küzdelmünk egyetlenegy napban sűrűsödik össze; ez a nap a magyar hazaszeretet napja – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken Nagykanizsán. Dömötör Csaba a városi ünnepségen úgy fogalmazott: a mi „tavaszi hadjáratunk csak most kezdődik és májusban jön majd el a legfontosabb csatája”.
Szabadságunk és függetlenségünk olyan kincs, amelyet védeni kell és ha szükséges, harcba menni érte – hangsúlyozta ünnepi beszédében az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára. Latorcai Csaba a mezőberényi megemlékezésen emlékeztetett: az 1848-as forradalom hősei nem adták fel
a reményt azért, hogy egyszer szabadságban és függetlenségben élhessünk a Kárpát-medencében.
A brüsszeli birodalmi törekvések ma ismét szabadságharcra kényszerítik a magyarokat, az idei „tavaszi hadjárat legfontosabb ütközete” az európai parlamenti választás lesz – hangoztatta Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a székelyudvarhelyi március 15-ei ünnepségen.
MTI
