Egy kis könnyítés a nyár közepén: ez a megállapítás igaz az időjárásunkra is, hiszen az előrejelzés átmenetileg hűvösebb napokat ígér, amire már sokan vártunk. Más oldalról egy kis könnyítés ez a növényvédelemben is, mert most talán sikerül behozni az elmaradásokat.
A közelmúltban hol az eső, hol a kánikulai forróság akadályozta a permetezéseket. A július nagy meleggel köszöntött be, tovább folytatódott a kánikula. A száraz és meleg időjárás hatására az ázsiai márványos poloska, a lucernapoloska, a mezei poloska, valamint a pattanóbogarak fokozatos létszámnövekedése figyelhető meg a fénycsapda fogási eredményei alapján.
Az elmúlt vasárnap délután hozott felfrissülést és esőket, s úgy tűnik, hogy ez legalább egy hétre szóló fordulatot időjárásunkban. Bármennyit is esett májusban, majd júniusban az eső ismét kellett. A nyárias zápor, zivatar jellegéből adódóan a mennyiség 20-30 millimétertől a 40-60 milliméterig változott. A talaj felső 50 cm-es rétege ismét utánpótlást kapott vízből, s ez sokat segít a kapásoknak.
Ahol a napsütés maradt az időjárás meghatározó eleme, ott a növényvédelemi helyzet kissé „megnyugodott”, csökkentek a levélfertőzések. Ahol viszont csapadékot hozott a hétvége, ott ismét nedvesség borította a növényzetet, emelkedett a levegő relatív páratartalma, s mindez a kórokozóknak, különösen a sok kárt okozni képes nyálkagombáknak kedvezett.
Június utolsó hetében elindultak a kombájnok, s mostanra szépen haladt az aratás. Az időjárás segítette ezt a nagy munkát, s az előrejelzés, igaz, kissé hűvösebb napokat ígér, de csapadékot nem, így továbbra is lehet dolgozni a földeken. Mostanra az Alföldön jellemzően az őszi árpa és az őszi káposztarepce betakarítását befejezték, s az őszi búza-táblák mellett vágják a tavaszi vetésű kalászosokat is. Az aratással szinte egy időben megkezdték a tarlók elmunkálását is, sok helyen látni hatalmas szalmabálákat és az első tárcsázás nyomait. Kell is ez, mert a talaj elegendő vízkészlettel rendelkezik ahhoz, hogy a parlagfű – sok más gyomfajjal együtt – kikeljen és gyorsan erősödjön. A már learatott repceállományok tarlóin érdemes szemlét tartani, betegségek, kártevők szempontjából. Az idei évben a fómás betegség, a szklerotínia, az alternáriás foltosság s becőn és a száron jellemző. A szár-ormányosok és a gyökereket kihúzva a tavaszi kis káposztalégy kártételét figyelhetők meg.
A betakarítás táján szokta a növényvédelmi hatóság az őszi búza-tételek fuzárium fertőzöttségét ellenőrízni. Az előzetes vizsgálatok 5-20% közötti fertőzöttséget jeleznek, ami magasabb a szokásosnál.
A rágcsálók népességének nem kedvezett a májusi és júniusi csapadékos időszak. A hörcsögpopuláció csökkenő tendenciát mutat. A mezei pocok népessége is csökken eddigi élőhelyén, de ez kissé csalóka, mert elsődlegesen a család széttelepedése okozza ezt.
A napraforgótáblák egyöntetűek, szépen mutatnak, általánosan virágzásban vannak. A szklerotíniás rothadás a szártőn szórványosan előfordul. Az alternáriás levélfoltosság tünetei az alsó leveleken mutatkoznak, szinte valamennyi napraforgótáblában. A betegség lassan terjed a felsőbb levélemeletek irányában.
A molyhos mezei poloska növekvő egyedszámban található meg az állományokban, de legfeljebb gyenge mértékű károsítás jellemző. 2-3 szúrásnyom látható a növények ~10-15%-án.
Szépen fejlődtek a kukorica-állományok is az elmúlt időszakban. A táblák többsége a címerhányás állapotában található, de a fejlettebb állományokban megkezdődött a virágzás. Az amerikai kukoricabogár-imágókat egyre nagyobb egyedszámban fogja a feromon csapda.
A kukoricamoly-rajzás intenzitása visszaesett, a szár-fertőzöttség mértéke a kukoricaállományokban többnyire közepes, helyenként erős szinten mozog. A magasabb fertőzöttség az Alföldre jellemző.
