Nagyon erős eszközt adtak a kezünkbe az állam- és kormányfők a jogállamisági rendelet támogatásával, amely január elseje óta hatályban van és alkalmazni is tudjuk azt, így „nagyon sok pénzt blokkolhatunk” például nagy magyar állami beruházások kifizetéseinél – jelezte az osztrák Der Standard című lapnak adott terjedelmes interjúban az Európai Bizottság alelnöke hétfőn. Mindez azután válhat élessé, hogy az Európai Bíróság kimondja ítéletét a rendeletről, de közben ettől teljesen függetlenül zajlik egy potenciálisan nagy horderejű per az Európai Bíróságon, amelyben tegnap volt meghallgatás Luxemburgban és amelyben akár a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről is ítélet születhet nyár-ősz körül. Ez pedig akár apropót is jelenthet az EU-pénzek blokkolásához.
Nagyon erős jelzésnek számít ez
A rendelet január 1-je óta hatályban van, és alkalmazhatjuk is. Egyértelmű jogi kompetenciánk van, amelyet a kormányfők leírtak
– rögzítette Vera Jourová a terjedelmes interjú vége felé.
A lap a Bizottság elnöke által elmondottak alapján megjegyzi, hogy hiába próbál időt nyerni a magyar és a lengyel kormány azzal, hogy a jogállamisági rendelet szövegét az Európai Bíróságra viszi várhatóan februárban, a Bizottság nem fog habozni az uniós költségvetési kifizetések megállításával, ha a magyar, vagy a lengyel kormány nem enged a vitás kérdésekben. Ez arra utal, mintha ez a veszély rövid távon is fennállna, de valószínűleg nem ez a helyzet, ugyanis az Európai Bíróság ítéletéig elvileg nem lép fel a testület a pénzkifizetés terén az alábbi okok miatt.
Jourvá szerint ezért ezek az eljárások frusztrálóak, és nem igazán lehet használni a 7-es cikk szerinti eljárást, mert a lisszaboni szerződés megfogalmazói nem gondoltak arra, hogy a belépő tagállamokban még előfordulhat a jogállamiság leépítése, ezért nincsenek az uniós eszköztárban az ilyen esetekre szóló hathatós eszközök.
A testület értékekért és transzparenciáért felelős alelnöke elismerte, hogy 2019 előtt, jogérvényesülésért felelős biztosként a magyar ügyekben inkább a kötelezettségszegési eljárásokon keresztül próbált eredményt elérni (azokat az Európai Bíróságra vinni). Az interjú vége felé aztán előkerült a jogállamisági vita és a megszületett jogállamisági mechanizmus is, amely egyébként pont az olyan helyzetekre született kiegészítő jelleggel, amikor az uniós eszköztár egyéb lehetőségei már nem kellően hatékonyak, illetve nem érnek célt, ahogy arra Jourová utalt és tényleg elsősorban az állami projektek kifizetésének blokkolására/levágására szolgál, hogy a magánszektori szereplőket lehetőleg védje az ország kormányát célzó szankciók negatív hatásaitól.
Ennek kapcsán mondta Jourová azt, hogy hathatós eszközt kaptak a kezükbe a tagállami kormányok felhatalmazása mellett (végül a rendeletet megvétózta a magyar és a lengyel kormány képviselője a Tanácsban, de ettől még hatályba tudott lépni, hiszen elég volt hozzá a minősített többség, ami bőven összejött és közben a költségvetés és a helyreállítási alap elfogadásához meg volt az egyhangúság, ez volt az alku lényege).
Nagyon erős eszközt kaptak a kezükbe
Mindenesetre az interjú végén Jourová rögzítette, hogy
HA A MAGYAR, VAGY A LENGYEL KORMÁNY NEM VÁLT IRÁNYT A BIZOTTSÁG ÁLTAL A JOGÁLLAMISÁG TERÉN PROBLÉMÁSNAK LÁTOTT ÜGYEKBEN, AKKOR „NAGYON SOK PÉNZT TUDUNK BLOKKOLNI, MERT EGY ERŐTELJES ESZKÖZT KAPTUNK A KEZÜNKBE”.
Arra az újságírói kérdésre, hogy konkrétan milyen EU-s pénzeket tudna korlátozni a Bizottság, úgy reagált:
Például nagy állami beruházási projektek kifizetései lehetnek ilyenek Magyarországon, vagy Lengyelországban, ha a minisztereket tömörítő Tanács jóváhagyja ezeket (a szankciókat).
