Önvédelem vagy sem? Mit tehetünk otthonunk védelmében?

Fotó Szamoldki.hu

Mindig van egy újabb eset, amikor illetéktelen behatoló vagy azok csoportja megsérti a magántulajdont, sőt néha maga a tulajdonos épsége, élete is veszélybe kerül. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, meddig mehet el az önvédelem?

Amerikai filmekből megszokhattuk, hogy ha valaki átmászik a gazdag és meglehetősen ideges ember kilométer hosszú, kovácsoltvas kerítése tetején, akkor a megtámadott kiveszi a sörétes puskát az ajtó mögül és gondolkodás nélkül lő. Persze a film és Amerika más világ, de sajnos a betörés nálunk is a mindennapi valóság része, ezért fontos az önvédelem, de annak szigorú szabályai vannak. Tisztában kell mindenkinek lennie azzal, hogy megtámadottként mit tehet és mit nem?

A Büntető törvénykönyv 15. §-a foglalkozik ezzel a témakörrel, és eleve úgy kezdődik, hogy jogos védelem, vagyis nem önvédelemként jelenik meg a szó. Ettől ez még nem kevesebb, sőt, inkább több, ugyanis amikor a támadókkal, behatolókkal szemben lépünk fel, nem csak magunkat védjük, hanem másokat is, idegeneket, szeretteinket, a közérdeket és nem utolsó sorban vagyontárgyainkat, otthonunkat is.

Persze veszélyhelyzetben nem könnyű a törvény betűjét elemezni, de fontos tudni, hogy csak akkor jogos az önvédelem, ha támadás történik. Az elhárítását természetesen nem bünteti a törvény, de csak akkor, ha akkor és ott, közvetlenül történik. A jogos védelmi helyzet a közvetlen fenyegetés hatására formálódik ki és addig tart, ameddig fennáll, amig támadva, vagy közvetlenül fenyegetve vagyunk. A támadás, illetve a fenyegetettség mértéke is mérvadó, ugyanis a jogos védelem esetében fontos szempont az arányosság elve, ami azt jelenti, hogy a jogtalan támadás esetén alkalmazott védekezés mértékének egyenes arányban kell lennie magával a támadással. Ez a szabály olyan fontos, hogy később a bíróság majd azt is vizsgálja, hogy volt-e esetleg más mód, amivel a támadás elhárítható lett volna. Persze ezek csak a nehezebben megítélhető helyzetekben van így, hiszen vannak olyan egyértelmű és súlyos helyzetek, amikor az arányosság elve szóba sem kerül a per során. Ha a lakásba éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás történik, akkor nem kell arányokat számolni.

Forrás: feol.hu. Palocsai Jenő