A gyapottok bagolylepke lárvakárosítását még nem észleltük a kukoricaállományokban. A takácsatka egyedszáma növekvő tendenciát mutat, alsó és felső leveleken egyaránt, meleg, száraz időjárásban a népesség létszáma fokozódik.
A cukorrépa a gyökérfejlődés szakaszában jár. A reggeli harmatképződés hatására a cerkospórás levél-fertőzöttség kismértékben erősödött. Gócokban erős fertőzések alakultak ki, de ez kevés helyre jellemző. Az esetek többségében elmondható, hogy a fertőzés mértéke alacsony, illetve közepes szinten mozog.
Már szedik a korai burgonyát, míg máshol a gumók növekedése tart, illetve a biológiai értelemben vett termés érése kezdődött meg. A burgonyabogár veszélyes mértékű felszaporodása és kártétele góc-szerűen látható egyes állományokban. Házi kertekben az elmaradt kezelések miatt alakult ki erős lombkártétel. A július eleji száraz, meleg időjárásban a burgonyavész terjedése leállt. A felhalmozódott fertőző tömeg viszont újabb esők, esetleg öntözés hatására újabb fertőzéseket indít el.
Az őszi ültetésű fokhagymát betakarították. A júniusi esőzések több táblában a fejek rothadását okozták, ami megközelítőleg 20% körüli terméskiesést eredményezett.
A vöröshagyma is a betakarításhoz közelít. A dohány tripsz kártétele eltérő mértékben mutatkozik az állományokban. A hagymaperonoszpóra fertőzése a védekezések ellenére több helyen járványos szintet ért el, több táblában 80-100%-os tőfertőzöttség észlelhető.
A gyökérzöldségek állományában a sárgarépa-légy rajzása tömeges és folyamatos, gyökérnyakon a légy-nyüvek kártétele tapasztalható. A sárgarépa-lisztharmat tünetei megjelentek az alsó leveleken.
A fűszerpaprika-állományokban a baktériumos levélfoltosság tünetei megfigyelhetők.
A nyári almák érése megkezdődött, a téli almák elérték a végleges gyümölcsméret 70-75%-át. Az almalisztharmat további fellépésének kedvezett az elmúlt hét párás, meleg időjárása. A keleti országrész ültetvényeinek többségében a hajtások 10-20% közötti hányada fertőzött, csak kevés helyen éri el a 30-40%-ot. A Dunántúlon még ennél is jobb a helyzet.
Az almafa varasodás terjedését az elmúlt hetek csapadékban szegényebb, meleg időjárása lelassította. Ennek ellenére a fertőzöttség kismértékben növekedett a fiatal leveleken, a csapadékos napokon újabb fertőzési ciklus indult el. A lehűléssel hosszabbodott (10-12 napra) az inkubációs idő, az aktuális hőmérséklet és levélnedvesség figyelembevételével a betegség enyhe fertőzésveszély mellett fordul elő.
A poloskaszagú almadarázs tünetei figyelhetők meg az érő gyümölcsökön. A vértetű szaporodása helyenként felerősödött.
Érik az őszibarack és a kajszi. Az esőzések hatására az érő gyümölcs felrepedése és moniliás termésrothadása gyümölcsösökben és házi kertekben egyaránt megfigyelhető. A levél-tetvek elsősorban házi kertekben okoztak súlyosabb fertőzéseket az őszibarackon, ahol a védekezés elmaradt. Az ültetvényekben a kártétel mértéke lényegesen kisebb. Házi kertekben őszibarackon súlyos levélhullást okozott a sztigminás levéllyukacsosodás, ültetvényekben a kezelések hatására kisebb a kár. A gyümölcsmolyok, ezen belül különösen a keleti gyümölcsmoly, a szilvamoly, a barackmoly, az almamoly és lombosfafehérmoly) rajzása erősödő. A szüret utáni lombfertőtlenítés sokat segíthet.
A szőlőtőkéken már borsó nagyságú bogyókat találunk, s a fürtök lefelé fordulnak. A védett ültetvényekben a lisztharmat fellépése elvétve észlelhető a fürtökön. Sajnos kiskertekben akár közepes fertőzöttséget is elért a betegség.
A július eleji száraz, meleg időjárás hatására a szőlőperonoszpóra betegség terjedése visszaszorult, a levélfertőzések gyenge és közepes szinten mozognak a keleti országrészen. Ezzel szemben a Dunántúlon a betegség tünetei szinte minden ültetvényben megtalálhatók, tovább fokozódó fertőzöttséggel. A levéltünetek erősödtek, gyenge-közepes mértékűek. (Forrás: agroinform.hu)
