Megnyilvánulások az uniós pénzügyi alap és a 2021-2027-es költségvetés kapcsán
Ha a jogállamisági és költségvetési kérdések összekötéséről szóló vita akadályozza a járvány miatt szükséges uniós pénzügyi alap működésének elindulását, akkor még mindig ott van az a lehetőség, hogy ezt az alapot kormányközi alapon hozzák létre, tehát az EU intézményein kívül – nyilatkozta Orbán Viktor csütörtökön az MTInek Budapesten, mielőtt elindult az európai uniós csúcstalálkozóra, Brüsszelbe. A magyar kormány álláspontja az, hogy „most válság van Európában, most válságot kell kezelni, ezt a pénzügyi alapot minél gyorsabban elérhetővé kell tenni az országok számára, és nem lehet a sebességet lassítani jogállamiságról szóló vitákkal” – tudatta a miniszterelnök. Brüsszelben a visegrádi országok kormányfőivel is tárgyalt Orbán, az eseményről a magyar politikus képet is töltött fel a Facebook-oldalára, a fotóhoz pedig azt írta: „V4. Egységben az erő.”
A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt, hogy felelőtlenség a jogállamisági vita és a járvány miatt szükséges uniós pénzügyi alap összekapcsolása, ez a támogatások gyors folyósítását veszélyezteti. A kancelláriaminiszter szerint jó lenne elkerülni a felelőtlen vitát és végrehajtani a pénzügyi alapról hozott megállapodást, de ha ez nem megy, kormányközi alapon is lehetséges a segítségnyújtás.
Emmanuel Macron francia elnök az uniós csúcsra érkezve jelezte: „semmi sem ejtheti túszul” a helyreállítási tervet. Mark Rutte holland miniszterelnök kiemelte, hogy kész blokkolni az unió 2021 utáni hétéves költségvetésének és a koronavírus okozta gazdasági károk helyreállítását célzó csomagjának elfogadását, ha nem teljesülnek a kifizetések és a jogállami kritériumok összekapcsolását célzó holland követelések.
Az EP nem blokkolja a következő uniós költségvetésről szóló megállapodást, de vannak követeléseink, amelyek a polgárok érdekeit szolgálják – jelentette ki David Sassoli, az EP elnöke. Ismertette: az EP felszólítja a német uniós elnökséget, hogy nyújtson be konstruktív javaslatokat azokkal a fő kérdésekkel kapcsolatban, mint a stratégiai programok jobb finanszírozása, az új saját bevételi források, továbbá az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése.
Katarina Barley szavainak utóélete
A 444.hu kiemeli, hogy Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Twitteren azt a kérdést tette föl Katarina Barley német EP-alelnök számára, hogy amikor „kiéheztetésről” beszél, akkor a Varsó, Leningrád, vagy Sztálingrád „kiéheztetésénél” megszerzett német tudást szeretné hasznosítani? A lap rámutat: Kovács ezzel párhuzamot vont Barley kijelentése és a náci hadsereg tettei között. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Facebookon Barley szavaira úgy reagált: a jogállamiság csak ürügy arra, hogy a brüsszeliek zsarolják Magyarországot. „A képlet egyszerű: ha nem azt csináljuk, amit a brüsszeliek Sorossal a hátuk mögött diktálnak nekünk, akkor a jogállamiságra hivatkozva befagyasztanák a pénzt, ami jár Magyarországnak. Ez elfogadhatatlan!” – közölte.
„A Momentum álláspontja egyértelmű, és erről a pártcsaládunkat, a Renew Europe-ot is meggyőztük: az EU-s pénzeket a korrupt kormányok és strómanjaik megkerülésével, igazságosan kell szétosztani, közvetlenül az önkormányzatoknak, a civil társadalomnak és a helyi, tisztességes vállalkozóknak kell adni. Tehát nem Magyarországot, hanem Orbán Viktort kell ’pénzügyileg kiéheztetni’” – írta Donáth Anna, a Momentum EPképviselője a Facebookon.
Barley nyilatkozata felháborító, „a legrosszabb történelmi képzettársításokat ébreszti” – írta Twitter-oldalán Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal miniszteri rangú vezetője. Piotr Müller kormányszóvivő kiemelte: „Bocsánatkérést várunk, a szégyenletes kijelentés visszavonását.” MTI, ORIGO.HU, MANDINER.HU, 444.HU
