Botrányba fulladt a Parlament hétfői ülése az önkéntesen vállalható munkaidő-keret emeléséről szóló javaslat tárgyalásakor.
Szomorú déjá vu (kiejtve: dezsa vű = már láttam) érzése volt mindazoknak, akik a hétfői napon jelen voltunk az Országgyűlésben. Elszenvedői voltunk az ellenzéki botránynak. Emlékezetes, hogy 1904. december 13-án a megvadult, és a józan eszét vesztő ellenzék szétverte a parlamenti berendezést, megtámadta a parlamenti őrséget, azért, hogy megakadályozza a hadsereg megerősítését. Egész Európa fegyverkezett, készült a következő háborúra. A magyar ellenzék mindent elkövetett, hogy megakadályozza azt, hogy a várható kihívásoknak megtudjunk felelni. Nem hazaárulók voltak, csak szűk látókörű, ostoba pártkatonák. (KPE)
Botrányba fulladt a Parlament hétfői plenáris ülése, miután az ellenzék obstrukcióval próbálta megakadályozni a „rabszolgatörvény” elfogadását. Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén az ellenzéki frakciók parlamenti obstrukcióval próbálták megakadályozni a munkaidőkeret emeléséről szóló kormánypárti törvényjavaslat elfogadását. Az MSZP, a Párbeszéd és a DK hétfő délelőtt 2925 napirend-módosító javaslatot nyújtott be a tervezethez, ám a Fidesz kora délután összehívta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságát, ahol a kormánypárti többség szavazataival Kövér László házelnök kérésére a parlamenti ülés kezdete előtt eseti állásfoglalást fogadtak el. A bizottság megállapította: az ellenzéki módosítási javaslatai sem önmagukban, sem együttesen nem alkalmasak arra, hogy támogatásuk esetén meghatározzák az ülés napirendjén szereplő napirendi pontok tárgyalási sorrendjét, és a grémium úgy határozott, hogy az Országgyűlés egyetlen döntéssel határoz a 2925 napirend-módosító javaslatról. A Parlament üléstermében Kövér László házelnök az Igazságügyi Bizottság állásfoglalására hivatkozva a közel 3000 ellenzéki módosítóról egyetlen gépi szavazást rendelt el, és az Országgyűlés 23 igen és 116 nem szavazattal leszavazta a módosító csomagot. Az ellenzéki képviselők sípolással és hangos bekiabálásokkal tiltakoztak, majd kivonultak az ülésteremből. Kövér László súlyos rendzavarás miatt kizárta az ülésnapról Varga László szocialista képviselőt, és jelezte, hogy Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), Szabó Sándor (MSZP), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Tóth Bertalan (MSZP) és Varju László (DK) esetében is szankciókat fog javasolni a Ház méltóságát és rendjét zavaró magatartásuk miatt. A kivonulást követő közös ellenzéki sajtótájékoztatón Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője azt hangoztatta: az Igazságügyi Bizottság alaptörvény- és házszabályellenes döntést hozott, amikor úgy határozott, hogy egyben kell szavazni az ellenzéki módosító indítványokról. Példátlan esemény történt, amikor a Fidesz arra vetemedett, hogy megfosztja az ellenzéket az obstrukció több száz éves jogától – közölte Tóth Bertalan, hangsúlyozva: továbbra is kiállnak a szakszervezetek mellett és tiltakoznak a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat ellen. Lukács László, a Jobbik frakcióigazgatója azt mondta: „az emberek jövőjét meghatározó egyik legfontosabb témáról van szó”, ezért az ellenzéknek egységesen kell fellépnie az ügyben. A tájékoztatón Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke kiemelte: a túlóra-ügy egy táborba sodorta az ellenzéket. A baloldali ellenzéki pártok obstrukciója szembe megy az Országgyűlés működésének alapelveivel – nyilatkozta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az MTI-nek. Kifejtette: az Országgyűlésre vonatkozó alapelvek és az Alkotmánybíróság határozata is világosan rögzíti, hogy a parlament hatékony, demokratikus működéséhez a képviselői jogok visszaélésszerű használata nem megengedett. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ATV Egyenes Beszéd hétfői műsorában arról beszélt: a magyar munkaerőpiacon kapacitásszűke van, ezért emelné a kormány 400 órára az egy évben kiszabható túlórát. Magyarországon, történelmi csúcson van a foglalkoztatottság, 4,5 millió munkavállaló dolgozik, ezért ki kell elégíteni a munkaerőigényt – húzta alá a tárcavezető. Szó sincs arról, hogy a jövőben a Kormány hagyná kiszolgáltatni a munkavállalókat – jelentette ki a Hír TV Magyarország élőben hétfői műsorában Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti képviselője. Hozzátette: az új szabályozás a teljes munkaerőpiac 10-15 százalékát érinti érdemben, ezért még általános érvényűnek sem tekinthető. Nagyon kevesen érzékelhetik a gyakorlatban a munka törvénykönyvének tervezett módosítását. A lap szerint évente 31,2 túlóra jut egy magyar munkavállalóra, ami az Európai Unió országai közül a negyedik legkevesebb pluszmunkát jelenti. Eközben a Zoom.hu-nak érdekvédelmi vezetők azt nyilatkozták: a hétfő délutáni győri és pécsi tiltakozó akció után Szolnokon kedd délelőtt terveznek félpályás útlezárást. A szakszervezeti szövetség sztrájkra, gyárkapuk, ipari parkok lezárására is hajlandó – tudósít a Népszava. Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke a napilapnak kijelentette: ha elfogadja az Országgyűlés a törvényt, akkor készek sztrájkolni is ellene. Hozzátette: a szakszervezeti tagokat arra bíztatják, keressék fel a helyi, a fideszes képviselőiket, és kérdezzék őket a törvény hasznosságáról. Benke Norbert, a Vasas Szakszervezeti Szövetség régiós vezetője, a pécsi tüntetés egyik szervezője a Népszavának kijelentette: „ha kell, a fél országot fellázítjuk!”. (Forrás: Magyar Idők – 2018. december 11. szám első és 13-ik oldala)
