Nem lódult meg az infláció Magyarországon

Fotó: ado.hu

A KPE a statisztikai adatokat, amelyek átfogó jellegűek mindig bizonyos fenntartásokkal kezeli. Fontosnak tartjuk, hogy ami a nagy egészre igaz lehet, azt ismerni kell részleteiben is, az adott esetben különösen, hogy az alapvető élelmiszerek tekintetében hogyan alakulnak a viszonyok. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy társadalmunk erősen rétegződött és még az úgynevezett középosztály is jelentős anyagi különbségek mellett él. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy az árak változását különböző, a társadalmi csoportok lehetőségeihez igazodó módszer szerint ismerhessük meg. (kpe)

Az év első hónapjában 2,7%-os volt az éves drágulás üteme Magyarországon. A januári inflációs adat megegyezik a decemberivel és az előzetes várakozásokkal is, vagyis – bár január az árazási döntések intenzív időszaka – végül nem hozott változást és meglepetést sem a KSH friss jelentése. Európa néhány országában már láthattunk a várakozásokhoz képest magasabb fogyasztói árindexet, ami miatt erősödnek az inflációs félelmek. Egyelőre tehát Magyarországon ennek nincsen nyoma, de rövid távon idehaza is az inflációs mutató emelkedésére kell számítanunk.

Bár a hivatalos inflációs mutató, a fogyasztói árindex 2,7%-os stagnált, van jele, hogy az árnyomás erősödésének. A maginflációs mutató (ami a hektikus árváltozásra hajlamos termékek kiszűrésével a tartósabb árfolyamatokat próbálja megragadni) decemberről 4%-ról 4,2%-ra emelkedett.

A pontos inflációs kép felrajzolását több tényező is nehezíti. Egyrészt továbbra is több területen lehetetlen árváltozást mérni, hiszen a kiskereskedelmi egységek egy része a korlátozások miatt zárva tart. Másrészt januárban az árak változását mérni hivatott fogyasztói kosár megváltozik (alkalmazkodik a háztartások fogyasztási szerkezetében történő változáshoz), ez pedig önmagában is elmozdíthatja az indexet decemberről januárra. Ezúttal a KSH nem jelezte, hogy ilyen statisztikai hatás az idén történt volna.

Így változott a fogyasztói kosár
Az új koronavírus okozta járvány nyomán történt változások nemcsak a súlyok számításának módszertanát érintették, hanem azok konkrét értékében is jelentős változások érvényesültek. A járványhoz kapcsolódó korlátozások következtében leginkább a bel- és külföldi üdülések, valamint az éttermi étkezés súlya csökkent. Hasonló okokból mérséklődött a kulturális és szabadidős szolgáltatások, illetve a járműüzemanyagok részesedése is. Ezzel szemben a jövedékiadó-emelés következében dráguló dohánytermékek, valamint a szintén átlagon felüli inflációval rendelkező élelmiszerek súlya emelkedett.

A háztartások többet költöttek tartós, köztük elektronikai cikkek vásárlására is, így
ezek fogyasztóiár-indexen belüli részesedése szintén nőtt.

Idén a 977 féle terméket és szolgáltatást tartalmazó reprezentánslistában is
történtek változások. Az elektronikai cikkek esetében a vásárolt és az elérhető
termékek köre és legfontosabb jellemzői évről évre dinamikusan változnak. Így
például idén már kétféle, egy alsó középkategóriás és egy felső középkategóriás
jellemzőkkel rendelkező notebook szerepel a mintában. Hasonló okok miatt módosult
mindkét mobiltelefon-reprezentáns specifikációja. Az elektronikai cikkekhez hasonló
mértékű változások történtek a megfigyelt új és a használt személygépkocsik
körében is: a mintába bekerült többek között egy hétszemélyes családi autó, a
használt személyautók esetében a megfigyelt reprezentánsok száma kettővel bővült. A
változó fogyasztói szokások követését szolgálja az is, hogy a reprezentánsok körében
az idei évtől szerepel a kapszulás kávéfőző, a kávékapszula, valamint a közösségi
autó- és kerékpárok rövid idejű bérlése (car sharing és bike sharing) is.

Kicsit mélyebbre nézve az infláció szerkezetében láthatjuk, hogy az árindex stagnálása több ellentétes hatás eredőjeként alakult ki. Egyrészt folytatódott az élelmiszerek körében az árnyomás enyhülése, és a ruházkodásban erős volt a szezonális hatás, érdemi áresést láthattunk. Másrészt viszont emelte az általános árszínvonalat a dohánytermékeket terhelő adók jelentős emelése, és a tartós fogyasztási cikkek gyorsuló ütemű drágulása. Utóbbiban a gyenge forint mellett egyre inkább szerepet játszhatnak a globális termelési és szállítási akadozások.

Áralakulás (2020. jan., százalék)
  havi vált. éves vált.
Élelmiszerek 0,1 3,9
Szeszes ital, dohány 2,3 9,9
Ruházkodás -2,8 -2,1
Tartós fogy. cikk 0,6 3,1
Háztart. energia 0,1 0,3
Egyéb cikk, üzemanyag 1,6 -0,1
Szolgáltatások 0,5 1,7
Fogyasztói árindex 0,9 2,7
Maginfláció (szez. ig.) 0,7 4,2
Nyugdíjas infláció 0,9 2,9
Forrás: KSH, Portfolio

Forrás: Portfolio