Nehéz út a hagyaték átvételéhez

Fotó: jokortv.hu

A hozzátartozók számára nem könnyű időszak a halálesettől, a temetéstől számítottan a hagyatéki tárgyalásig és a jogerős hagyatékátadó végzésig terjedő több hónap, néha akár egy-két év.

Bár a hatályos jogszabályok szerint az örökhagyó halálával az örökös azonnal tulajdonosává válik az általa megörökölt vagyonnak, de ahhoz, hogy ezt megfelelően bizonyítani tudja és a hiteles nyilvántartások (földhivatal, kormányhivatal, stb.) az átvezetéseket foganatosítsák, szükséges a közjegyző jogerős végzése.

A Polgári Kisgazdák szerint szükséges a mindenki számára nehéz és bizonytalanságot okozó időszak lerövidítése.

Ennek érdekében először az örökhagyó intézkedhet, ha olyan végrendelet alkot, mely az összes hagyatékban érdekelt személy, szervezet valamennyi adatát tartalmazza, úgyszintén a hagyatéki vagyon pontos felsorolását. Azok esetében, akik a törvényes öröklés rendje szerint, végrendelet nélkül hagyatkoznak, szintén ajánlatos, ha megfelelő helyen, személynél elhelyezik a pontos adatokat tartalmazó jegyzéket.

A halálesetet követően a polgármesteri hivatal hagyatéki előadója veszi fel a hagyatékban érdekeltekre és a vagyontárgyakra vonatkozó adatokat, leltárt, sőt az értékeléshez be kell vonnia a hivatal dolgozóit, esetleg külső személyeket is az értékbecslés elvégzésére.

Egyéb munkától történő tehermentesítésük már önmagában is lerövidítené az eljárást. A hagyatéki előadó továbbítja az iratokat az eljáró közjegyzőhöz, kinek illetékességét az örökhagyó utolsó állandó lakcíme alapozza meg.

Az elmúlt évek során sokan észrevételezték és magam is tapasztaltam, hogy az indokoltnál jóval hosszabb időt vesz igénybe a közjegyzőnél lefolytatásra kerülő hagyatéki eljárás, melynek szabályait a 2010. évi XXXVIII. törvény és a Polgári Perrendtartásról szóló törvény tartalmazza.

Úgy tűnik, hogy jelenleg a közjegyzők létszáma alacsony, túlterhelten dolgoznak. Területi beosztásukat és munkaterhüket áttekintve megfontolandó lenne a közjegyzők, közjegyző helyettesek létszámának felemelése.

Ugyancsak a közjegyzői munkateher csökkentését eredményezné, ha egyes feladatokat át- illetve visszaadhatnának a bíróságoknak, gondolok itt például a fizetési meghagyásos eljárásokra.

Gyakori probléma, hogy a hagyatékban érdekeltek adatai nem pontosak, lakcímük régi, avagy egyáltalán nem is ismert. Ilyen esetekben kerül sor akár többszöri idézésre, a hagyatéki tárgyalások sorozatos elhalasztására. Így telhetnek el eredménytelenül akár hónapok is, míg végül – egyéb lehetőség hiányában – a közjegyző ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, hirdetményi úton idéz.

Jogszabály-változtatással célszerű lenne a felesleges költséges és lassú adminisztráció lerövidítése oly módon, hogy akár már egyszeri eredménytelen idézést követően is megtörténhessen a képviselet ellátására alkalmas gondnok kirendelése és így az érdemi eljárás gyorsabban lefolytatható lenne.

Amint a bevezetőmben említettem a hagyatéki eljárás befejeztéig a hozzátartozók külön lelki megpróbáltatást kénytelen elviselni. Ezzel párhuzamosan azonban a gazdasági élet normális működése is csorbulhat az indokolatlanul hosszúra nyúlt eljárással.

Mi, Polgári Kisgazdák tudjuk, hogy betegségtől és halálesettől függetlenül a földeket meg kell művelni, az állatokat el kell látni és ezt a helyzetet hosszú időn keresztül sem a biztosítási intézkedés, sem az ügygondnok nem képes feloldani, megoldani.

A hagyatéki eljárással kapcsolatos gondolatok és problémák teljes egészében történő feltárása átfogó felmérést, kutatást, közös gondolkodást és javaslattételt igényel és mindezek alapján esetleg sor kerülhet a hatályos jogszabályok módosítására is.

Dr. Bakos Zoltán