Orbán: A kormánnyal harcolni akaró polgármester alkalmatlan

Fotó Kovács Tamás, MTI

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában méltatja Trócsányi Lászlót, bár szerinte még lesznek forró pillanatok a meghallgatásán. Kiállt az EU további bővítése mellett és kicsit kampányolt Tarlós István főpolgármesterért.

Önkormányzati választás 2019

Politikailag kulcsfontosságú, a mindennapjaink szempontjából talán a parlamenti választásnál is fontosabb – október 13-án polgármestereket, helyi képviselőket választ Magyarország. Kövesse a hvg.hu-val a kampány eseményeit, idézzen fel régi ígéreteket és vesse össze az újakkal, figyelje velünk a legizgalmasabb csatákat – beleértve Budapest ellenzéki ostromát és a hatalom védekezését.

Friss cikkek a témában

Hosszú szünet után ismét interjút adott a Kossuth Rádió reggeli műsorának Orbán Viktor miniszterelnök, a szokásos alákérdezések közepette. Az első téma Trócsányi László bővítési biztosi posztja volt (Orbán gyorsan helyesbítette a riportert, hogy még csak jelölt, és elsütötte azt a mondást, hogy előbb el kell ejteni a medvét, csak aztán lehet tárgyalni a szűccsel), azt a kérdést megúszta, amely ezt az ő személyes sikereként állította volna be – a hírek szerint ugyanis Orbán pont ezt kérte Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől -, de így is sikerült belecsempészni az egyik kérdésbe, hogy ez vajon a magyar diplomáciának vagy a V4-ek erősödésének köszönhető-e.

Orbán hosszan méltatta Trócsányit, akit természetesen kiváló jelöltnek gondol, de arra számít, az Európai Parlamenti szavazás előtt lesznek még forró pillanatok, a magyar ellenzék is „lövi” őt.

Trócsányi jelöltsége „közbülső siker”, szerinte csak azzal támadható, hogy „rossz helyről jön”, vagyis magyar. A magyar siker vagy V4-es kérdésre kifejtheti, hogy a visegrádi országok nagyon fontos pozíciókat és portfoliókat kaptak – két alelnökit, a lengyeleké a mezőgazdaság, a magyaroké a bővítés -, az IMF élére is egy „bulgár hölgy” kerülhet, ez azt mutatja, hogy

folyamatos fölértékelődésben vannak a V4-ek, ez a magyar érdekérvényesítés előtt is szélesebbre tárja az ajtót.

Ha már Trócsányié lesz a bővítés, adódik a kérdés, vajon a következő öt évben lesz-e haladás Nyugat-Balkán ügyében. Orbán szerint a nyugatiak szegények belefáradtak a bővítésbe,

így ezzel nagy fába vágjuk a fejszénket, de kiállt a további bővítés mellett. Azzal érvelt, ha „nem lettek volna fehér foltok” Görögország és Magyarország között, a migránsok nem tudtak volna eljönni idáig. A további bővítésről megpróbálja majd meggyőzni az EU-t – gyorsan hozzátette, ez Trócsányi dolga, de lesz miniszterelnöki találkozó is.

Nagy Katalin felhozza, mennyien kifogásolják, hogy lesz egy európai életformáért felelős biztos is, mire Orbán kifejti, mennyire szomorú, hogy ez a liberálisoknál kiverte a biztosítékot, holott szerinte az életforma védelme minden politikusnak az elsőszámú feladata.

Orbán úgy tartja, a politikusok dolga a külső kényszerek hatásának csökkentése, és az emberek által szabadon választott életforma megvédése. Szerinte a vita arról szól, hogy migráció az egy tündérmese-e vagy inkább veszély. Szerinte – és szerinte az uniós többség szerint is – veszély, ezért helyes a védekezés ellene. Megjegyezte, ha magyar vezetné a bizottságot, ezt a keresztény kultúra védelméért felelős biztosnak hívnák, de most az életforma kifejezés is kiverte a biztosítékot. „Ez mutatja, hogy nagy a baj.”

Nagy rákérdez a Juncker interjúra is, idézve, hogy az Európai Bizottság eddigi elnöke Orbánt nem tartja európai politikusnak, mert neki csak Magyarország a fontos. Orbán erre hosszas fejtegetésbe kezd arról, nehéz elképzelni a világot egy luxemburgi fejével, a magyarok sok mindenre lehetnek büszkék, magyarnak lenni fantasztikus.

