Orbán Viktor: Európát csak az mentheti meg, ha visszatalál keresztény identitásához

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Európát csak az mentheti meg, ha visszatalál valódi értékeinek forrásához, keresztény identitásához – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Budapesten. A keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencia megnyitóján a kormányfő kiemelte: Európa megmentéséhez nekünk azok adhatják a legnagyobb segítséget, akiknek most mi segítünk. Mi azt adjuk az üldözött keresztényeknek, amire nekik szükségük van, otthont, kórházat, iskolát, és azt kapjuk vissza, amire Európának a legnagyobb szüksége van: keresztény hitet, szeretetet, kitartást – fogalmazott. Kitért arra is: „Európa csendes”, „egy rejtélyes erő lezárja az európai politikusok száját és megbénítja karjaikat”. Európában a keresztényüldözés csak emberi jogi kérdés lehet, a keresztények külön nem nevezhetők meg, csak a többi hitéért üldözöttel együtt, így a keresztényüldözés beleolvad a vallási üldözöttek sokszínű családjába – közölte. Orbán kiemelte továbbá, hogy sok jó és igaz keresztény politikus dolgozik ma Európában, de a mai európai korszellemben, a mai média-erőviszonyok között, a folyamatos koalíciós egyeztetések súlya alatt nem tudnak, nem mernek, nem akarnak megszólalni. Ezzel szemben Magyarországon más a helyzet, itt politikai stabilitás, bevándorlásellenes közhangulat, a keresztény kultúra megvédését követelő többség van – tette hozzá. Orbán Viktor közölte, hogy a legnagyobb tévedés, amelyet egy európai ember a keresztényüldözésről hallva mondhat, hogy ez vele, az ő országában sosem történhet meg. Pedig a terror már eddig is többször lecsapott Európában, Európa nyugati országai sok katonát adtak az Iszlám Államnak, és az illegális migrációval ellenőrizetlenül jöttek a radikális iszlámot követő tömegek Európába – húzta alá. Hozzáfűzte, hogy a demográfiai előrejelzések szerint a nem távoli jövőben lesznek olyan európai országok, ahol a vallási, kulturális arányok gyorsan megváltoznak. Európát ettől csak az mentheti meg, ha visszatalál keresztény identitásához – hangoztatta a véleményét.

Magyarországon nem lesz egyetlen templomból sem bevásárlóközpont, sem mecset – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a nemzetközi konferencián. Semjén Zsolt kiemelte: igyekeznek mindent megtenni, amit a keresztény civilizáció érdekében meg tudnak tenni, és igyekeznek minden segítséget megadni a keleti keresztény testvéreknek, akik a legnehezebb üldöztetést szenvedik el. Ismertette: a magyar kormány kétféle módon próbálja ezt megtenni, az alkotmányban rögzítették, hogy minden állami szervnek kötelessége a keresztény civilizáció védelme. Beleírták továbbá az alaptörvénybe azt is, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, és hogy a magzati élet emberi élet és a fogantatástól védelem illeti meg. Kitért arra is, hogy az elmúlt 10 évben háromezer templomot újítottak fel, illetve építettek.

A magyar kormány visszautasítja azt a nemzetközi közösség részéről sokszor jelentkező megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a konferencián. Kiemelte: a jelenlegi nemzetközi politikai keretek között bátorságra van szükség ahhoz, hogy a keresztények sorsáról nyíltan beszéljenek, és azok is rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, akik a mostani tanácskozásra elfogadták a meghívást. Ez annak ellenére van így, hogy a tények „mellettünk állnak” – közölte a miniszter.

A kereszténység és az üldözött keresztények védelme számunkra „nem opcionális kérdés, hanem becsületbeli ügy és önmagunkról is szól” – szólalt fel a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára az eseményen. A konferencia „felhívás és sürgetés” a nemzetek közössége felé, hogy „sorakozzunk fel a keresztény szabadság zászlaja alatt és fordítsuk meg a történelem menetét” – szögezte le Azbej Tristan. Böjte Csaba ferences szerzetes, a Hungary Helps Program jószolgálati nagykövete köszöntőjében kiemelte: a kereszténység életében a kezdetektől jelen volt a szenvedés, a gond. Ugyanakkor jó látni, hogy azoknak a keresztény egyházaknak a vezetői, amelyeket régen elsodort egymás mellől a történelem, a „bajban egy asztalhoz tudnak ülni”, és ez reményt ad – tette hozzá. Hölvényi György EP-képviselő arról beszélt, hogy a kormányoknak együtt kell működniük az egyházakkal, mert csak velük együtt lehet lépéseket tenni a Közel-Keleten.

Joe Grogan, az Amerikai Egyesült Államok elnökének belpolitikai tanácsadója Donald Trump levelét olvasta fel, amelyben üdvözölte a konferencia résztvevőit. Az amerikai elnök – a levél szerint – méltatta a Hungary Helps erőfeszítéseit, és háláját fejezte ki a külügyi tárcának, hogy osztozik a vallásszabadság elmozdításáért tett amerikai kormányzati erőfeszítésekben. Samuel D. Brownback, az Amerikai Egyesült Államok vallásszabadságért felelős utazó nagykövete videóüzenetében elismerését fejezte ki a magyar kormány számára az elkötelezett munkáért, amelyet az üldözött keresztények támogatása érdekében fejt ki. Jan Fiegel, az Európai Unión kívüli vallásszabadságért felelős különleges megbízott leszögezte, hogy a lelkiismereti, szólás- és vallásszabadság civilizációs vívmányokat fenn kell tartani, meg kell őrizni.

MTI, RIPOST.HU

Amikor keresztény identitásról, keresztény Európáról esik szó, nem árt ismételten leszögezni, hogy nem vallási, hanem kulturális kérdésről van szó, a hellén-római-keresztény kultúra egységéről és az ebből fakadó identitásról. Azok, akik ma nem tartják magukat tételesen vallásosnak, de sajátjuknak tartják és így is élik meg a nagyjából 1000 éve kialakult Európai kultúrát, azok akár tudatosan, akárcsak megélt módon a keresztény Európa részei. (kpe)