
A magyar gazdasági stratégia négy pontját ismertette Orbán Viktor szombat délelőtt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén emellett lehetőségekről és kockázatokról beszélt Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke s felszólalt Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Nagy Márton gazdasági miniszter 2025-öt a gazdaságban a fordult évének nevezte a Puskás Aréna konferenciatermében zajló rendezvényen.
A négy pont
A magyar gazdasági stratégia négy pontját ismertette Orbán Viktor szombat délelőtt.
- Gazdasági semlegesség: mindenkivel, Kínával és Oroszországgal is jó kapcsolatot kell, hogy ápoljunk. „Nem szabad abba a helyzetbe kerülnünk, amibe az EU kormányozta magát: elszigetelt szereplője a gazdaságnak”. Szerinte Brüsszel elszigetelte magát Washingtontól, Kínától és a szankciókkal Oroszországtól is, de „Magyarország ennek nem része”.
- béke: „ nem bírunk ki még egyszer három olyan évet, ami 20 milliárd euró veszteséget okoz”
- adócsökkentés: „hosszabb távon bebetonozzuk a munkát, a családtámogatást és az adócsökkentést alapul vevő rendszert”
- Demján Sándor Program: ez segíthet a gazdasági lendületszerzéshez.
Nem változtatunk
Orbán Viktor a rendezvényen aláhúzta: a magyar gazdaság alapvető elemei nem fognak megváltozni.
„Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya” – fogalmazott a kormányfő.
A kormányfő felidézte legutóbbi ígéretét, a két- és háromgyerekes nők adómentességét, ami hosszú távon épül bele a rendszerbe. Nem lesz megváltoztatható hosszabb távon is – emelte ki Orbán Viktor.
Szerinte ez azt is jelenti, hogy az adórendszer alacsony adófizetéssel, családalapításra és munkára ösztönöz.
Marad a munkaalapú társadalom
A magyar gazdaságban idén 2024-hez képest 1730 milliárddal több pénzt pumpálnak elsősorban a kkv-kon keresztül a gazdaságba, ez majdnem 50 százalékos növekedés – többek között erről beszélt Orbán Viktor a gazdaság helyzetét értékelve.
A szocialista kormányokkal szemben a kabinet továbbra is úgy látja, hogy
„nem létező pénzek osztogatásával nem javítunk a szociális helyzeten”
– húzta alá a kormányfő, kijelentve, hogy továbbra is a munkaalapú társadalom párján áll a kormány.
A magyar munkaerő nem fogyott el, 300 ezer fő állítható munkába. A Széchenyi-kártyával több mint kétszer annyi kamattámogatást adnak a vállalkozásoknak, mint amennyibe a két- és háromgyerekes anyák adómentessége kerül – derült ki Orbán beszédéből – utóbbi összeget 150 milliárdra becsülte.
Nem lehet kiugrani
Orbán Viktor azt mondta: a Tax Foundation rangsorában Magyarországnak a hetedik legversenyképesebb adórendszere van a fejlett országok között. „Jogos, hogy miért nem az első, ezen kell dolgozni” – tette hozzá a miniszterelnök.
A kormányfő úgy fogalmazott, a közelmúltbeli bejelentésekből – különösen a gyermeket vállaló anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességéből – látni lehetett, hogy
a kormány olyan elemet emelt be az adórendszerbe, amely hosszabb távon determinálja azt.
Tehát ebből nem lehet ki-be ugrálni – jegyezte meg Orbán Viktor.
Magyarországnak olyan adórendszere lesz, amelynek egy hármas kombináció adja az alapját: annak munkára, illetve család- és gyermekvállalásra kell ösztönöznie, továbbá alacsony adófizetésekkel, adókedvezményekkel kell mindezt megvalósítania – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Nagy Elek: Ez kell a sikerhez
Jó irányba megyünk, de a hosszú távú sikerhez rövid távon is sikerek kellenek – többek között erről beszélt a konferencián Nagy Elek, aki kitért a mesterséges intelligencia kérdéskörére is.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kiemelte a tudásalapú gazdaságfejlesztés fontosságát.
A konferencián felszólaló Orbán Viktor miniszterelnök, s itt került sor Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének „debütálására” is.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter
a 2025-ös évet a fordulat, a gazdasági áttörés évének nevezte
– elmondta: az év úgy kezdődött, hogy az amerikai elnökválasztást követően elkezdtük kapkodni a fejünket, hiszen olyan lépések jöttek, amelyek után mindenki kapkodja a fejét: „Megkezdődött a globális gazdaságpolitika átsúlyozása. ” Szerinte az államok „fejlesztő államokká” váltak. Kína után, az USA és Németország is hozott egy ilyen döntést.
Mindezt az Egyesült Államok váltotta ki azzal, hogy ezermilliárdos tech-beruházást jelentett be.
„Már pénzügyminiszter is vagyok”
Míg Amerikában „elindult a védővámok kivetése”, ami a gyárak visszatelepítését, „újralokálását” eredményezheti, Németország viszont igen azzal, hogy Friedrich Merz jövendő kancellárként az adósságfék feloldását jelentette be, ezen túl a védelmi kiadás növelését, ami a GDP 2 százalékát érinti – mindezt a világ harmadik legnagyobb gazdaságában.
Németország Nagy Márton szerint belépett a „gazdasági világháborúba”.
Kifejtette: szerinte is le kell számolni a fiskális konzevativizmussal, s erre jópélda Berlin, míg hozzátette: „azt nem értem, mit csinál Brüsszel”.
A Széchenyi-kártyaprogram segíthet ezen – a programhoz évente 320 milliárd forintot ad a kormány, „azért, hogy kedvezményes hitelek rendelkezésre álljanak. Erre oda kell figyelni, már pénzügyminiszter is vagyok” – fogalmazott Nagy Márton, némi derültséget okozva a teremben.
Varga Mihály: Fegyelmezett, türelmes monetáris politikára van szükség
Az MNB újonnan kinevezett elnöke, Varga Mihály beszédében megjegyzete az Alpár Ignác tervezte a Pénzügyminisztérium József Nádor téri épületéből, ahol eddig pénzügyminiszter volt, került át a szintén Alpár Ignác által tervezett jegybanki épületbe.
„Gyorsan megnéztem, mit tervezett még, volt benne fürdőház és síremlék is” – folytatta Varga Mihály a közönség derültségére.
A globális gazdasági-pénzügyi helyzetet elemezve rámutatott:
minden nagy térség a nehézségeivel küzd, talán az Egyesült Államokat leszámítva.
Az európai térség az elmúlt hat évtized legkisebb növekedését produkálja, talán a hadiipar adhat valamilyen lendületet, de más növekedési potenciál nem látszik, értékelt. Az euróövezetben is gyorsul az infláció. Ennek a világpiacon a háttere a nyersanyagárak növekedése, azon belül az élelmiszerárak 2024 márciusa óta tartó növekedése húzódik meg.
A jelenlegi gazdasági körülmények között a jegybanknak az árstabilitás elérésére és fenntartására kell koncentrálnia – idézte a távirati iroda Varga Mihályt, aki kifejtette: az MNB az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a makrogazdasági célok eléréséhez. A jegybank elkötelezett az inflációs cél fenntartása és elérése mellett – emelte ki Varga Mihály.
Az elmúlt időszakban főként a külső makrogazdasági bizonytalanságok erősödtek, ezért fegyelmezett, türelmes monetáris politikára van szükség. Az MNB fokozott figyelemmel követi a külső és belső folyamatokat, illetve a kilátásokat övező kockázatokat – közölte a jegybank elnöke.
Forrás: hirado.hu