Júliusban a gyümölcsmolyok második nemzedéke rajzik. E nemzedék kártétele sokkal súlyosabb lehet, mert egyedszámuk nagyobb, viszont a gyümölcs mennyisége a júniusi természetes gyümölcshullás után sokkal kisebb. A permetezés kihagyása a gyümölcsmolyok második nemzedéke ellen ezért akár száz százalékos termésveszteséget is okozhat. A hónap második felében előforduló erős reggeli harmatképződés a lisztharmat terjedésének kedvez.
A kép forrása: axial.hu
Az almamoly második nemzedéke ellen az őszi és téli alma- és körtefajtákat kezeljük. A permetezés időpontját a növényvédelmi előrejelzések szerint végezzük, de figyelembe vesszük a készítmények hatásmechanizmusát is. A kitinképződést gátló szereket tojásrakáskor, a többi készítményt pedig a lárvakelés csúcspontján alkalmazzuk.
A szilvamoly második nemzedéke is képes júliusban kárt okozni, mert az almamolyhoz hasonlóan a férges gyümölcs itt is gyakran rothadással végződik. E nemzedék rajzása az időjárás alakulása szerint már július első hetében bekövetkezhet. A kártevő ellen engedélyezett készítményeket a lárvakelés csúcspontján alkalmazzuk a fertőzöttség függvényében.
A későn érő őszibarackfajtákat a keleti gyümölcsmoly második nemzedéke ellen permetezzük, vigyázva a készítmények előírt várakozási idejének betartására. Tovább folytatjuk az augusztusban és szeptemberben érő fajták kezelését a levéllyukacsosodás és gyümölcsvarasodás ellen.
A szőlő kezelését az időjárás alakulása határozza meg a gombabetegségek ellen. A száraz és meleg időjárás a lisztharmatnak, a csapadékos viszont a peronoszpórának és a szürkepenésznek kedvez. A szőlő szürkepenészes rothadása ellen először fürtzáródáskor, másodszor pedig a bogyópuhulás kezdetén permetezünk.
A szamóca esetében általában csak a gyümölcsszedés után jelentkezik a leveleken a miko-szferellás és diplo-karponos levélfoltosság. Ezért a permetezéseket is ebben az időszakban végezzük. A tíznapos időközökben végezhető permetezésekre jelenleg csak a réz-tartalmú szerek állnak rendelkezésre. használható.
A szabadföldi uborka kezelését csapadékos időben tovább folytatjuk uborkaperonoszpóra ellen.
Az üvegházi uborkát viszont a lisztharmat és a kártevők, nevezetesen a takácsatkák és a liszteskék veszélyeztetik. Ellenük csak az első tünetek észlelése után érdemes harcolni.
A zellert a szeptóriás levélfoltosság veszélyezteti, különösen csapadékos időben. A fertőzési veszélyt fokozza az árnyékolt és gyakran öntözött sűrű növényállomány is. A permetezéseket tíznapos időközökben végezzük.
A sárgarépán, petrezselymen és számos dísznövényen a reggeli harmatképződés hatására a lisztharmat fordulhat elő. Az első kezelést rögtön a tünetek észlelése után végezzük, és tíznaponként többször megismételjük.
A rózsát júliusban a gombabetegségek ellen kell védeni. Esős időben a rózsarozsda és a diplo-karponos feketefoltosság, száraz és meleg időjárásban a lisztharmat veszélyezteti.
A krizantém csapadékos időjárásban szeptóriás levélfoltosság áldozata lehet. (Forrás: Matlák György/Jógazda)
A növényorvos az adott kistérség, illetve termőtáj pontos és naprakész növényvédelmi kockázatait ismeri. Tehát minden termelő számára ajánlott a területileg illetékes növényorvosi szolgálat igénybevétele. A növényorvosi konzultáció során alakítható ki a konkrét védekezés módja, az alkalmazott kémiai szerek és azok adagolása. A növényorvosi munka speciális tudást, helyi ismereteket és nagy tapasztalatot feltételez, ezért a növényorvos munkája nem nélkülözhető. Súlyos felelősség a kémiai szerek munka- és élelmiszer-egészségügyi szabályok szerinti alkalmazása, a várakozási idők és a munkavédelmi előírások pontos betartása. (KPE)