Ha nem lennék magyar, európai sem tudnék lenni – érvel Orbán.

Nagy rákérdez arra, hogy Salvini bukása és az osztrák helyzet után hogyan változik a szövetségi politika, mire Orbán azt mondta, a stratégia fontos eleme volt, hogy olyan országokkal kössön szövetséget, amelyek migrációs kérdésben ugyanazon az állásponton vannak, mint a magyarok. Ilyen potenciális partner volt Ausztria, amelyet „homályos körülmények között kilőttek és semlegesítettek” (finoman utalt a Strache-botrányra), de abban bízik, a választás a korábbi néppárti-szabadságpárti koalíció alakul meg ismét, akkor megint szoros lehet a kapcsolat.

Olaszország a kulcs, mert annak kell megvédenie Európát a tengeren. Salvini hiányát máris látja – akit a „barátunknak”, bátor embernek, komoly férfinek nevezett azért, mert a tengeren is védte Európát -, Olaszországban zűrzavar alakult ki.

Már befogadják a migránsokat, és a szétosztásukat követelik. Visszatértek a régi, veszedelmes politikájukhoz, előállt a régi vircsaft – mondja Orbán. Nem túl bizakodó: „kicsi a remény, hogy migránsellenes lesz a kormány, de Salvini még él.”

Régen volt Orbán a rádióban, így csak most hozhatja fel Nagy, hogy Merkel milyen szépet mondott arról, hogy a magyarok jól költik el az EU-s pénzt, ezzel szemben az ellenzék lopással vádolja a kormányt.

Orbán könnyedén feloldja az ellentmondást: egy olyan országban, ahol egyre többen dolgoznak, nő a gazdaság, nem meghatározó probléma a korrupció.

Tudna mondani ellenpéldát Magyarország történetéből is, de inkább nem teszi. A német vélemény fontos, de nem a magyar vita szempontjából, hanem mert ez egy üzenet a befeketetők felé. Orbán hosszan beszél a német befektetésekről, azt mondja, a tehetséges magyarok a német gyárakban megtanulhathák a vezető technológiákat, ami jó. Most jobban állnak a német kapcsolatok, mint korábban, a vita politikai típusú szokott lenni, elsősorban a migráció miatt.

Jön egy újabb alákérdezés arról, ha nem menne ilyen jól a gazdaság, a családpolitikát sem tudná megvalósítani a kormány, mire Orbán kifejti, fájdalmas számára, hogy a fiatalok több gyereket szeretnének, mint amennyit aztán valóban vállalnak. Ez azt mutatja, hogy nem elfordulnak a családi életformától

(erről hosszan értekeztek a demográciai csúcson), hanem olyan akadályba ütköznek, ami miatt nem tudnak annyi gyereket vállalni, mint szeretnének. Orbán azt állítja, nem akar a családok életébe beavatkozni – ez amúgy is kényes terület -, de lát egy akadályt, a kormány feladata pedig ennek elhárítása.

Ez a családpolitika, amit a kormány megvalósít. Orbán bejelenti, hogy jön majd egy második és harmadik családvédelmi akcióterv is, de a részletek még formálódnak, különben is, az elsővel is van teendő.

Egy perc jut az október 13-i önkormányzati választásra – addig gyaníthatóan még úgyis megy, így lesz idő hosszabban is elbeszélgetni róla -, Nagy az esélyekről kérdezi a miniszterelnököt. Orbán is feltesz egy kérdést: mire is való a választás. Szerinte most alkalmas vezetőket kell találni, „hogy a települések életét jól tudjuk irányítani.”

Az alkalmatlanság bizonyítéka, ha valaki azért akar polgármester lenni, hogy a kormánnyal harcoljon, márpedig az ellenzék a fővárosban épp ezt hirdette meg. Ezért tehát alkalmatlan. Orbán szerint egy polgármesternek nem összevesznie kell, hanem szövetségeseket gyűjteni, együttműködni a kormánnyal. Tarlós István épp ilyen, ő a budapestiek érdekeit képviseli. Azt mondta, ilyen embereket akar látni a települések élén.

Forrás: hvg.hu