1 Mózes 1:26-28
26 És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
27 Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket.
28 És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
A tavasz beköszöntével sokat hallhattunk a megváltozott éghajlatról, húsvétig a csapadékhiány miatt a rossz terméskilátásokról, majd több helyen a sajtóban aggódtak a fogyó fecskeállomány miatt, de aztán ahogy telt az idő az előzőekkel ellentétes hangok, sőt szomorú események is bekövetkeztek. A következőkben irodalmi hivatkozások nélkül, emlékezetemre hagyatkozva írom le gondolataimat néhány témával kapcsolatban.
Sok szó esett a klímaváltozásról, amit vannak akik lekicsinylően elutasítanak, mások pedig felnagyítva a világvégét jósolják. A napokban volt tele a média azzal a hírrel, hogy az idén július 29-ig elfogyasztottuk a Föld tartalékait és a WWF közleménye szerint 1,75 Földre lenne szükségünk különben beköszönt a csőd. Valóban szélsőséges időjárások alakultak ki és a melegrekordok északibb országokban is megjelentek. Dr. Gyuricza Csaba egy Gyomaendrődön rendezett fórumon, előadásában elmondta, hogy napjaink magyarországi éghajlata a 60-as évek bulgáriai éghajlatához hasonló és ehhez a gazdáknak alkalmazkodni kell, amit csak az öntözésfejlesztéssel nem lehet megoldani. Változtatni kell a talajművelésen, új fajták kellenek, de új fajok termesztése is indokolttá válik. Többet kell tehát foglalkoznunk a környezetünkkel, védeni, óvni kell, de jobban kell, hogy tudatosuljonak az összefüggések.
Húsvétig nagy csapadékhiányt tapasztalhattunk, sőt a rövid ideig tartó téli fagyok a repcevetések nagy részét kipusztították, mégis az ánprilis vége után lehullott csapadék 5 t/ha feletti búzaterméseket produkáltak, és ahol jég nem pusztított bíztató a kukoricák és napraforgók terméskilátása is.
Tavasz óta sok szó esik a fecskékről! Alig van nap, hogy a sajtóban ne lenne hír. Jó lenne, ha sok ember végiggondolná, milyen fecskék fészkelnek Magyarországon és az iskolában is több szó esne róluk. A töltések falaiban költ a parti fecske, míg az ember leginkább a molnárfecskével és a füstifecskével találkozik. Sokunknak szép emléke a tanyai istállókban költő füsti fecske ugyanakkor a molnárfecske urbanizálódott leginkább, sok erkély szegletében fészket épít. Állítólag 2 millióval kevesebb a fecskelétszám, ami 2 ezer tonna rovar megmaradását eredményezi. A fogyás oka nemcsak az oktalan emberi tevékenység, a fészkek leverése, sőt olyan is történt mikor a kis fecskékkel együtt verték le, mert hiszen a redőnyt fel kellett szerelni. Hasznos lenne az ilyen emberi tevékenységeket az évszaknak megfelelően időzíteni. Gondolok itt a nyári fakivágásokra is, mikor még a kirepülés előtt vágják ki a fákat, mert kerékpárút épül.
index.huAzután, ha már a fecskékről volt szó, beszéljünk a fecsketáplálékokról is. Egy fecske egy évben nagyjából 1kg rovart fogyaszt el. Ezek többnyire legyek és szúnyogok és más apróbbak.
A nyár eddigi szakaszán a „szúnyogírtást” reklamálták az emberek nem gondolva arra, hogy ha kiirtunk egy fajt akkor a táplálékláncban hiány lép fel és még inkább fogynak majd a kedves madaraink. A légi és a földi szúnyoggyérítést követően másnap már a légyre panaszkodott valaki az interneten. A szúnyogokról is sok téves információ jelenik meg, vagy az emberek egy része csak a negatívumokat hallja meg. A csípőszúnyogok Földön lévő faja több ezer és ebből Magyarországon is többmint száz faj él. Szívó-szúró szájszervük van és a vérre a tojásrakáshoz van szükségük. Kórokozókat is terjeszthetnek, hangzott el több hírműsorban, majd aki egy-két dolognak utánanézett rálelhetett arra az információra is, hogy csak akkor terjesztenek kórokozókat, ha a kórokozó jelen van. Tovább gondolva a szúnyoggyérítést! A változó klímával egyre szélsőségesebb időjárásunk alakul, lassan két évszak lesz Magyarországon, gyakori a hőség és a nagy mennyiségű csapadék után a szúnyoglárvák számára kedvezőek a pangóvizek. A más kontinensekről történő szállítások következtében új szúró szúnyogfajok érkeznek és velük jöhetnek a kórokozók is. Aki növényvédelemmel foglalkozott az tudja, illetve ismeri az integrált védekezés fogalmát,amely azt jelenti, hogy mindazon beavatkozás a kártevők ellen, mely gyéríti számukat eredményes lehet. Pédául a mechanikai védekezés, ha a karomon megjelenő egyedet lecsapom. Természetesen nem ez önmagában a megoldás. Jelenleg az emberek akkor nyugszanak meg, ha megjelenik a repülőgép az esti órákban. A jelenleg elegelterjedtebb egy kémiai védekezés, melynél az alkalmazott szer nemcsak a szúnyogokra veszélyes, hanem sok más hasznos szervezetre, pédául a méhekre, katicabogarakra és még sok-sok hasznos élőlényre is. Várhatóan ez a védekezési mód Magyarországon is be lesz tiltva. Van más mód is: a biológiai, mikor a szúnyoglárvák ellen baktériumokat vetünk be. Nem biztos, hogy kielégítő volt a szúnyogokkal kapcsolatos leírásom, de gondolatébresztésnek talán megfelel.
A címben írtam, hogy a növényekről is szó lesz. A növények, mint állati és emberi táplálékok fontosak számunkra. Minden növényre vonatkozik, hogy amennyiben „nem szeretjük” őket akkor is csak a gyérítés jöhet szóba. A klímaváltozással sok allergiát okozó növény hosszabb ideig szórja a pollent és sok embertársunk életét keseríti meg. A csapadékos nyár most nem okozott olyan nagy problémát eddig a parlagfű fronton. A televíziós fórumokon és más fórumokon a hozzászólók általában a szomszéd kertjében megjelenő egyedet tartják a legveszélyesebbnek, holott a szántóföldeken kell előbb rendet tenni. Nem elsősorban okolva a gazdálkodót, hanem támogatással segítve. A vetésszerkezet a piaci viszonyoknak megfelelően úgy alakult, hogy a rendszerváltás előttihez jelentősen nőtt a napraforgó terület aránya, melyben jól megél a parlagfű. Egy jó kampánnyal és anyagilag is segítve a termelőt, hogy parlagfű-mentesítsen eredményes lehet a védekezés.
Gyomaendrőd, 2019. 07. 31.
Várfi András
agrármérnök
