Ma Magyarországon megközelítőleg 1500-2000 hektáron termelnek fenyőfát, amelyet aztán az év végén karácsonyfaként értékesítenek. A termelők nagy része kistermelő, akik jellemzően 30 hektár alatti területen gazdálkodnak. Azok azonban, akik harminc hektárt meghaladó területen és professzionális módon tevékenykednek, már jóval kevesebben vannak.
Nőnek a karácsonyfák, folyik a gépi ápolásuk. – A kép forrása: forcons.hu
Nem sokat könnyít a termelők helyzetén, hogy vannak önkormányzatok, amelyek a karácsonyfa értékesítésekor a közterületet 2500 Ft/nap/négyzetméter áron adják bérbe. Egy valamire való árusnak legalább 100 négyzetméter, 10 méter x 10 méter területre van szüksége ahhoz, hogy megfelelő kínálata legyen a vásárlók számára. Ez azt jelenti, hogy naponta legalább 250.000 Ft-ot kell fizetnie a terület bérélésért. Nagyon kevesen vannak, akik ezt ki tudják termelni. Így kisebb területet bérelnek, kevesebb fával települnek ki. Nem meglepő, hogy a vásárlók ezek után inkább az áruházláncok parkolóit keresik fel, ahol azok a külföldről behozott karácsonyfákat árulják, amelyek árát nem terheli a bérleti díj összege. Mindez érthető módon nem kedvez a hazai karácsonyfa előállításnak, értékesítésnek, emiatt évről évre egyre kevesebb az árusok száma. Azon túl, hogy az értékesítés is egyre nehezebb, a megfelelő minőségű karácsonyfa előállítása is igen komoly tervezést, befektetést igényel: „Három-öt éves csemetét ültetünk, amelyet Dániából hozunk haza. A nordmann fenyő alfajai közül igyekszünk azt kiválasztani, amely Magyarország változó klimatikus viszonyainak és egyben a vásárlók igényinek is megfelel. Nem könnyű feladat, az emberek mostanság olyan fát keresnek, ami annyira sűrű, amibe még a madár is csak guggolva tud berepülni”. A fenyőfatermelés egy igen hosszú, 10-14 éves folyamat, és elég kockázatos a munka eredménye. Ennek ellenére időről időre vannak olyanok, akik úgy vélik, mindenfajta rákészülés nélkül is bele lehet vágni: „Az, aki egy fenyvest 70%-os értékesítésre nem tud kihozni, az bizony veszteségesen fog gazdálkodni. Óva inteni kell azt a termelőt, aki úgy gondolja például, hogy ez évben nem kukoricát fog vetni, hanem megpróbálkozik a fenyővel. Nem ért a szaporítóanyagokhoz, a gondozáshoz, nem lesz piaca, mert csak kevés mennyiséget tud előállítani. Előfordul ezekben az esetekben, hogy a vevő felkeresi a termelőt, kiválasztja a neki tetsző produktumot, a többit meg otthagyja, így maximum 30%-os lesz a terület kihozatala, mindez elkerülhetetlenül veszteséges!” (Forrás: agrofórum.hu)
A Polgári Kisgazdák úgy vélik, hogy a mintegy 150 – 160 évre visszavezethető karácsonyfa-állítás helyett inkább a több éven át is hasznosítható, műanyagokból készített fenyőt kellene használni. A közösségi terek, települési főterek fenyőfája ellen nem lehet semmi kifogás, pláne akkor, ha azok élő fák, amelyekről a díszítés az ünnepek elmúltával lekerül, a fa pedig tovább él. Ugyanakkor a környezet kímélete és a korlátozott termőföld-készletek miatt a tömeges karácsonyfa-termelés nem biztos, hogy jó és célravezető irány. A kereszténység kialakulása után 1800 esztendőn át senki sem állított karácsonyfát, de e nélkül is méltó módon meg tudták ünnepelni a Megváltó születését. (KPE)