Amint január eleji elemzésünk táblázatában összefoglaltuk, legfrissebb információink szerint így néz ki a 2021-2027-es uniós költségvetséből és helyreállítási alapból várható források összetétele és itthon elosztható forrástömege. A fenti jelzés, miszerint nagy állami projekteket érintő blokkolás jöhet, érthető az Operatív Programokon belül például a (részben önkormányzati megvalósítású) közlekedésfejlesztési, vízkezelési, energiahatékonysági, digitalizációs programokra, illetve a helyreállítási alap döntő részére is. Ezek együtt több ezer milliárd forintos tételt tudnak kiadni attól függően, hogy a projektek milyen körére lehet érteni.
Ez mit jelentene?
Ez azt jelentené, hogy a viták megoldásáig Brüsszelből nem jönne pénz, míg idehaza a projektek elkezdéséhez és megvalósításához már kimenne a pénz a magyar költségvetésből (teljes előfinanszírozás), így a fenti erőteljes jelzés rövid, illetve közép távon a költségvetés deficitjének (igen jelentős) emelkedési kockázatával jár. A pénzügyi tárca idénre 6,5%-os GDP-arányos deficitet vázolt a középtávú kitekintőben, 2022-re 4,8%-osat, 2023-ra 3%-osat.
A helyzet annyiban több, mint egy „normál” kifizetés felfüggesztéses vita, ami például 2019 nyaráig zajlott a Bizottság és a magyar hatóságok között, hogy itt nem a konkrét projektek megvalósítása során látott szabálytalanságok vezetnének a kifizetések felfüggesztéséhez (a mechanizmus szerint akár az országnak szóló források egy részének vágásához is), hanem egyéb okok, például az igazságszolgáltatás terén látott problémák és ezzel a felfüggesztéssel okozott költségvetési nyomással akar irányváltást elérni a brüsszeli testület.
Van egy másik szál, amire figyelni kell
Amint a bevezetőben jeleztük: tegnap zajlott Luxemburgban az Európai Bíróságon egy meghallgatás (a főbb információk itt, itt, itt és itt), ami a fenti kép szempontjából is lényeges még azzal együtt is, hogy egy elvileg teljesen külön szálon fut történet. Arról van szó, hogy egy svéd állampolgár Magyarországon lőfegyverrel való visszaélést követett el évekkel ezelőtt, amely büntetőügyben a svéd állampolgár védője megkérdőjelezte, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlenül jár-e el. Ennek a kételynek a saját kérdései beterjesztése mellett pedig helyt adott az eljáró fővárosi bíró és hivatalos kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz.
A beadványban olyanokat is felvetett, hogy az Országos Bírósági Hivatal akkori elnökének gyakorlata a bírósági vezetői átmeneti kinevezésekkel, illetve a bírói kar visszafogott anyagi juttatásaival, de bőséges (és diszkrecionális) jutalmazási rendszerével az igazságszolgáltatás függetlenségért sérti-e esetleg. Mivel a luxemburgi beadványt a magyar Legfőbb Ügyészség jogellenesnek tartotta, ezért gyorsan a Kúriához fordult, amely elmarasztalta a beadványt és utána a bíró ellen is fegyelmi eljárás indult. Végül ezeket is hozzácsatolták most a luxemburgi per anyagához.
A tegnapi meghallgatás után április 15. körül várható a bíróság főtanácsnokának indítványa (ami nem feltétlenül köti meg a bíróság kezét az ítélet tartalmában, de irányultságát jól mutatja), így rá néhány hónapra lényegében a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos beadványról is uniós bírósági ítélet születhet (ha a beadvány ezen részét nem „dobja ki” peranyagból az Európai Bíróság).
Amennyiben nyár-ősz körül ebben az ügyben ítélet születik, és közben az uniós bíróság magának a jogállamisági rendeletnek az ügyében is ítéletet hoz, akkor előállhat olyan helyzet ősz körülre, hogy az Európai Bizottság egyrészt alkalmazni tudja a jogállamisági mechanizmust (el tudja kezdeni a szankciós szakaszt az addigra kidolgozott módszertana és kézikönyve alapján), másrészt akár a magyar igazságszolgáltatásról is lehet a kezében papír.
EZEK PEDIG EGYÜTT AKÁR MEGTEREMTHETIK AZT A HELYZETET, AMI JOUROVÁ FENTI JELZÉSE SZERINT NAGYON SOK PÉNZ BLOKKOLÁSÁNAK VESZÉLYÉVEL JÁRNA.
Talán nem véletlen mindezek mellett az, hogy a kormány a hírek szerint annyira azért nem rohan az új EU-s pályázatok meghirdetésével (január 4-re ígérte az első céges kiírásokat, de nem jelent még meg egy sem) és időt, teret szentel az intézményrendszeren belüli gondos kockázatmenedzsmentre, illetve kifelé a valós társadalmi egyeztetés lebonyolítására. Ezek tudomásunk szerint az a célt is szolgálják, hogy minimálisra lehessen szorítani a brüsszeli pénzkifizetések blokkolásának tényleges veszélyét.
Forrás: portfolio.hu, Weinhardt Attila
