Nem született megállapodás a tisztújításról az EU-csúcson, jövő héten újabb találkozó lesz

Fotó: tankonyvtar.hu

Nem sikerült megállapodni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagállami vezetők brüsszeli csúcsértekezletén, ezért jövő vasárnap újabb találkozót tartanak – jelentette be az Európai Tanács elnöke péntek hajnalban. Donald Tusk sajtóértekezletén arról számolt be, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem. Mint közölte, a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta csomagban kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét. Hozzátette, a június 30-i rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is. Angela Merkel német kancellár a találkozó első munkanapját követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, noha nem született döntés az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről, jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni. Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak adott nyilatkozatában leszögezte, Európának meg kell mutatnia, hogy egységet tud mutatni úgy, hogy minden fél szem előtt tartja saját és az unió érdekeit. Az Európai Tanács által, az uniós intézmények élére javasolt asztalra került mindhárom nevet kizárták, ami lehetővé teszi, hogy újraindítsuk a folyamatot – tette hozzá.

Előzőleg a szociáldemokrata, valamint az Újítsuk meg Európát (RE) nevű centrista-liberális európai parlamenti frakció is jelezte, hogy nem szavaznák meg a néppárti Manfred Webert az Európai Bizottság elnökének – jelentette csütörtökön a Financial Times (FT). A brit napilap értesülései szerint az Európai Néppárt utáni második, illetve harmadik legnagyobbnak számító képviselőcsoport vezetői, Iratxe García Pérez és Dacian Colos szerdán megüzente, hogy még ha az Európai Tanács végül őt is jelölné, akkor sem támogatnák Webert a parlamenti szavazáson. Hasonlóról számolt be a Le Soir című belga lap egyik újságírója is a Twitteren, aki Philippe Lambertsre, a zöldpárti EP-frakció társelnökére hivatkozva azt írta, hogy a négy „EU-párti” csoport vezetőinek csütörtök reggeli találkozóján García és Ciolos hivatalosan közölte, hogy Weber nem számíthat a voksaikra. Elemzők szerint ez lényegében azt jelentené, hogy elenyészett Manfred Weber esélye, hogy ő legyen az Európai Bizottság következő elnöke.

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón azt hangsúlyozta: a visegrádi országok egyeztettek és közös álláspontot képviselnek az uniós csúcson a személyi kérdéseket illetően. A kancelláriaminiszter rögzítette: valamennyi visegrádi ország egyetért abban, hogy nem támogatják a csúcsjelölti rendszert, valamint nem támogatják a néppárti Manfred Weber megválasztását az Európai Bizottság élére. Gulyás Gergely szerint olyan vezetőkre van szükség, akik egyetlen tagállamot sem támadtak meg az elmúlt években, egyúttal aláhúzta: a V4-nek nincs kimondottan egy jelöltje az uniós intézmények élére, de többet is elfogadhatónak tart. A kancelláriaminiszter arra is kitért: addig van értelme a Fidesznek az Európai Néppártban (EPP) maradnia, amíg úgy érzi, hogy segíthet a pártcsaládnak.

A tagállami vezetők a csúcstalálkozón egyebek mellett elfogadták az Európai Unió következő ciklusra vonatkozó stratégiai célkitűzéseit. A négy nagyobb célt, s azokon belül további pontokat tartalmazó dokumentum megszabja 2024-ig a közös cselekvés fő stratégiai irányait, prioritásait számos fontos témakörben, és irányvezetőként szolgál majd az EU intézményei, főként az Európai Bizottság számára. A csúcstalálkozón az unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedéseket, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában. A találkozón nem született egyhangú megállapodás a 2050-es európai uniós klímasemlegességi célkitűzésről, diplomáciai források szerint az ok Csehország, Lengyelország és Magyarország vétója volt. A zárónyilatkozatba a célkitűzés csupán lábjegyzetként kerül be, amelyben ez áll: „a tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re”. MTI, ORIGO.HU